Csodás téli dekorációk, valóságos tavaszidézők a kertészeti áruházakban ékeskedő hajtatott virágok. Sokszor nem is tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy kísérletképpen vegyünk belőlük. Ha azt akarjuk, hogy otthon is örömünket lejük bennük, sőt elvirágzás után is sokat igérőek maradjanak, így gondozzuk őket:
Cikkajánlat: Tavasz a lakásban télen virágzó hagymásokkal
A hajtatott hagymások hőigénye
A hajtatott hagymások szobatartóssága sajnos rövidebb. Egy meleg szobában nyíló krókusz néhány nap alatt elvirágzik. A hagymások virágos állapotban, kivétel nélkül, közvetlen napsütéstől védett és hűvös helyen virulhatnak legtovább. Ha hirtelen a fűtött szoba melegének teszik ki a hagymát, a benne kialakult virág a hagymán belül megpróbál kinyílni, ami természetesen nem fog sikerülni. Erre mondják, hogy besül a virág a hagymába.
Ezért, amennyiben beférnek, nem napsütötte ablak közébe tehetők. Ilyen módon, az ablakon át nézve gyönyörködhetünk bennük. Vagy fűtetlen télikerbe helyezzük el őket. Az itteni hűvös és egyben párás légtér általában a virulási idejüket is meghosszabbítja. Épp ezért, legalább éjszakára, ablak közelébe kerüljenek át a napközben másutt, melegebb helyen tartottak. Az így előforduló, esetenként akár több fokos hőcsökkenés nem szokott ártani, még az egészen fagyponthoz közeli sem. Az esetleg még adódó erős hidegek idején, a belső ablakot résnyire nyissuk meg. Bár még az sem jár komolyabb ártalommal, ha az erősen lehűlő külső ablaktáblához érő leveleik, esetleg virágszirmaik, illetve lepelleveleik odafagynak.
Nagyüzemi termesztésben a hőmérsékletet fokozatos, egyenletes emelik a hőmérsékleti optimumok betartása.
A bimbók beszínesedésének ideáis hőmérséklete tulipánnál, krókusznál, nárcisznál 10–12 °C, jácintnál 14 °C.. Ekkor a nyílási folyamat lassú, ezáltal nő a virágok szobatartóssága.
A hajtatott hagymások víz- és tápanyag igénye
A gondos öntözésük a másik fontos feladat. Talajuk még átmenetileg sem száradhat ki. Ha ez mégis bekövetkezne, késedelem nélkül állítsuk vízbe őket. Kiszáradásukat elkerüljük, ha gyakran, ám mérsékelt adagban, langyos vízzel öntözünk. A virágok elnyílásával vízigényük tovább fokozódik. A túlöntözést azonban kerüljük, ha ez mégis megtörtént, néhány napig várjunk az öntözéssel. Napos időben nő a túlmelegedés veszélye. Ekkor szellőztessünk, és árnyékolás céljából a függönyt sem árt elhúzni. Ezzel a levegő páratartalmát is jó irányban befolyásoljuk. A huzatot kerüljük.
Időközönként tápozzunk Wuxállal vagy egyéb, jól oldódó, gyors hatású N tartalmú műtrágya 0,2 %-os töménységű oldatával, vagyis literenként 2 g vagy 2 ml töménységű oldattal. A kijuttatás három-hat nap múlva megismételhető. Leginkább ajánlott a nárcisz, a vízben hajtatva kivirágoztatott jácint, a tulipán esetében.
A hajtatott hagymások átültetése
Az átültetéseket még virágzó állapotban sem sínylik meg ezek a növények. Az eredeti cserepükből tehát akár ki is emelhetők és beültethetők díszcserépbe vagy növénytálba., esetleg másmilyen tartóedénybe, nyirkos homok, még inkább rostos tőzeg vagy esetleg moha, netán csak fűrészpor, de inkább kéregapríték közegbe. Különböző alakú, levél- és virágszínükben, valamint méretükben hozzájuk illő más növényekkel is összeültethetők, egy közös, nagyobb tartóedénybe, ahol nagyon mutatós, különleges alkalmakhoz is méltó színfoltok lehetnek.
