Mikrozöldségek – űrgasztronómia

Hogyan kerül egy maréknyi retek- és búzamag a világűrbe? És mit keres paprika a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén? Az Axiom-4 misszió magyar kísérlete, a VITAPRIC, választ ad ezekre a kérdésekre – és bepillantást enged abba, hogyan nézhet ki a jövő űrkonyhája.

Zöldségpalánta a csillagok között

Az emberiség mindig is arról álmodott, hogy egyszer hosszú távon is képes lesz az űrben élni. De mi történik, ha az út a Marsig hónapokig tart, és nincs utánpótlás friss élelmiszerből? Erre keresik a választ a mikrozöldség-kísérletek, amelyek célja, hogy az űrhajósok saját maguk termelhessenek vitaminban és ásványi anyagban gazdag táplálékot a fedélzeten.

A VITAPRIC különlegessége, hogy nemcsak az USA vagy Oroszország nagy űrprogramjai állnak mögötte, hanem a magyar HUNOR program is, amelyben Kapu Tibor kutatóűrhajós képviseli hazánkat a Nemzetközi Űrállomáson.

Miért éppen mikrozöldségek?

A mikrozöldségek valójában apró, fiatal növények – retkek, búzafű, paprika –, amelyeket csírázás után néhány nappal már szüretelhetünk. Bár alig néhány centisek, tápanyagtartalmuk kiemelkedően magas. A konyhákban egyre népszerűbbek salátákhoz, szendvicsekhez, smoothie-khoz – az űrben pedig aranyat érhetnek.

Gyorsan nőnek: 7–14 nap alatt már fogyaszthatók.

Kevés hely kell nekik: zárt dobozokban, kis térfogatban is jól fejlődnek.

Víztakarékosak: fél milliliter víz elég lehet egy maghoz.

Vitaminbomba: frissességükkel kiegészítik a fagyasztott és csomagolt űrételeket.

A fotó illusztráció. A NASA floridai Kennedy Űrközpontjában megrendezett 2017-es Innovation Expo bemutatón Trent Smith, a Nemzetközi Űrállomás Kutatás és Technológia Programjának projektmenedzsere mikrozöldségeket mutat be. Ezeket ugyanabban a speciális kőzetőrleményben (arcillitben) nevelték, amelyet a Nemzetközi Űrállomás Veggie növénytermesztő rendszerének kisméretű ültető zsákjai, illetve egy 3D-nyomtatással készült műanyag rácsos csíráztató tálca is használnak. Fotó: NASA/Frank Michaux

A Debreceni Egyetem és az űrkertészet

A Debreceni Egyetem kutatói 1000 magot készítettek elő a kísérlethez. Ezek fele speciális, szelénben gazdag kezelést kapott. Miért pont szelén? Mert ez a mikroelem létfontosságú az emberi szervezetben, ugyanakkor a táplálékok szeléntartalma nagyban függ a termesztési körülményektől. A kutatók most arra keresik a választ, vajon mikrogravitációban hogyan alakul a vitamin- és fehérjetartalom a szelénnel kezelt növényekben.

A magok áttetsző, polikarbonát dobozokban kaptak helyet, amelyeket Kapu Tibor rendszeresen öntözött a fedélzeten. A retkek és a búza hamar életjelet adtak, 2–3 centis hajtásokat növesztettek, míg a paprika lassabban csírázott. A kis zöldségek a világűr legkülönlegesebb kertjében nevelkednek: a Föld körül keringve, súlytalanságban.

VITAPRIC: műszaki és kísérleti beállítások, ha a részletek iránt is érdeklődsz

Űrkertészkedés kihívásai

A mikrogravitáció egészen más világ a növények számára. Nincs „lefelé”, így a gyökerek és a hajtások iránytű nélkül nőnek. A víz nem csorog le, hanem buborékokban úszik, így a megfelelő öntözés külön technikát igényel. A Debreceni Egyetem mérnökei olyan megoldást dolgoztak ki, amely biztosítja a magok egyenletes vízellátását – a fél milliliter pontos adagolásával.

A növényeknek fényre is szükségük van. Az ISS-en speciális LED-lámpákkal világítják meg őket, amelyek spektruma a fotoszintézist támogatja. Hőmérséklet, páratartalom, CO₂-koncentráció – mind-mind szigorúan szabályozott, hiszen a legkisebb eltérés is befolyásolhatja a fejlődést.

A fotó illusztráció. A floridai Merritt Islanden működő Interstellar Lab egyik munkatársa daikon retekcsírákat készít elő 2023. május 19-én, a NASA Deep Space Food Challenge második fázisának díjátadó eseményén. A rendezvényen, amelyet New York Brooklyn városrészében tartottak, a világ minden tájáról érkezett csapatok mutatták be élelmiszer-előállítási technológiáikat. Forrás: NASA

Magyar lábnyom az űrtudományban

A VITAPRIC nem önmagában áll: a magyar kutatók 30 különböző kísérletet juttattak fel az Axiom-4 misszióval, köztük sugárzásvizsgálatokat, anyagtudományi kutatásokat és biológiai kísérleteket. De talán a mikrozöldségek a leglátványosabbak: mindenki számára kézzelfoghatóvá teszik, hogy az űrkutatás nem csak műszaki kérdés, hanem a mindennapi életünket is érinti – az étkezéstől az egészségmegőrzésig.

Mi lesz a következő lépés?

A kísérlet tudományos eredményeire még várnunk kell. A minták csak a visszatérés után kerülnek laboratóriumba, ahol részletes elemzések vizsgálják majd a vitamin-, ásványi anyag- és fehérjetartalmat. Valószínűleg 2026-ban látnak napvilágot az első közlemények. De az már most biztos: a magyar mikrozöldségek bebizonyították, hogy helyük van a jövő űrhajóin.

A világűri mikrozöldség-termesztés nem csupán tudományos bravúr. Egy nap akár az élet és halál kérdése lehet, amikor emberek hónapokat töltenek a Mars felé vezető úton. És ki tudja – talán éppen magyar kutatók által előkészített technológiával ropogtatják majd az első kolónia lakói a retekcsírákat a vörös bolygón.

Addig pedig mi, a Földön, jó eséllyel profitálunk a kutatásból: a városi kertészetekben, erőforrás-szegény térségekben vagy épp a saját konyhapultunkon jelenhetnek meg azok az innovációk, amelyek az űrből érkeztek vissza hozzánk.

Kertészkedés az űrben – rövid időrendi áttekintés

Bár az űrállomás kertje különleges, mikrozöldséget te is termeszthetsz otthon. Ehhez mindössze néhány magra és egyszerű eszközre van szükség – webáruházunkban minden hozzávalót megtalálsz.