Dömötör napja, október 26. Szent Dömötör a pásztorok pásztorok patrónusa. Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mivel sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat. országszerte Ilyenkor Dömötör mulatságokat rendeztek. A gyakran egy álló hétig tartott a mulatságot dömötörhétnek nevezték.
Október huszonnyolcadikán a bibliai két apostol közös névünnepét így foglalta rímbe a régi parasztregula: “Megérkezett Simon, Júdás, jaj neked már pőre gatyás.” A két tanítvány emléknapja nem csak szüretkezdőként vált ismertté a néphagyományban, mert Baranyában időjósló napként tartották számon, ami a hideg ősz beköszöntését jelentette. Úgy mondogatták: “Eljön a Simon, Júdás / Dideregve fázik a gulyás.”
A népi babonák szerint Mindszentekkor ha esik a hó, az márciusig nem olvad el, míg ha esõ áztatja a földeket, akkor enyhe tél várható.
Erre a hétre több jeles szent névnapja is jutott, így az erdészek és vadászok védõszentjéé, Hubertusé, Károly, valamint Szent István királyunk fiatalon vadászat közben elhunyt fiának, Árpád-házi Szent Imre hercegnek (a német Henrik magyar megfelelõjeként) névünnepe.
Érik a naspolya, így elkezdhetjük szedni, a hullottakat a fa alól, mivel a fán maradó termések még akár egy hónapot is kibírnak, ugyanis a naspolya gyümölcse bizonyos határokig fagytûrõ, és a kamrában vagy a padláson kiterítve utóérve karácsonyig is eltartható.
Megkezdhetjük a torma felszedését és a fej- vagy gyökérdugványokkal való szaporítását is. A mélyebben elhelyezkedõ vastagabb talpgyökereket 20 cm-es darabjait dugványozzuk lehetõleg bakhátra, melynek az elõnye, hogy könnyebb a szedése, mivel gyökerei nem hatolnak mélyen a talajba.
Lombhulláskor még utoljára védekezhetünk a gombakártevők ellen, amelyek a lehulló levelek alapjánál keresztüli sebeken keresztül fertőzhetnek idén utoljára. erről olvashatunk részletesebben Őszi védekezés a gombafertőzések ellen című cikkünkbek.
Elkezdhetjük a védekezést az áttelelõ kártevõk ellen, az enyves övek felhelyezésével gyümölcsfáink törzsére körbe, mely egy 20-25 cm-es papírcsík, melyet december elejéig hagyjunk fent és levételük után haladéktalanul égessük el azokat.
Kiültethetjük a szabadföldbe az áttelelõ fejes salátát és az erõsebben fejlett áttelelő kelkáposzta palántákat is, melyek az erõsebb fagyokig megerõsödnek és fejlõdésnek indulnak, amire egy kevéske pétisóval is rásegíthetünk.
A zordabb idõjárás beköszönte elõtt szedjük fel a késõn virágzó kardvirágok gumóit is és száraz és hûvös helyen tároljuk õket a tél folyamán.
Amint az elsõ talajmenti fagyokat követõen a féltett dáliáink lombozata barnás színnel elhervad, következik a várhatóan elburjánzott és megizmosodott gumók kiszedése, melynek fortélyairól a jövõ héten írok bõvebben.
Térjünk rá akkor a hét – a legutóbbi naplóbejegyzésben már beígért – fõ gyümölcsére, a Kaukázus környékérõl származó birsre (Cydonia oblonga – krétai alma). A legérzékenyebb növényeink egyike, melyet az ókorban a boldogság és a szerelem növényének tartották (lásd Paris és Aphrodite legendáját az aranyalmával, azaz arany birsalmával). Két alfajtája, a birsalma és a birskörte csupán külsõ habitusukban, azaz alakjukban különböznek egymástól és a magyar népies köznyelv birskörtvélynek és büdösalmának nevezte.
A görög és római mitológiában Aphrodité, illetve Vénusz egy aranyalmát – arany birsalmát – kap Paristól, aki õt a legszebb istennõnek tartja. Így az ókorban a szerelem és a boldogság gyümölcsévé vált.
Magyarországon 1395-bõl maradt fenn elsõ írásos említése, míg gyógyhatására 1578-ban Melius Juhász Péter hívta fel elsõként a figyelmet. A gyümölcs pektinben rendkívül gazdag, így pozitívan hat a vér koleszterin termelésére és az emésztõrendszerre, megköti a méreganyagokat, nyákoldó és nyugtató hatású, valamint rendszeres fogyasztása ajánlott ízületi fájdalmak esetén. (Megjegyzem, Sancho Panza gyomorbántalmait is birsalmával javasolta orvosolni Don Quijote.) Fontos tudni, hogy a pektin elsõsorban a héjában és a magházban található, így ha birsalmasajtot készítünk belõle, ne hámozzuk meg! C-vitamin tartalma magasabb az almáénál. A népi gyógyászat a magjait köhögéscsillapításra és torokgyulladás kezelésére alkalmazta. Napjainkban a fitokozmetikában is elõszeretettel alkalmazzák, nyugtató, hûsítõ, feszesítõ és élénkítõ, valamint gyulladáscsökkentõ hatása miatt.
Fája viszonylag kis méretû, alkalomadtán rendkívül érdekes alakzatokban elágazva 5-8 méter magasra nõ, leveleinek fonákja molyhos fehér szõrökkel borított, kertünk ékességei lehetnek gyönyörû rózsaszín virágai, melyek május elején nyílnak, így a fagyok ritkán tesznek kárt bennük. Világoszöldbõl aranysárga színûvé érõ gyümölcse száraz, hûvös helyen egész tavaszig eltartható, melynek nyersen roppant kemény a kõsejtes húsa és fanyar az íze, így leggyakrabban feldolgozva, kompótként megfõzve, húsok mellé köretként és birsalmasajt formájában fogyasztjuk. Az egészséges termése az almához hasonlóan tavaszig is tárolható fagymentes helyen, erõs átható illata miatt más élelmiszerektõl jól elkülönítve.
Mint említettem, a birs a legérzékenyebb növényeink közé tartozik, így a monília akár három fejlõdési stádiumában is megtámadhatja. Az elsõben a pár centis hajtások és a virágbimbók pusztulhatnak el, a másodikban virágzáskor a bibéken keresztül jut a növénybe, míg a harmadik fázisban az érett gyümölcsöt pusztítja el. Most õsszel távolítsuk el a gyümölcsmúmiákat és az elszáradt ágakat, valamint az õszi réztartalmú lemosó permetezéssel csökkenthetjük a jövõ évi fertõzés mértékét, mellyel egyúttal a másik jellemzõ gombabetegségét, a fabreás levélfoltosságot is pusztítjuk. Az állati kártevõk közül a keleti gyümölcsmoly, annak is az utolsó nemzedéke okozza a legnagyobb károkat, októberben befejezve táplálkozási idõszakukat, a fa törzsének repedéseiben telelnek át (fehér gubót képezve), így a törzs tisztítása eredményes lehet ellenük. A gyümölcsben fejlõdõ lárvák egészen a magházig behatolnak, ahol szabálytalan alakú üreget alakítanak ki.
Zárszóként egy múltba veszõ cigány legenda szerint a várandós lánynak szilaj férfi vérével átitatott birset kell ennie, ha erõs gyermeknek akar életet adni.
Kovács László Zoltán
kovlazol@gmail.com
Tartsd velünk a kapcsolatot, iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
Kövess minket a Facebook-on!