Villandry fái

Villandry

Mi jut eszünkbe a Liore menti kastélyokról? A palazöld szín, és a tufa. A kastélyok többsége elég távol esik a Loire folyótól. A Loire Franciaország leghosszabb folyója, 1,020 km. A kastélyok elszórva találhatók az alábbi megyékben: Blésois, Touraine, Anjou, Berry és Orléanais. Most látogassunk el Villandry-ba!

A Loire völgy

Augustus császár teremtette meg a békét és  stabilitást a térségben, és a rómaiak révén kerülte a Loire völgyébe az első szőlőtőkék. Olyan városok emelkedtek, amelyek ma is magukon viselik az ókori kultúra jegyeit: Orleans (Genabum),Tours (Caesarodunum), Le Mans (Noviodunum), Angers (Juliomagus),Bourges (Avaricum) és Chartres (Autricum). A városok fejlődése a középkorban tovább tartott. Tours nagyobb volt, mint Párizs, felépültek Blois és Angers erődítményei. Itt dúltak a 100 éves háború csatái, de Jeanne d’Arc és Orleans históriája túllépi ezen írás kereteit. A 16. századi rövid itáliai befolyás is itt hagyta nyomait. A 18. században a térség mezőgazdasága jelentő fejlődésnek indult. Orleans ismét stratégiai fontosságú hellyé vált a 19. századi francia-porosz háborúban.  A világháború során Tours adott otthont az ideiglenes francia kormánynak.

ChantillyA Loire környéki kastélyok többsége védelmi céllal épült, vízi és szárazföldi útkereszteződésekben, magaslatokon. Az első építmények vártornyok voltak, amelyeknek maradványai ma is láthatók (Montbazon, Loches, stb.). Többségük a tizedik században épült, amikor Touraine (francia megye) befolyása ellen harcoltak Blois grófjai. Később ezek az erődítmények stratégiai pontjai a királyi család és a Plantagenêt dinasztia közötti harcoknak. Majd többségüket átépítették, és a lakótornyok köré új lakóépületeket emeltek.

A Loire völgy kastélyparkjai

A Loire völgyét, amely az Unesco világörökség része,  Franciaország kertjének is nevezik, ahol az uralkodók és minisztereik  nem csak gyönyörű kastélyokat emeltek, hanem, egymással versengve, csodálatos francia reneszánsz, később barokk kerteket hoztak létre. Ha a kastélyparkokra gondolunk, nyírott sövények, formára metszett gyümölcsfák, virágágyak, labirintusok, rózsakertek, tavak, csatornák, és talpunk alatt ropogó kavicsos sétautak jutnak az eszünkbe. A távolba nyúló gyep körülöleli a fűszer- és gyógynövénykerteket, a konyhakerteket.

Bourdaisiere potager

A francia reneszánsz kertek szimmetria- és arányszabályait a mannierista Etienne du Perac (1544-1601) vezette be. A szimmetria, az arányok törvényeit Claude Mollet (1564-1648) és Jacques Boyceau (1564-1633) alkalmazták először a kertépítésben. Az általuk felállított szabályok szerint például az allék két oldalán futó sövények nem lehetnek magasabbak, mint az út szélességének kétharmada. A látó teretet szobrokkal kutakkal tagolták. Később, a mintegy 1600 francia barokk kerttervező új stílusú kertek divatját teremtette meg, ahol az ágyások a barokk stílusra jellemző szegélyt kaptak. A kerteket úgy tervezték, hogy azokat a kastélyból nézve láthassák a legimpozánsabbnak. Mesterséges medencék, szobrok voltak a legfőbb díszítőelemek. André le Nôtre (1673-1700) korának legismertebb tervezője. A művészi konyhakertekről (potager) itt olvashat.

Villandry kastélypark

Villandry kastélypark

Villandry egyedülálló kertjeit a 20. században restaurálták. A kastélypark igazi műremek, megérdemli, hogy kicsit részletesebben foglalkozzunk vele.

