Hogyan hódította meg a tulipán Európát?

Kedvelt tavaszi virágunk a tulipán. Sok nép tekinti a sajátjának. Például a hollandok, a törökök, és nem utolsósorban a magyarok. De vajon hol van az igazság?

Utoljára Ben Zonneveld holland botanikus, a Nemzeti Fajtagyűjtemény nyugalmazott kutatója fedezett fel egy új vad fajt Közép-Ázsiából. A botanikus az új fajtának, Tulipa lemmersii nevet adta nagyra becsült kollégája után. Ezzel a vadtulipán ismert fajainak száma 87-re nőtt.

Honnan érkezett a tulipán? Perzsiából vagy Andalúziából?

Általánosan tartja magát az a nézet, hogy a tulipán Perzsiából indult hódító útjára, a törökök Perzsiát végigtarolva magukkal vitték a tulipánhagymákat is, és egyre drágábban kereskedtek vele. Az ottomán birodalom 500 éve alatt megtartotta népszerűségét. A török hódoltsági területekre is eljuthatott, míg végül Busbecq-hez kerülve meghódította a Nyugatot. Ogier Ghiselin de Busbecq (1522-1592) flamand író, herbalista, aki az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazottjaként Törökországban volt nagykövet, a tulipánhagymákhoz itt jutott hozzá. Az újabb kutatások szerint nem biztos, hogy ő hozta be a virágot Európába.

A legújabb kutatások azonban cáfolni látszanak ezeket az elképzeléseket. A Córdobai Egyetem és az Arab Tanulmányok Iskolája legújabb tanulmánya szerint az első tulipánhagyma a 11. században, Andalúz közvetítésével érkezett meg Európába, öt évszázaddal az eddig gondoltak előtt. Bizonyítéknak tekintik például Ibn al-Avvám Andalúzia gazdaságának történetéről írt művét (Kitab al-fila-hah), amelyben a mór mezőgazdász a tulipánt “macedóniai hagymának” nevezi és így ír róla: “a sárga nárcisz egyik fajtája, ami Macedóniából származik, Alexandria provinciájából. A virága belül sárga, kívül pedig piros és kocka alakú. A belsejében egy másik szép, illatos virág található. Nedves helyen, főleg hegyvidéken nő, a sárga nárciszhoz hasonlóan művelik.” A növény andalúz eredete azonban nem bizonyítható teljes mértékben.

Conrad Gessner (1516-1565) svájci botanikus és enciklopédista beszámolója szerint 1559 áprilisában Augsburgban  Johann Heinrich Herwart kertjében már virágzott tulipán. Vörös liliomhoz hasonlította, és a Tulipa turcarum nevet adta neki.

Forrás: penelope.uchicago.edu

Hollandia és a tulipánok

Hollandia és a tulipán már régóta szoros kapcsolatban állnak. A növény elterjesztésében Clusius, belga botanikus játszott nagy szerepet, aki a Busbecq -től kapott hagymákból több szép változatot nevelt fel 1575 körül. Clusius Hollandiában, Leidenben telepedett le, és magával vitte a tulipánhagymákat. A leideni egyetem kertészeti tanszékének prefektusaként, tanítási céllal létrehozott kertjének növénygyűjteményében a tulipánokat már megcsodálhatták a hallgatók és a szakemberek is. A 17. századi Európában lecsendesedett a rózsa- és liliomláz, mindenki valami újra várt. Ekkor jött a tulipán.

Forrás: Nyelv és tudomány

1753-ban Linné  Gesner után a tulipán, a ma is használatos Tulipa gesneriana-nak nevezte el.

Ami biztos, hogy a kora 17. században a gazdag francia, holland és angol már státuszszimbólumként tartotta. Az új fajták sora magával hozta a pénzügyi spekulációt. Tőzsdén kereskedtek a különböző fajták hagymájával. A csíkos szirmú tulipánok, amelyek változatait vírusok okozták, iránt volt a legnagyobb a kereslet. A holland tulipán-mánia csúcspontján a “Vice Rot” fajta 4200 guldenért, az “Admiraal van Enckhuysen” 5400 guldenért kelt el. A szenvedélyes tulipánhagyma-vadászok házukra vettek fel jelzálogot, és eladták a családi ékszert is a tulipánhagymákért. Az írásokból megtudhatjuk például, hogy volt, aki 5 hektár földjét, háziállatait adta el egy hagymáért. A kereskedés úgy folyt a tulipánhagymákkal, mint manapság a határidős gabonatőzsdén kereskednek. Az 1634-es csúcs után három évvel bekövetkezett a krach. Sokan keveredtek megfizethetetlen adósságokba és öngyilkosok lettek, mert nem tudták adósságukat megfizetni.

Szerencsére a tulipántermesztés folytatódott, és a tulipán ma is a hollandok kedvenc növénye. A holland kertészek 4 ezer millió tulipánhagymát állítanak elő évente, ebből vágott virágként 53%-ot értékesítenek. 630 millió hagymát exportálnak Európába.

A tulipántermesztők többsége Flevoland tartományban található, az észak-keleti poldereken. Az egyik közismert a Leiden melletti világhírű Keukenhof. A legnagyobb tulipánakciók helyszíne FloraHolland virágtőzsde épülete Aalsmeer-ben.

Ősmagyar tulipán?

Bár a Kazán-szoros sziklás lejtőin található a kelet-balkáni flóratartomány díszes évelője a sárga virágú Tulipa hungarica, amelyet 1835-ben fedezett fel Borbás Vince (1844-1905) botanikus, a tulipán nem magyar virág. Valószínűleg valaha elvadult fajta. Ma azonban szigorúan védett növény. Lepellevelei világossárgák, áprilisban virágzik.

A Tulipa hungarica román és szerb populációit kihalással fenyegetett fajként tartják nyilván. Mészkősziklás lejtőkön él, kevert lombhullató erdők aljnövényeként. Romániában a Vaskapu nemzeti parkban található. A tulipánhagymákat főleg a helyi kertek számára gyűjtik be.

Magyarországon az első adat a tulipánról a 17. század 40-es éveiből származik. A pozsonyi kertekben a 60-as években már gyakori volt. Ezt bizonyítják a Pozsonyi kert tulipánról szóló kezdő szavai: “A mi legközönségesebb legyen első, Tulipa, melyet némelyek liliomi nárcissusnak neveznek.” Később, a barokk korban a gazdagok kertjét díszítette, majd egészen új formában a 19. században a falusi kertek kedvelt növénye lett.

A tulipán nálunk, akárcsak közép-ázsiai élőhelyén haszonnövényként kezdte pályafutását. Hagymáját fogyasztották, mely nyersen ugyan hánytató hatású, de főzve már ehető.

A magyar romantikusok ugyan igazi magyar virágnak tekintették, a magyar iparművészet, népművészet tulipánjairól azonban nagyrészt bebizonyosodott, hogy inkább liliomot vagy más virágot mintáz az ornamentika. A magyar tulipánmánia ideje 1904-1906-közé tehető, amikor az úgynevezett darabontkormány ellen létrejött Tulipánkert Szövetség ellenállási mozgalom jelvényéül a tulipánt választotta. (1905-ben a választások után Ferenc József nem a dualizmus elleni jelszavakkal győzni tudó politikai erőnek adott kormányzati megbízást, hanem a testőrség parancsnokát, Fejérváry Gézát nevezte ki miniszterelnökké. Ezért hívták gúnyolódva kabinetjét darabont kormánynak. A kormány egy évig töltötte be hivatalát. Az uralkodó megsértette a magyar alkotmányos előírásokat.) Ekkor a politikusok hozzátartozói tulipánkertek hoztak létre, politikai céllal. Vaszary Mihály A haarlemi tulipán című 1907-ben megjelent könyvét, szintúgy a Kert című folyóiratot, amelyben megjelent cikke, az Ősmagyar tulipán, Mauthner Ödön császári és királyi udvari magkereskedés adta ki, vagyis valójában reklámcéllal született írásokról van szó. Magyarországra a tulipánhagymák Hollandiából kerülnek.
Mindezzel együtt a magyar kultúra, többek közt a magyar kertkultúra része is, és semmi nem tiltja, hogy büszkélkedjünk vele. Forrás: A magyarság virágai

Ha már a magyarság virága lett, megpróbálkoztak a hazai termesztésével. A 30-as években sikerrel nemesítettek magyar fajták, amelyek jól bírták a hazai klímát, sőt sok tekintetben lepipálták a holland tulipánokat. A magyar fajtákat szelekcióval állították elő: A külföldi fajtákat nagyban elszaporították, a legellenállóbbakat kiválogatták és ezeket a kiválogatott törzsfajokat ismét elszaporították. Varga Márton fajtái kitűnően alkalmazkodtak a magyar klímához, és betegségekkel szemben is nagyfokú ellenállóbbak voltak, mint a legtöbb külföldön nemesített fajta. A Székesfővárosi Kertészképző Iskolában előállított fajták minősége felülmúlta a holland szaporítóanyagok minőségét. A történelmi események azonban útját állták a további fejlődésnek, a piac összeomlott, míg Hollandiában tulipánhagyma termesztés államilag támogatott húzóágazattá vált, nálunk az élelmi növények támogatása elvonta a forrásokat. Mára a nemesítés központja Hollandia, Izrael, Kína, hazánkban nem folyik nemesítés.

Cikk ajánlat: Tulipánhagymák gondozása; Réteges hagymaültetés