Fát ültetnél a házad elé? Nem biztos, hogy szabad!
Egy árnyat adó fa a ház előtt sokat javíthat az utca hangulatán, mérsékelheti a nyári hőséget, és még az ingatlan környezetét is vonzóbbá teheti. De vajon elültethetünk-e egy facsemetét a kerítésünk és a járda közötti zöldsávba? A válasz nem mindig igen. Ráadásul nemcsak az számít, hogy szabad-e ültetni, hanem az is, hogy a kiválasztott fa húsz év múlva is elfér-e ugyanott.
Kié a ház előtti zöldsáv?
Attól, hogy egy területet rendszeresen nyírunk, gyomlálunk vagy virágokkal ültetünk be, még nem feltétlenül a miénk. A kerítés és az úttest közötti zöldsáv gyakran közterület, de a tulajdonviszonyokat és a terület kezelőjét külön kell tisztázni.
Közterületen faültetés előtt egyeztetni kell a tulajdonossal vagy a terület kezelőjével. A szükséges hozzájárulásokat, engedélyeket és az esetleges fafaj-előírásokat a helyi szabályok határozzák meg.
Elsőként a települési vagy kerületi önkormányzatnál érdemes érdeklődni. Budapesten azt is tisztázni kell, hogy az adott terület fővárosi vagy kerületi kezelésben van-e.
Miért nem ültethetünk oda akármilyen fát?
Egy fiatal csemete alig foglal helyet. A kifejlett fa koronája azonban belóghat a járda vagy az úttest fölé, eltakarhatja a közlekedési táblákat, és elérheti a légvezetékeket. A gyökérzet számára pedig a föld alatt kell elegendő életteret biztosítani.
A víz-, gáz-, villamosenergia- és távközlési vezetékek elhelyezkedése különösen fontos. Nemcsak a gyökerek és a vezetékek esetleges találkozása okozhat problémát: egy későbbi közműjavítás során a fa gyökérzete is súlyosan megsérülhet.
A közhasználatú területekre vonatkozó országos szabályozás szerint a fahelynek legalább 2,25 négyzetméteresnek kell lennie, és a szemben álló oldalak legkisebb távolsága sem lehet 1,2 méternél kevesebb. Ez azonban csupán minimális követelmény, nem jelenti azt, hogy ekkora hely minden fafaj számára elegendő.
Milyen fa illik az utcafrontra?
A választást nem érdemes pusztán a fa szépségére vagy gyors növekedésére alapozni. Számít a kifejlett korona mérete, a gyökérzet rendelkezésére álló hely, a talaj állapota, a nyári hőség, a szárazság és a téli sózás is.
Egy széles, parkosított utca nagy lombkoronájú fát is elbírhat, míg egy szűk, vezetékekkel zsúfolt zöldsávba legfeljebb kisebb termetű fajta kerülhet – ha egyáltalán alkalmas a hely faültetésre.
A mezei juhar egyes fajtái, a gömbkoronájú csepleszmeggy és bizonyos keskeny koronájú juharfajták például szerepelnek a magyarországi utcafásításban alkalmazott növények között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyikük minden utcába megfelelő.
A fák várható méretével és árnyékoló hatásával már a kiválasztás előtt érdemes számolni.
| Az utcafront adottsága | Milyen megoldás jöhet szóba? |
|---|---|
| Nagyon keskeny zöldsáv | Ha nincs megfelelő gyökértér, inkább kisebb növényekben gondolkodjunk. |
| Légvezeték alatt | Csak megfelelő végleges magasságú fa, például egyes gömbkoronájú fajták, a kezelő jóváhagyásával. |
| Szűk utca, elegendő gyökértérrel | Keskenyebb koronájú fajta, például megfelelő méretű oszlopos juhar. |
| Széles, napos zöldsáv | Nagyobb lombkoronájú, helyhez illő fa is választható, például mezei juhar. |
| Meglévő fasor hiányzó fája | A fasor jellegéhez illeszkedő faj vagy fajta, a jelenlegi termőhely figyelembevételével. |
| Erősen burkolt, száraz környezet | Várostűrő fa csak megfelelő talaj, gyökértér és tartós vízellátás biztosításával. |
Kialakult fasor esetén különösen fontos a környezethez illeszkedő faj vagy fajta kiválasztása. A közhasználatú területeken bizonyos, jogszabályban felsorolt fajok telepítése tilos.
Az ültetésnél kezdődik a következő feladat
A városi fák pusztulásának egyik gyakori oka a kedvezőtlen termőhely: a tömörödött talaj, a kevés gyökértér és a vízhiány. Egy nagy ültetőgödör önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat.
Már az ültetés helyének előzetes felmérése során érdemes ellenőrizni a talaj állapotát és a várható vízellátást.
A gyökérnyak a megfelelő ültetési mélységben maradjon, a talaj tudja befogadni az öntözővizet, és a törzs körül maradjon szabad, vízáteresztő felület. A mulcs segíthet megőrizni a nedvességet, de nem szabad a törzshöz halmozni.
A frissen ültetett fa rögzítésének módját a csemete méretéhez és a termőhelyhez kell igazítani. Az indokolatlanul merev vagy túl szoros kötözés károsíthatja a fejlődő fát. Erről részletesen írtunk a Mikor és hogyan rögzítsük a fiatal fákat? című cikkünkben.
Ki öntözi a ház elé ültetett fát?
Ez talán a legfontosabb kérdés, amelyről könnyű megfeledkezni.
A közhasználatú területek újonnan telepített fáira vonatkozó szabályozás 3–5 éven át rendszeres öntözést ír elő, a fa fajának és fajtájának megfelelően. A gondozásért felelős személyt vagy szervezetet már az ültetés előtt tisztázni kell.
A szárazságtűrő fafaj sem nélkülözheti az öntözést a begyökeresedés időszakában. A lassú, alapos vízutánpótlás általában hasznosabb a gyakori, felszínes locsolásnál. Hogy miért, arról a Nem mindegy, hogyan öntözöd a fiatal fákat című írásunkban olvashatsz.
A megfelelő vízellátást öntözőtányér, talajtakarás vagy faöntöző zsák is segítheti. Az öntözés gyakoriságát azonban mindig a talaj nedvessége és az időjárás alapján kell meghatározni.
Ha nem fér el egy fa, lehet más megoldás?
Nem minden utcafront alkalmas faültetésre. A túl keskeny zöldsáv, a sűrű közműhálózat vagy a közlekedési korlátozások miatt előfordulhat, hogy a kisebb termetű fa sem jó választás.
Ilyen helyen – a tulajdonos vagy kezelő jóváhagyásával – alacsonyabb cserjék, évelők vagy más, a közlekedést nem akadályozó növények jöhetnek szóba. Ezekkel is lehet szebbé és zöldebbé tenni az utcát.
A ház elé ültetett fa évtizedekre szóló döntés. A jól megválasztott helyre kerülő, megfelelően gondozott fa nemcsak az ingatlan előtt élőknek, hanem az egész utcának értéket jelenthet.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás







Kövess minket a Facebook-on!