Törökmogyoró

A törökmogyorót Európában, így nálunk is többször újra felfedezték. Értékeire már 19. században felhívták a szakemberek a figyelmet.Többhasznú fa, termése értékes táplálék, fája is figyelemreméltó, és díszítőértéke is magas. Hátránya, hogy csak nagy kertekbe való, hektikusan terem és viszonylag sok a kártevője.

törökmogyoró

Mielőtt belemélyednénk a részletekbe, tisztázzuk, hogy a török mogyoróról esik szó ebben az írásban, nem összetévesztendő a közönséges mogyoróval, sem a földimogyoróval.  Egy közös lehet bennük, hogy mindhármat szeretjük. A földimogyoró még csak nem is rokona a török mogyorónak, míg a közönséges mogyoró és a török mogyoró a mogyoró nemzetségbe tartozik. További közös vonásuk, hogy gyakorlati rendszertani besorolásuk alapján a héjas gyümölcsűek közé tartoznak, vagyis a viszonylag kemény maghéj alatt rejtőző magvakat fogyasztjuk.

jelentkezz gyümölcstermesztés tanfolyamra

A mogyoró nemzetség

Ahogy azt a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának honlapján olvashatjuk nagy termetű cserjék vagy fák tartoznak mogyoró (Corylus) nemzetségbe. Egylaki növények, porzós barkákkal és a generatív törpehajtásokon 1-3 db. termős virágzatokkal. Termésük fásodott falú ovális makk.

törökmogyoró levele

Törökmogyoró levele őszi lombja.

Törökmogyoró jellemzése

Míg a közönséges mogyoró több törzsű, legfeljebb 7 méter magas fácska, addig a Délkelet-Európa, Kis-Ázsia, a Kaukázus és Észak -Irán lankásabb hegyvidékein honos törökmogyoró (Corylus colurna) 20-25 méterre növő, esetenként többtörzses fa. Magassága alapján a közepes méretű fák közé számít. Természetes elterjedésének északi határa Magyarország déli részére.  Hosszú életű, akár 200 évet is élhet, és későn fordul termőre. Szabályos kúp alakú koronája miatt régóta parkfának ültetik. Levelei kerekdedek, szíves vállúak, fogazottak. Február-márciusban virágzik. Ekkor a porzós barkák mintegy 10 cm hosszúra nyúlnak meg. A termős virágok a rügyekben rejtve maradnak, virágzáskor a rügypikkelyek közül csak a piros színű bibefonalak látszanak ki. A termések 4-7- esével hosszú kocsányon ülnek, kopáncsa ragadós, mirigyszőrös, sallangos. Rendkívül kemény héjú makkjában ehető mag rejtőzik. Magja kellemes ízű, rendkívül magas olajtartalmú. Legnagyobb felhasználója a csokoládé ipar. (Forrás: erdeszetilapok.hu)

török mogyoró barkái

Török mogyoró barkái

Törökmogyoró környezeti igénye

Igénytelen, jól tűri a városi környezetet, a silány talajt, a szárazságot, ami nem azt jelenti, hogy szereti azt. Napos fekvésben, humuszos, közömbös vagy gyengén savanyú talajban fejlődik a legszebben. A mogyoróra jellemző általános károsítókon és kórokozókon kívül a mogyorólisztharmat (Phyllactinia corylea), a mogyorómonília (Sclerotinia fructigena), a szürkepenész (Botrytis cinerea), a mogyoró-gubacsatka (Phytoplus avellanae), a mogyoró-takácsatka (Eotetranychus carpini), a mogyoróormányos (Curcurio nucum), a tölgymakkormányos (Curcurio glandium), az amerikai szövő- lepke (Hyphantria cunea) károsíthatja. (Forrás: erdeszetilapok.hu)

A mogyoró ökológiai növényvédelméről itt olvashat.

A törökmogyorót már Illés Nándor magyar királyi főerdő tanácsos is a szakma figyelmébe ajánlotta az Erdészeti Lapok 27. évf. 11-12. füzetében (1888. Nov. és Dec.): “Hazánkban ezen fanem oly szép példányokban jő elő, hogy érdemes volna azt nemcsak a gyümölcsösökben, hanem az erdőben is tenyészteni.

“Egy itteni kertésztől megtudtam, hogy a törökmogyorót 4-5 éves korában kora tavasszal vagy késő ősszel szokták kiültetni, midőn már 1,5-1,8 m magasnak kell lennie. Az első évi hajtások 30—40 cm hosszúak s gyengék, miért is késő ősszel, a nedvkeringés teljes megszűntével egészen tőből levágják, mire a második évi hajtások már 70-80 cm hosszúak is szoktak lenni. Kiültetés után 6-8 év múlva termi első gyümölcsét, s azután minden évben szokott teremni, hacsak rendkívül kedvezőtlen körülmények nem állanak be.” Írja Illés.

törökmogyoró érettlen termese

Törökmogyoró érettlen termese

A törökmogyoró kertészeti jelentősége: városi fasornak ajánlják, mutatós lombozatú, mutatós koronaformájú parkfa, árnyékot adó fa. (Thomas J. Molnar: Corylus ) Nagy kertekbe való.

A törökmogyoró szerepe a táplálkozásban

Az Európai Unión belül Olaszország a legnagyobb mogyoró előállító ország. A piemonti fajta eredet védett. A nutella is eredendően kevert, piemonti mogyorós-cukros kakaópaszta. Mogyorótartalma ma is 13 %. (origo.hu/tafelspicc/)

Termésének magas olajtartalma (átlagosan 68 % körül) alkalmassá teszi a mogyoróolaj kinyerésére. Zsírsav tartalma is jelentős. Ezek közül is telítetlen  zsírsavtartalma (olein és linolein) jelentős (max 80%). Erről számolt be többek közt a Chemistry of Natural Compounds folyóirat.

23-féle fenol vegyületet (antioxidánsok) mutattak ki belőle magyar kutatók (Natural Product Communications. 2014;9(5):679-682.)

terméses törökmogyoró

Terméses törökmogyoró

Egy 2013. évi szakcikk számolt be arról, hogy a törökmogyoró fontos mikroelem forrás. A mérési eredmények szerint 100 gramm törökmogyoró 13%  K, 55%  P, 70% Mg,10%  Ca, 94% Fe, 22% Zn és 5.6% Cr a felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékek (RDA) százalékában kifejezve.

2013-ba a Bulgarian Journal of Agricultural Science számolt be a törökmogyoró baktérium ölő hatásáról (diklór metán kivonatának antimikrobiális hatása Staphilococcus typhimurium-ra).

A várandós asszonyok nyugodtan fogyaszthatnak mogyorót, nem kell félniük, hogy ez mogyoróallergiát gerjeszt leendő gyermekükben a Bosztoni Gyermekkórházban végzett tanulmányok szerint, amelyet 2013. december 23-án publikált a JAMA Pediatrics.

Törökmogyoró receptek

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!

Jelentkezz Metszés Tanfolyamra!