Aszálykert – alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

Az éghajlatváltozás hatására egyre szélsőségesebbé válik időjárásunk, ami a kertészek számára is új kihívásokat jelent. A forró, aszályos nyarak gyakorisága növekszik, és a vízhiány egyre nagyobb probléma. Az “aszálykert” koncepciója, amely a szárazságtűrő növényekre és az öntözés minimalizálására épít, egyre népszerűbb. De vajon lehetséges-e manapság öntözésmentes kertet kialakítani? Vizsgáljuk meg közelebbről, hogyan hozható létre az aszálykert, és mikor szükséges az öntözés.

1. Mit jelent az aszálykert?

Az aszálykert koncepciója olyan kert kialakítását jelenti, amely minimális vízellátással is fenntartható. Ez a megközelítés a helyi éghajlati adottságokhoz igazodó, szárazságtűrő növények kiválasztásán, valamint a talaj és a víz hatékony kezelésén alapul. Alkotóelemei a szárazságot, hőt tűrő növények. Az aszálykert célja a vízfelhasználás csökkentése, egyúttal a természetes ökológiai folyamatok támogatása is, például a talaj mikroorganizmusainak védelme, ami hozzájárul a talaj egészségéhez.

2. Mennyire reális lehetőség az öntözésmentesség?

A teljes öntözésmentesség elérése kihívásokkal teli feladat, különösen a változó és egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között. Bár a szárazságtűrő növények sokáig elviselik a vízhiányt, extrém hőhullámok esetén még ezek a növények is károsodhatnak. Szem előtt kell tartani, hogy öntözésmentesség csak a már begyökeresedett növények számárra érhető el. Ez azt is jelenti, hogy az első néhány évben nem maradhat el a kert öntözése.

• Helyi éghajlat függvénye: Az öntözésmentesség elérhetősége nagyban függ a helyi éghajlattól. Mediterrán vagy félsivatagos klímában, ahol a növények már alkalmazkodtak a száraz körülményekhez, könnyebben fenntartható egy öntözésmentes kert. Közép-Európában, így Magyarországon is, a nyári hőhullámok és a változó csapadékeloszlás miatt azonban előfordulhat, hogy időszakos öntözésre még az aszálykertben is szükség lesz.
• Talajminőség: A talaj szerkezete és vízmegtartó képessége szintén meghatározza, mennyire lehet öntözésmentes egy kert. A homokos talajok például gyorsan elveszítik a nedvességet, míg kötöttebb talajok jobban tartják a vizet. A talajjavítás, például komposzt vagy mulcs használatával, segíthet a vízmegtartás javításában.

3. Vízmegtartó technikák az aszálykertben

A teljes öntözésmentesség akkor valósítható meg a legkönnyebben, ha olyan kertészeti technikákat alkalmazunk, amelyek segítenek a víz megtartásában és a talaj nedvességének megőrzésében.

• Mulcsozás: A talaj takarása mulccsal (fakéreg, szalma, komposzt, murva) csökkenti a víz párolgását és hűvösen tartja a talajt. Ez különösen fontos a forró nyári hónapokban, amikor a talaj gyorsan kiszáradhat.
• Teraszos kialakítás: Lejtős területeken teraszos kert kialakításával megakadályozható a talajerózió, és jobban megőrizhető a víz a növények számára. További információk:Támfala a kertben
• Vízgyűjtés: A csapadékvíz összegyűjtése és felhasználása egy egyszerű, de hatékony módja annak, hogy csökkentsük az öntözés szükségességét. Esővíztárolók telepítésével ingyenes vízforráshoz juthatunk, amelyet száraz időszakokban felhasználhatunk. További információk: Szürke víz öntözésre

4. Aszálykert – növényválasztás

Az aszálykert sikerének kulcsa a megfelelő növények kiválasztása. Az olyan fajok, amelyek természetes élőhelyükön is száraz körülmények között élnek, a legjobb választások. Ezek lehetnek mediterrán növények, illetve őshonos fajok is. Fontos figyelembe venni a helyi környezeti adottságokat, pl. fontos a kert talaja, benapozottsága, lejtése, tájolása, kitettsége stb.

• Pozsgások és díszfüvek: A pozsgások, mint a honos varjúháj, az agávé, valamint szárazságtűrő díszfüvek, mint a pampafű, szintén jól alkalmazkodnak az aszályos körülményekhez. További információk: Díszfű ajánlat

díszfüvek