Korai gyümölcsünk, a cseresznye

A cseresznye legkorábban érő gyümölcsfajunk. Hazánk ökológiai adottságai a cseresznye termesztésére kedvezőek. A Kaukázus vidékérül került először az görög városállamok, az ókori Róma területére. A 15. században Európában termeszteni kezdték a kerti változatokat, és a 17. századra az egyik legismertebb gyümölcsök egyike lett.

csersznye kosárban

A cseresznye taxonómiája

A cseresznye (Prunus avium) taxonómiailag a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozik. A Prunoideae alcsaládra a csonthéjas termés jellemző.

Az alcsaládon belüli Prunus nemzetségbe a cseresznye mellett más termesztett gyümölcsfajok is tartoznak, a legfontosabbak a meggy, a kajszi, a szilva, az őszibarack, a mandula.  A Prunus nemzetség 200 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. A héjasokként számon tartott gyümölcsök is idetartoznak. Neve a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent.

A Cerasus alnemzetségbe a cseresznyék tartoznak. Mintegy 30 különféle cseresznyefajt különböztetünk meg. A madárcseresznye (Cerasus avium subsp. avium) a gyertyános-tölgyesek elegyfája. A sajmeggy (Cerasus mahaleb) a cseresznye és a meggy alanyaként ismert.

Linné rendszere szerint a termesztett cseresznyének két változata ismert: a provar. juliana (szívcseresznyék) és a provar. Duracina (ropogós cseresznyék), ezt a csoportosítást a gyakorlatban ma is használjuk. A szívcseresznyék sötét és puha húsúak, a ropogós cseresznyék húsa világos és kemény. Később a cseresznyefajtákat három fő csoportra osztották: fekete, tarka és sárga cseresznyék. Ezeken a csoportokon belül különböztették meg a szívcseresznyéket és ropogós cseresznyéket. Emellett ismeretesek a félmeggyek, melyek a cseresznye és a meggy kereszteződéséből származnak.

Hazai cseresznyetermesztés

A cseresznye önmeddő, ezért csak együtt virágzó, úgynevezett pollenadó fajtákkal együtt ajánlatos ültetni. 1970 óta öntermékeny fajták is megjelentek a piacon:

A hazai cseresznyéskertekben a 80-as évekig meghatározó volt a Germersdorfi óriás (Germersdorfi klónok), melyet az ültetvények összterületének kb. felén termesztettek. Napjainkra a Germersdorfi óriás telepítési aránya csökkent. A privatizációt követően a cseresznyetelepítési kedv lecsökkent. Az árugyümölcs-termesztés 1995 után kezdődő rekonstrukciója óta mintegy 500 ha új cseresznyeültetvényt létesítettek. Az ültetvények területe Pest megyében a legnagyobb, ezt követi Fejér, Bács-Kiskun, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Germersdorfi óriás

A Nagykörűi cseresznyetermesztés mintegy másfél évszázados múltra tekint vissza. A nagykörűi tájfajtákon kívül hosszan sikerrel termesztették a germersdorfi cseresznyét. Petrovay György földbirtokos, nemesítő az 1870-es években létesített itt faiskolát. A kertészetet saját gazdaiskolájukban oktatták egészen az ötvenes évek elejéig. Később a helyi termelőszövetkezetben és kiskertekben folytatódott a cseresznyetermesztés, amely a hetvenes évekre fokozatosan visszafejlődött. Később már csak kisgazdaságokban, házikertekben folytatódott a régi hagyomány. Manapság a kertekben 4-5 féle cseresznye terem. Ma is a germersdorfi a legjelentősebb fajta. Exportálnak is főképp Közép- és Kelet Európa országaiba. Június közepe táján évente megrendezésre kerül a cseresznyefesztivál.

Hazai fajták

Biotermesztésre alkalmas fajták: Gyöngyösi szív, Bigarreu Burlap, Valerij Cskalov, János cseresznye.

Alanyhasználat

A vadcseresznye alany igényesebb, a sajmeggy alany homokos talajon is jól fejlődik, szárazság- és hidegtűrő. Jól törpíthetők a ‘GiSela 6′ és  ‘Prob‘ fajhibrid alanyra oltott fajták.

Cseresznye környezeti igényei

A cseresznye éves csapadékigénye 500-600 m. Fényigényes. Közepesen melegigényes. A téli kemény hidegek azonban gátolják eredményes termesztését. hűvös tavaszok után léphet fel, a hideg talajban lévő gyökerek nem tudnak elegendő vizet juttatni a fa számára, a növény „eldobja” gyümölcsét. Rosszul tűri a nagy hőmérséklet ingadozást. Mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajba való, gyökere levegőigényes, ezért a talajvíz szintje 3-4 m-nél ne legyen magasabb. Nem csapadékigényes, sőt virágzáskor, terméskötődéskor, érés idején jelentős a csapadék károkozása. Viszont a virágzás utáni hirtelen meleg, a kellő mennyiségű nedvesség hiánya korai vörösödést, gyümölcshullást okozhat.

intenziv ültetvény

intenziv cseresznyeültetvény

Cseresznye művelési mód

Árutermelésre ajánlott a 40-60 cm törzsmagasságú orsó koronaforma. Így a fa könnyebben kezelhető. Alanytól függően támrendszert igényelhet.

A Palesits faiskola Gisela5 alanyra oltott olasz intenzív termesztésű, öntözött ültetvényt mutat be honlapján. Eső ellen fóliával védekeznek. A sorok bakháton vannak, a  sorközök füvesítettek, középen esőelvezető árokkal.

További információk: cseresznyefák metszése, cseresznyetermesztésben alkalmazott koronaformák
Forrás:
agraroldal.hu

Cseresznye tápértéke

Máriáss Márta, a hazipatika.com oldalon megjelent cikkében így ír: Az úton levő ókori katonák egyik legkedveltebb szomjoltója a cseresznye volt, méltán, hiszen 78-82%-a víz. 100 grammjának, egy marék cseresznyének az energiatartalma 65-70 kcal, mintegy 264-295 kJ. Alig van benne zsír (0,3 g) és fehérje, viszont 13 grammnyi szénhidrát, 1,3 g növényi rost van benne.

Természetesen gyümölcscukor tartalma attól is függ, mennyire érett cseresznyével van dolgunk. Kifejezetten sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá folsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Jelentős, 10-15 mg-os C-vitamintartalma.
Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő, viszonylag sok, 190-220 mg káliumot, valamint vasat rejt. Összetétele miatt kedvezően hat a fogak és csontok fejlődésére, egészségére, ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezetnek.

Színes karotinoidjai (béta-karotin, lutein és zeaxantin), antociánjai és flavonoidjai gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásúak, ennélfogva hörgőpanaszokra, náthás bajok ellen is hat. Napi negyed kiló cseresznye fogyasztása már kimutathatóan csökkenti a vér húgysav-szintjét, és az ízületi betegségek megelőzésében, karbantartásában tulajdonítanak neki. A kumarinszármazékok jellegzetes ízének meghatározói.

Erdélyi recept a cseresznyés sztrapacska (erdelyireceptek.blogspot.hu)
Hozzávalók: 500 g liszt, 250 g cseresznye, 3 burgonya, 1 tk. só, 100-150 g zsemlemorzsa, 2-3 ek. olaj, 2 dl tejfölA cseresznyét kimagozzuk, ledaráljuk, a megtisztított burgonyát lereszeljük, majd a liszt és só hozzáadásával galuskatésztát készítünk. Forró vízbe szaggatjuk, kifőzzük. Az olajon megpirított zsemlemorzsára szedjük, meghintjük fahéjas cukorral és tejföllel meglocsolva, melegen tálaljuk.

Cseresznyeszár gyógyhatása

Külön gyógyhatású növényi rész a kocsány Cerasi stipes (cseresznye kocsány), amely vizelethajtó, vérnyomás-csökkentő hatású. A szárból készített főzetet magunk is elkészíthetjük. Adagolása: 2,5 dl vízbe egy marék cseresznyeszárat tegyünk. 15 – 30 percen keresztül főzzük, az elpárolgott vizet pótoljuk, majd szűrjük, és ízlés szerint ízesítve fogyasszuk.

szárított cseresznyeszár

kertvarosipatika.hu így reklámozza az által forgalmazott cseresznyekocsány kapszulát: A már évszázadok óta vizelethajtóként és tisztítóként ismert cseresznyekocsányt manapság nagy becsben tartják megbízható, mellékhatásoktól mentes vizelethajtó hatása miatt. Mintegy átmossa az egész testet azáltal, hogy kiüríti a felgyülemlett toxinokat. A benne levő flavonoidok és káliumsók elősegítik a vese vizelet kiválasztását, és leküzdik a fertőzéses eredetű húgyúti gyulladást gyógyulását. Segítség az ödéma és húgyútakat elzáró vesekő, cystitis és az enyhén magas vérnyomás kezelésénél is.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!