21. hét

Május 25. Orbán napja. Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek. A Nyitra menti falvakban körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg. Topolyán Orbán tiszteletére a nagyobb szőlősökben szobrot állítottak, volt, ahol fatörzsből vagy szalmából készítették. Jó idő esetén egész nap óbort ittak, és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták, dicsérték. Rossz idő esetén szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, a szalma vagy fa Orbán-jelképet elégették. Forrás: mek.niif.hu

Még a májusi csapadék után – kiheverve a lokális fagyosszentek kártételeit – se dőljünk hátra kerti székeinkben, hiszen Orbán még tartogathat meglepetéseket a fagyzugosabb helyeken. Bátran pótolhatjuk meleg igényes tartalékpalántáinkból a sérülteket.

Cseresznyefáink javában zsendülnek, a jövõ évi termés biztosítása érdekében az érett termést kocsánnyal szedjük, de ügyeljünk, hogy a termõrészt ne törjük le a szárral együtt! Igyekezzünk minden gyümölcsöt leszedni a fáról, hiszen a fán maradók a kórokozók és kártevõk melegágyai lesznek. Korai gyümölcsünk, a cseresznye

A szabadföldbe kiültetett paradicsom palánták nagy része már javában virágzik, melyeket növényvédelmi szempontból rendszeresen és tüzetesen ellenõrizzünk. A paradicsom ágyásunk fajtaösszetételétõl függõen szintén folyamatos feladatunk a “kacsozás“, azaz a levélnyél és a szár találkozásánál elõtörõ új szárat képzõ hajtások eltávolítása, óvatos kitörése, így a túlbuzgó vegetatív növekedés nem von el jelentõs tápanyagot a növénytõl. Természetesen a fantáziánkra és gyakorlati tapasztalatunkra van bízva, hogy célszerûségi szempontból melyik oldalhajtásnak kegyelmezünk meg. A kacsozást jellemzõ módon a folytonos növekedésû fajták igénylik elsõsorban, melyeknél a fõhajtás növekedése korlátlan, és 2 termésfürt között 3-5 levelet is hozhatnak, melyek tövében hamarosan felbukkannak a burjánzást szolgáló kacsok. A determinált és féldeterminált fajtáknál a fõhajtás növekedését – fajtától függõen – az 5-9. termésfürt zárja le, és nem növekszik tovább, így további terméshozást a legerõsebb oldalhajtások fõhajtássá nevelésétõl remélhetünk. Hatékonyabbá tehetjük a növényvédelmet, de a korai termésérést is szolgálja a levelezés, melyet a növény 80 cm-es magasságánál, az éppen érõ fürt fölött 1-2 fürttel feljebb kezdjünk el, ügyelve arra, hogy minél kisebb sérülést okozzunk. A determináltaknál itt is óvatosabban járjunk el, a növényen mindig legyen 12-15 levél.

Még bátran vethetünk másodterményként – akár a felszedett borsó helyére is – rövid tenyészidejû csemegekukoricát vagy gyökérzöldségeket.

Nézzünk körül a fûszerkertünkben is, ahol az évelõk új zöld hajtásairól vágjunk 5-10 centis dugványokat és gyökereztető hormonba vagy fahéjporba mártva ültessük durvább szemcséjû ültetõközeggel töltött cserepekbe (zsálya, kakukkfû, majoranna, rozmaring stb.). Cikk ajánlat: Gyógy- és fűszernövények a házikertben

Szüreteljük le az utolsó spárga sípokat, melyet követõen lebonthatjuk a bakhátakat és jó alaposan szervestrágyázzuk be, N tartalmú mûtrágyával kiegészítve, alaposan beöntözve a területet.

Kovács László Zoltán
kovlazol@gmail.com