Joachim Carvallo, a fiatal spanyol orvos 1893-ban érkezett Franciaországba. Itt tanult, majd Párizsban részt vett egy kutatócsoport munkájában. Feleségül vett egy amerikai lányt. Gyermekük megszületése után hét évvel megvalósították életük nagy álmát: A Villandry kastélyt választották otthonuknak. Kialakították a kastély világhírű kertjeit.

A kertet vízcsatornák szelik át. Az egymás melletti kerteket a spanyol építészet inspirálta. A legmagasabban fekvő területen vízi kertet alakítottak ki, ez táplálja a szökőkutakat, csatornákat. A gyógynövénykert és a zöldségeskert ágyásait bukszussövények határolják.

Pillantsunk be a Villandry kastélypark kertészetébe, ismerkedjünk meg a fákkal történő kertépítés műhelytitkaival, Laurent Portuguez főkertész kalauzolásával!

Nyírt hársfák

metszett hársak villandry-ban

A park hársfáinak (Tilia cordata, Tilia platyphyllos) metszéssel karbantartott függönye határolja a sétautakat, élő kerengőként szolgálnak. A mintegy 1016 fát minden télen megmetszik olyan technikával, hogy az ágak végeit mindig ugyanott vágják vissza. A hegszövet képződés miatt jellegzetes fejecskék jönnek létre. itt cukor és keményítő raktár képződik, amely növeli a fák életképességét. A fejecskék közti távolság maximum 40 cm, ez megakadályozza az ágak elhalását. Egy másik metszési mód a Versailles-ra is jellemző, 4-5 évente, tavasszal végzett függönymetszés, amit hagyományosan sarlóval végeznek, manapság karra szerelt speciális vágószerszámot használnak.

A fák a gyakori metszésnek köszönhetően ellenállóak. A levéltetveket a kertben bőven megtalálható katicabogarak tartják távol. Egy 1995-ben bekövetkezett súlyos takácsatka támadás után olyan ragadozó atkákkal “fertőzték meg” a fákat, amelyek a takácsatkákat fogyasztják. Ezek az atkák mára a környező erdők hársfáin is elszaporodtak, így 2002 óta nem fordulnak elő takácsatkák a fákon.

Nyírt gyertyán sövények

gyertyán balusztrád, Villandry

A gyertyán (Carpinus betulus) sövények divatja a 17. században tört előre, a bukszusok mellett, útvesztők, szegélyek, kerengők kedvelt nyírt sövényeként, amelynek előnye, hogy gyors növekedésű, ellenálló, jól adaptálódik környezetéhez. Itt a parkban is hasonló funkciókat lát le.  Télen, tavasszal és június közepén is metszik, így tartva fenn a francia kertekre jellemző szigorú szimmetrikus megjelenést. A nagyobb mértékű téli metszést 3-5 évenként végzik a mellvédként szolgáló, 6 métert is elérő gyertyán sövényeken. A sövényeket ritkán, szükség esetén műtrágyázzák tavasszal (9:3:3). A többlet tápanyag bejuttatása ugyanis betegségekre fogékonnyá teheti a gyertyánt. Lisztharmat megjelenésekor kén tartalmú szereket használnak. Rozsdabetegségek estén pedig rezet.

Dézsás Klementin mandarinok

Villandryban mintegy 10 dézsás klementin (Citrus Clementina) szegélyezi a télikerthez vezető sétautat. A citrusok divatja 15-16 századtól jellemzi a kastélyparkokat az egzotikum és a luxus megjelenítőjeként. A fákat azóta is a télikertben (orangerie) teleltetik. A villandry-i orangerie déli tájolású, területe mintegy 380 négyzetméter, belmagassága 5 méter. A jelenlegi narancsfák 1996-ban érkeztek Korzikából. Érkezésükkor 30-40 évesek voltak, kerületük pedig 50-70 cm. Azóta nagyjából kétévente ültetik át őket. Az edényeket két francia cégtől szerzik be. A tölgyfa dézsákat a helyi ácsok és festők tartják karban. Az átültetésre tavasszal, a télikertből való kiköltözéskor kerül sor. Ilyenkor a gyökérlabdát 10-15 cm-rel csökkentik, visszavágva a gyökereket. Így akadályozzák meg, hogy a gyökérzet körkörösen fejlődjön. A gyökerek visszavágása nem egyszerre történik! Kétévente két oldalt metszenek vissza. Az átültetéskor speciális komposztot használnak, amely 50% fekete tőzeget, 30% barna tőzeget és 20% kókuszrostot tartalmaz, ehhez 40 kg/m³ agyagot és 4 kg/m³ speciális szerves trágyát adnak. Alulra 10-15 cm-es lávakő kerül drénrétegként. Erre kerül egy geotextil membrán, majd erre a földkeverék. De például Versailles-ban a kertészek száraz boglárfa (platánféle) levelet használnak geotextilia helyett.

Clementin narancsfa, Villandry

Az éves trágyázási program a következő:

  • Március 7-3-12 Eco Mix 2
  • Április 9-3-3 Eco Mix 1
  • Június 7-3-12 Eco Mix 1
  • Július 7-3-12 Eco Mix 2
  • Október 7-3-12 Eco Mix 2
  • November 2-0-20 Vivikali

A trágyák a DCM trágycsaládba tartoznak.

Rendszeresen öntöznek, a téli öntözést minimálisra csökkentik, a páratartalmat azonban kissé emelik. Az öntözés szükségességéről a levelek állapota alapján döntenek.

Télen repceolajjal permetezve pusztítják az áttelelő kártevőket. Levéltetvek ellen katicabogarakat telepítenek a fákra. Pajzstetvek ellen Cryptolaemus montrouzieri nevű katicabogár fajt alkalmaznak. Betegségek ellen rezes permetezéssel védekeznek.

A narancsfák elegáns megjelenését metszéssel biztosítják. A katlan szerű koronaforma biztosítja, hogy a teljes lombozatot fény érje.

tiszafa topiarium, Villandry

Formára nyírt tiszafák

Joachim Carvallo a francia hagyományok követésére tiszafákat (Taxus baccata) ültetett, hogy formára nyírva azokat, gyönyörködhessenek bennük a park látogatói. 72 tiszafa került a Szerelem kertjébe, 63 a zenekertbe és 27 a gyógynövény kertbe. Az eredeti formák a spanyok házigazda ízlésvilágát tükrözik. Kockaforma három emelet koronával, a tetején kupolával. Az eredetileg csúcsos kupolák idővel kúpokká szelídültek. Sövényvágóval tartják karban, évente egyszer. A folyamat fánként 20 perctől két óráig tart. Egyes 4-5 koronájú bokrok olyan öreg, 100 éves példányok, amelyek idővel, a kert elhanyagolt állapotában deformálódtak, és nem lehetett másképpen kialakítani a formákat. A metszést júniusban kezdik a Szerelem Kertjében és és szeptemberben fejezik be a Gyógynövény Kertben. Először az új hajtásokat távolítják el, majd aprólékosan visszavágnak az előző évi hajtásokig. Lentről fölfelé haladnak, a munkát a kupolával fejezik be.

1994-ben egy német faiskola vállalta, hogy a végleg kiöregedett példányokat 61 újjal pótolja. A fáknak egészségesnek, azonos méretűeknek kellett lennie. Ezután következett a formára nyírás.

A fák fitoftórás betegségre való érzékenysége miatt, megelőző jelleggel rézpermetezésben részesülnek, rézhidroxid vagy rézoxiklorid formájában. A fertőzött területre nem kerül új ültetés. A talaj levegőzöttségét és a vízelvezetést biztosítandó kavicsot kevernek az ültetőgödör talajához. Takácsatkák ellen repceolajos permetezéssel védekeznek.

Forrás: chateauvillandry.fr

Cikk ajánlat: Nyírt cserjék, fák

Villandry

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Virágkötő Tanfolyamra!