Új korszak a meztelen csigák elleni küzdelemben!

Meztelen csigák elleni védekezés új lehetősége tejsavós csapdázással.

Mit tudunk a meztelen csigákról?

A meztelen csigák kártételükkel jelentősen megnehezítik a kertészeti üzemek és különösen a háztáji kertészek dolgát. A kártételük leginkább a lágyszárú termesztett növényeken, zöldségféléken jelentkezik, gyakran a gondozatlan területekkel határos termesztő területeken, ahol a csigák az elgyomosodott helyeken kiváló rejtekhelyeket találnak, és jól szaporodnak. Hasonló veszélyt jelent a kertészeknek a természetes és mesterséges felszíni vizek közelsége mivel ezek szintén a csigák kedvelt életterei.
Mivel a csigák fénykerülők, táplálkozásuk, kártételük sötétedéskor kezdődik, és a reggelig eltart. A harmat felszáradását követően vonulnak vissza nappali rejtekhelyikre. Mivel nedvesség kedvelők, ha esik, tömegesen hagyják el rejtekhelyeiket, és ekkor okoznak súlyos károkat a növények leveleinek és hajtásainak lerágásával. A meztelen csigák nem csak az élő, hanem a korhadó növényi részeket is fogyasztják, valamint a bomlásban lévő szerves anyagot, állatok ürülékét, és elpusztult fajtársukat is.
A meztelen csigák kártétele az elmúlt 15 évben jelentősen fokozódott, amely a hazai 25 meztelen csigafaj közül elsősorban a két, korábban nagyon ritka faj, a spanyol csupaszcsiga és a barna nagy csupaszcsiga nagyfokú hazai elterjedésének köszönhetünk.

Barna nagy csupaszcsiga

Hogyan terjedtek el a meztelencsigák az egész kontinensen?

Lassú, de kitartó mozgásukkal nagy távolságokat nem tudnak megtenni. Terjedésük áruszállítás, fuvarozás során passzív úton történik, elrejtőzött potyautasokként. Így vált a Spanyolországban honos faj egész Európa kártevőjévé. Természetes ellenségeik hiányában, kedvező időjárási körülmények esetén, szaporodásukat semmi nem korlátozza.

A spanyol- és a barna nagy csupaszcsiga bemutatása

A csigák jelenlétét a növényen, akár a fatörzseken és a talajon hátrahagyott csillogó csiganyál csíkok mutatják, kártételüket a megrágott kilyuggatott levelek jelzik. A spanyol csupaszcsiga és a barna nagy csupaszcsiga életmódja hasonló, mindkettő barna színű, a spanyol csupaszcsiga 7-10 cm hosszú, míg a barna nagy csupaszcsiga 10-15 cm hosszú, de akár a 20 cm is lehet. Rendszerint a nyár végére érik el az ivarérett állapotot, évente egyszer akár 400 tojást is raknak, amelyek a talajban telelnek, majd tavasszal kelnek ki. A csigák hímnős állatok, ami azt jelenti, minden egyed párosodást követően képes a tojások lerakására.

Spanyol csupaszcsiga

Milyen kártételt okoznak?

Tavasszal az elvetett magból alighogy kikelt a csíra, azt máris megehetik. A kipalántázott zöldségféléket és lágyszárú növényeket az ültetést követő éjszaka gyakran tarra rágják. Kártételük olyan növényeken is jelentkezik, amelyeket más kártevő állatok egyáltalán nem károsítottak. A bársonyvirágot, másnéven a büdöskét, messze elkerülik a növényevő rovarok. A meztelen csigák azonban a bársonyvirágnak jó esetben csak a szárcsonkját hagyják meg. Minden zöldségfélét, akár levélzöldség, gyökérzöldség, talajt takaró növényeket, salátát, káposztaféléket, szamócát egyaránt kedvelnek. A növények károsítását a meztelen csigák a reszelőnyelvükkel végzik, amivel a növény teljes, vagy részleges megsemmisülését okozzák. Ehhez hozzájön az a pénzben nem igen kifejezhető kártétel, hogy a kertészkedő kedvét elveszik a kertészkedés folytatásától.

Tejsavós csapdázás

A tejsavós védekezés egy új csapdázás módszer. A földre helyezett vagy a talajszintbe süllyesztett, savóval félig megtöltött műanyag edényeket a csigák az éjszaka folyamán felkeresik, a tejsavóból táplálkoznak és többségük már nem képes az edény elhagyására. Amelyik mégis, a következő éjszakai látogatása során maradhat a csapdában. A tejsavó hatására minden bizonnyal a csiga nyákja kevésbé tapadóvá válik. A tejsavót más állat, a kutya, macska, róka is szereti de náluk semmilyen káros hatása nem jelentkezik. A tejsavóban elpusztult csigákat 1-2 hetente javasoljuk eltávolítani, és a tejsavót pótolni. A tejsavó csalogató hatását 2-4 hétig is megőrzi. A csapdák különösen nagyszámú csigát fognak csapadékos időjárás esetén, amikor a csigák éjszakai mozgása fokozott. Megfigyeléseink szerint az általunk csapdázott, csigákkal erősen „fertőzött” területen 20 csapda, három éjszaka alatt több mint 3000 meztelen csigát fogott.

Házilag készített csigacsapda

A tejsavó kihelyezésére nem szükséges speciális edény. Kihelyezhető, a talajba süllyesztett, fél literes műanyag “salátás” tálba, vagy más műanyag edénybe. Fontos, hogy a savó szintje és a tál széle között 3-4 cm távolság legyen, mert a savó fogyasztása után visszafele a csiga már nem tud kimászni, és visszacsúszik a savóba. A tejsavó csapdázási célú felhasználásának egy másik remek módja az 1,5-2 literes ásványvizes vagy üdítős pet palack. A palack aljától 15-18 cm távolságra 2-3 „ablakot” vágunk, oly módon, hogy a nyílások alja közel vízszintes legyen és az ablakok kb. 7-10 cm magasak legyenek. Így a palack teteje megmarad, és az eső nem higitja fel a tejsavót. A palackot a talajba süllyesztjük oly módon, hogy az ablakok alja 1-2 cm-rel a talajszint felett legyen. A talajba süllyesztés után feltöltjük tejsavóval, oly módon, hogy a savó szintje 5-6 cm-re legyen a talaj szintje alatt. A csapdákat a veszélyeztetett növények közé, és a csigák érkezése felöli oldal mentén érdemes elhelyezni. Ezek a műanyag palackok több évig is használhatók meztelencsiga csapdának. A csapdázást kora tavasszal érdemes elkezdeni. A nyár és ősz folyamán végzett rendszeres csapdázás után a csiganépesség jelentős csökkenése volt észlelhető már következő évben.

A tejsavó alkalmazása egy új, környezetbarát, és hatékony védekezési lehetőség. A csapdázás ugyan kissé munkaigényes, de hatékony, így alkalmazását a meztelen csigák által fenyegetett növényállományokban javasoljuk. Nem a szabadalom része, de fontos hogy közismertté váljon, hogy ha kis műanyag tálba egy pohárnyi tejet vagy akár megsavanyodó tejet kiteszünk a kertbe, abba az 1-2 cm-es kis fiatal meztelecsigák tucatjával pusztulnak bele napok alatt. Gilisztáknak, méheknek, szerencsére a tejsavó nem számít eledelnek.

Tanácsok a tejsavó és túró házi készítéséhez

Célszerű a túrót teljes tejből, vagy 2,8% zsírtartalmú tejből csinálni, hogy jobb legyen a túró minősége. A jó tej napok alatt magától is megalszik, de palackozott tej esetén javasolt literenként 1 púpos teáskanál tejfölt belekeverni, amitől a tej biztos, hogy megalszik, és a folyamat felgyorsul. Melegebb helyen ez akár 2-3 nap alatt megtörténik. Ha jól megaludt, lassan felmelegítjük majdnem 100 fokig, amitől a savó és túró szétválik. Finom szűrőn átöntve választjuk szét a túrót és a savót. Ha a savót ezután felforraljuk, akkor tartósabb, akár 2-3 hónapig is használható lesz, ha hűvös helyen, vagy jégszekrényben tartjuk.

A szabadalom jelentősége

Az eljárást Dr. Rákóczy György és Dr. Pénzes Béla professzor szabadalmi oltalomban részesítette, amelyet felszabadítottak, és így lehetővé vált, hogy hazai és nemzetközi szinten is mindenki használhassa.

A toxikus anyagot, mérget, zoocid hatású anyagot nem tartalmazó tejsavóval történő módszeres csapdázással megelőzhető a meztelen csigák nemzetgazdasági és népélelmezési jelentőségű kártétele. A módszer alkalmazása elsősorban házikertben kertészeti növények, főleg zöldségfélékkel és dísznövények, ill. szamóca termesztésével foglalkozók részére javasoljuk. A felfedezéssel a tejsavó újabb hasznosítási lehetőségét találtuk meg.

Fontos üzenet tejüzemeknek

Azokat a tejüzemeket, amelyek sajtot, túrót, tejfölt állítanak elő, és melléktermékként tejsavót termelnek, a tejsavó megsemmisítési költsége nem fogja terhelni, ha a savót a környezetükben lévő kertészetekbe, háztáji gazdaságokba akár helyi önszerveződés útján eljuttatnák. Gondolják át, hogy az önök által termelt tejsavó eljuttatása a környezetükben lévő kertészeteknek, háztáj gazdaságoknak, eper, ribizli, zöldség és egyéb növénytermelőknek, és Önöknek is jelenthet-e gazdasági hasznot? Ezzel bővítheti termékeik vásárlói körét, ha a tejsavót például literes zacskóban, mint a tejet árulnák tavasztól őszig, amíg a csigák elleni védekezésre sokan használnák.
A meztelen csigák világszerte évenként a zöld levelek kb. 1%-át elpusztítják, tehát ha ezt sikerülne visszaszorítani annak jelentős környezetkímélő hatása lenne.
Mindezt szeretnénk elősegíteni ezzel a felhívással.
Fontos, hogy a juh és kecsketej savók is hatásos meztelencsiga ölőkként használhatók.

SOK SIKERT KÍVÁNUNK A CSIGÁK ELLENI VÉDEKEZÉSHEZ TEJSAVÓVAL!

Dr. Rákóczy György

Figyelmedbe ajánljuk a témával is foglalkozó korábbi cikkünket: Ne ess neki a meztelen csigáknak csigaölő szerrel!