Zöldségek a kertünkben

Gábor kertész mesél

A mi zöldségeskertünk távol van a bejárattól, a ház mögött. Viszonylag önálló, mert nem akartam, hogy a gyümölcsfák vagy éppen a szőlő permetezésekor vegyszerrel szennyezzem őket, hiszen akkor ki merne a frissen szedett zöldségből enni. Márpedig nálunk alapkövetelmény, hogy mindig friss zöldség kerüljön az asztalra. Minden azért a mi kertünkben sem található meg, ilyenkor kénytelen az ember a piacon beszerezni a hiányzó dolgokat. Saját részre elég az a 120 négyzetméter, ami konyhakertként funkcionál.

Nálunk spenót, vagy paraj, ha így tetszik, még mindig terem bőven. Az uborkától azonban hamarosan megszabadulok, helyére sarjadékhagyma kerül. Jövőre újdonságként kerül rebarbara is a választékba.

Rebarbara jövőre

Amúgy a rebarbara nem új keletű, hanem ősi kultúrnövény, gyógyhatásai is ismertek, úgymint emésztési zavarok elleni hatás, hashajtóhatás. A hatalmas levelek nyeléből készült már itthon kompót, mártás, ezek zamata talán az almához áll a legközelebb, sőt fiatal leveleiből “sóskafőzelék” is, de hogy tortatöltelék készüljön belőle, azt mindig leszavazom. Idén egy kedves jó szomszédtól kaptam négy darab, az idős tövekből előretörő sarjat. Az ő tövei már kissé elöregedtek, így szükséges a már nyolc éves tövek szétosztásával történő ifjítás. Az ültetés előtti talaj előkészítés nem áll másból, mint egy kis talajfellazítás és komposzt beforgatás. A növény magról is szaporítható, de ekkor több év is eltelik, amíg annyira megerősödik a bokor, hogy szedhetők a levelek. Csak napos helyekre kerülhet, bár a gyenge árnyékot is tűri, és ami figyelemreméltó, nem szereti a meszes, száraz talajt. Akinek csak ilyen van, ne is kísérletezzen ezzel a növénnyel.

rebarbara

rebarbara

Zöldségek tárolása

Ugye végiggondolták önök is, hogy hol tárolják a kései zöldségféléket? Nálunk a központi fűtés miatt nincs igazán hideg pince. Ellenben van kerti fáskamra, amit manapság a szerszámok tárolására használunk. Akinek ez sem jut, annak ajánlom a földbevermelést. Ez régi, jó hagyomány. Október végéig ajánlott az elkészítése. Ennek otthont adhat bármelyik letakarított ágy, ahol jó 100 cm szélességben, egy ásónyomnyi mélységben kiemeljük a talajt. Az ágy, akarom mondani verem, mérete attól függ, mennyi zöldségre lehet számítani. Nekünk nem kellene több három méternél. A bimbóskel marad, a többiek, a karalábé, a téli retek, a káposztafélék azonban jöhetnek. Ezekről a zöldségekről kézzel lecsavarjuk a levélzetet, illetve a káposztafélékről eltávolítjuk a külső leveleket. A céklánál meghagyunk egy kevés levélnyelet is.

A verem, avagy gödör aljára homokot terítünk, erre kerül némi szalma, esetleg rőzse. A zöldségeket rétegesen elhelyezzük, alulra a káposztaféléket, majd a sárgarépát, a zellert, a retket. A zeller felszedését hagyjuk utoljára, mert ez a kisebb fagyoktól sem károsodik. Majd letakarjuk őket szalmával, vagy száraz lomb, esetleg a kitermelt bab, borsó elszáradt szárával, hajtásaival. Erre jön a kitermelt föld. Erős fagyok előtt takarható újabb szalmával, földdel.

zöldségtároló

zöldségtároló

Zöld paradicsom

Hamarosan leszedem a zöld paradicsomokat. Felszedem a paprikatöveket is, laza homokba fektetem őket, és betakargatom szálas szalmával. Szalma helyett a növényszárak is megteszik, így hosszú ideig eláll a termés, még fogyasztható állapotban.

A zöld paradicsom a kamrába téve, különösen papírba csomagolva, szépen beérik. Talán még karácsonykor is ehetünk belőle. Nem újságpapírt, hanem egyszerű csomagoló papírt kell használni! Paradicsomsavanyításra pedig rengeteg recept található az interneten is. Mi a kisebbeket uborkával, gombával karfiolrózsákkal együtt tesszük el. A nagyobbakat felszeletelve, csalamádéba. Most egy kicsit nagyképű voltam, mert a befőzéshez nem értek. Bár segédkezem a befőzésnél, de a receptet az asszonyra hagyom. Szerintem nem is engedne beleszólást, ami óhatatlan, ha az ember jól tájékozott.

Sokan riogatnak azzal, hogy a zöld paradicsom valójában mérgező. A zöld paradicsom, mivel a burgonyafélék közé tartozik (Solanaceae család), valóban tartalmaz szolanint (szteránvázas glikoalkaloid). Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy akkor mérgező, ha kilószámra fogyasztunk belőle egyszerre. A szolanin rosszul kötődik meg a szervezetben, és gyorsan kiürül, és nem léteznek olyan tudományos kutatások, amelyek a paradicsom mérgező hatását alátámasztanák. Ezért jó szívvel tudom ajánlani a belőle készült savanyúságot!

kertrészlet, Tulln

A fotó a Tullni Kertekben készült, ahová minden évben kirándulást szervezünk. Részletek a programok menüben.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Biokertész képzésre!