A hajtatott hagymások elnyílás utáni gondozása
Elnyílásuk után mindenekelőtt az így már díszértéküket vesztett virágaikat távolítsuk el mielőbb, az esetleg már pusztuló levélrészeikkel együtt. A még zöld virágszárat, illetve levéltelen tőkocsányt viszont, a még jól zöldellő-leveleikkel együtt, ekkor sem kell bántani. Ilyen állapotban ott maradhatnak még a többi növény között.
Ugyanis a földbeni tápanyag raktározó részük, vagyis a hagymájuk, hagymagumójuk, gumójuk vagy éppen rizómájuk tovább fejlődéséhez vagy csak a többé-kevésbé tökéletes megmaradásához is, egy ideig még zöldellniük kell, jó fényellátottságban, mérsékelt melegben és kiszáradás nélkül. Ezért addig folytassuk az öntözésüket is, amíg a leveleik nagyobbik fele, de legalább egy része még elevenen zöldell. A zöld részeik így tápanyagot képeznek a földbeni hagymájuk, hagymagumójuk vagy gumójuk, illetve rizómájuk számára, így hozzájárulunk ezek a megújulásához, tápanyagokkal való feltöltődésükhöz, ami a továbbélésük feltétele. Emiatt időnként tiszta víz helyett, szintén valamilyen tápsó, esetleg lombtrágya legfeljebb fél százalékos töménységű oldatával is érdemes öntözni vagy inkább lombtrágyázni őket. Ilyen módon megkísérelhetjük még a cserépben hajtatott tulipán hagymájának a megtartása is, és nem muszáj eldobni ezt, az elvirágzást követően. A jácintnak is legfeljebb a vízben virágoztatott – hajtatott- hagymája merül ki a hajtatás folyamán annyira, hogy a virágzás után tönkremegy. Többnyire azonban még ez is megelőzhető, az ilyenkor a nyílás kezdetétől időszerű rendszeres tápoldatozással. A nárciszhagymák szintén csak vízben virágoztatva mehetnek tönkre. Egyébként viszont éppen ők tarthatók el a tovább.
Továbbneveléskor a levelek zöldellése még tavaszig is eltarthat és így a fagyveszélyek elmúltával, sort keríthetünk a földlabdával együtt történő kiültetésre. A teljes visszahúzódásig, tavasz végéig vagy nyár elejéig, tehát kínálkozó lehetőség a szabadban tartásuk. Ilyen módon nemcsak a szobában, hanem kint az erkélyen, teraszon, még inkább a kertben is kivárhatjuk leveleik teljes lesárgulását és már a száradás megindulását.
A levelek elszáradása jelenti a földbeni tápanyag raktározó részük szokásos nyugalmi időszakának kezdetét. Ettől kezdve már nem is szabad tovább öntözni őket. A földből kiszedve meg kell tisztítani a hagymát vagy másmilyen földbeni részt az időkőben ugyancsak pusztulásnak induló gyökerektől és a levelek maradványaitól, valamint az esetleg rajtuk kifejlődött és könnyen leváló sarjaktól. Ezután kerülhet sorra a megszikkasztásuk és a némi szárításuk. Ezt követően pedig, már száraz állapotukban , szellős helyen tarthatók el, a majd csak legkorábban nyár végétől vagy ősszel időszerű újabb elültetésükig. Ez rendszerint már csak kerti virágfoltba ajánlható. Vagy pedig a betakarított hagymák, egyebek, elajándékozhatók másoknak hasonló hasznosításra.
Igaz hogy így tovább nevelve, rendszerint nem fejlődnek ki, az ismételt virágoztatáshoz is megfelelő nagy méretűre. Ez alól talán csak a nárciszok és esetleg még a sáfrányok kivételek, amelyek megfelelően tápoldatozva, még annyira megerősödhetnek, hogy a következő télen is újra kivirágoztathatók. Viszont még mindegyikük a kertben, a következő tavasszal, szépen viruló virágként hasznosulhat. Ezzel a lehetőséggel pedig érdemes is élni!
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás