Rózsák téli védelme

Sok rózsa fajta nem teljesen télálló, fagyérzékeny, ezért az erősebb fagyok előtt szükséges a takarásukról gondoskodni.

A rózsákat télen az alábbi veszély fenyegeti:

• Mínusz tíz fok körüli tartósan hideg időben a teljes növény károsodhat;
• A fagyás, olvadás váltakozásával a gyökérzet a talaj felszínére kerülhet, ahol kiszárad;
• A hideg éjszakát követő napsütés alkalmával, a gyors nappali felmelegedés, majd az éjszakai lehűlés hatására, bekövetkezhet a föld feletti részek túlmelegedése, ami az élettani folyamatokat felgyorsítja. Az ismételt lehűlés emiatt fagyási sérüléseket okozhat;
• A növényekre fagyott jég vagy hó is fizikai károsodást okozhat;
• Az élelemért kutató állatok is kárt tehetnek a növényekben.

Hogyan védekezzünk a fagyok ellen?

Érzékeny fajták esetében a növény letakarása szintén hatásos védekezés. A növény köré emeljünk keretet, amihez majd fedőanyagot rögzítünk. A keret készíthető dróthálóból, esetleg kátránypapírból. Minden kemény, nem rozsdásodó anyag szóba jöhet. Ez összefogja az ágakat. A gombás fertőzés elkerülésére alkalmazzunk gombaölő-szert. A keretet kb. 30 cm magasságig töltsük fel laza talajjal vagy tőzeggel vagy szalmával. A takarásra nem összetapadó leveleket is használhatunk, például tölgy vagy bükklevelet. A keret tetejét áttetsző, de nem teljesen átlátszó fóliával vagy zsákvászonnal borítsuk le, ami megakadályozza, hogy a takaróanyagot elfújja a szél. A keretet kora márciusban el kell távolítani, és a töveket kitakarni.

Rózsatövek kupacolása, és a talaj szigetelése forgáccsal.

A bokorrózsákat késő ősszel földdel kupacoljuk 10-15 cm-rel a szemzés fölött. Először a takarásra kerülő vesszőket lombtalanítsuk. A takarással az átmozgatott talaj levegősebb lesz, a téli csapadék jól beszivárog, a télen is fejlődőképes gyomoktól is megszabadulhatunk így (pl. tyúkhúr). A talajt ne a tő közvetlen közeléből vigyük fel, mert a gyökerek megsérülhetnek. Tetejére szalmát vagy ágakat boríthatunk.

A magasra növő teahibrid, floribunda és polyantha rózsákat egyharmadára vágjuk vissza. Még biztosabb, ha a magasra növő rózsafák legbiztosabb átteleltetése úgy történik, hogy a novemberi tartós fagyok beállta előtt kiássák, majd előre kialakított árokban elföldelik őket úgy, hogy a tél folyamán víz ne érje a talajt. A növények visszaültetésének ideje március eleje.
A teleltetéshez kiválasztott területet célszerű teljesen megtisztítani, hogy elkerüljük a növények fertőződését.

Futórózsák lehajtása a földre.

A magas törzsű rózsákat hajtsuk le. A be nem érett hajtásokat vágjuk le, a vesszőket pedig levelezzük le. A lehajtott törzset kampókkal rögzíthetjük. Majd takarjuk száraz falevéllel. Az ágak és a vesszők közti részt is töltsük ki. Végül a növényt takarjuk vékony talajréteggel. A helyüket jól láthatóan ki kell jelölni, nehogy véletlenül összetapossuk a növényeket.

Ha a rózsák vastag törzsűek, a lehajtás kockázatos. Ehelyett inkább metszük meg őket, a koronarészt csomagoló papírral vegyük körbe. Az ágak közét is tömködjük ki papírral, forgáccsal, száraz falevéllel, majd kössük össze az ágakat.

A futórózsák esetében a karók eltávolítása után a növényt fektessük a földre. Előbb azonban tisztítsuk meg a talajfelszínt a növényi maradványoktól. Drótozzuk őket a talajhoz, zsákvászonnak takarjuk le, és az egészet borítsuk be laza talajjal. Március elején újrakarózhatjuk a növényeket.

A növények teleltetését ne kezdjük el november végénél hamarabb, hogy téli, természetes élettani felkészülésük megtörténhessen. Egyébként érzékenyebbé válhatnak télire elő nem készített társaiknál.

Fagytűrő rózsafajták

A legfontosabbról még nem esett szó, nevezetesen a megfelelő fajtaválasztásról. Miért nem mindjárt ezzel kezdtük?! Talán azért, hogy lássuk mennyi hercehurcától tudnánk magunkat megkímélni, ha hazai nemesítésű, fagytűrő rózsát választanánk.

Nagybánya F1 polianta rózsa. Fagy-, szárazságtűrő, ellenálló. Márk Gergely nemesítése.

Márk Gergely rózsái

Márk Gergely több száz fajta rózsája hazai klímán, öntözetlen területen látta meg a napvilágot. Fajtáira jellemző a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a szárazság- és fagytűrés, a hosszú vegetációs periódus, folyamatos virágzás. Gyönyörűek a csokrosan virágzó teahibridjei. A 40-110 cm közötti magasságú floribundák szoliternek vagy éppen sövénynek valók. Leginkább a kompakt poyanthák emelkednek ki nagy ellenálló képességükkel és fagytűrésükkel. Pl. A fotón látható Szent Imre herceg emléke nevű rózsa alacsony, korai, telt virágú fajta. De vannak változatos méretű parkrózsái és sziklakertekbe is ültethető törperózsái is.

Emlékezzünk Márk Gergelyre és rózsáira egy 2006 júniusában vele készített interjúnk alapján.

Geschwind rózsa, Rudolf Geschwind nemesítése 1909-ben.

Rudolf Geschwind  rózsája

Rudolf Geschwind (1829-1910) a 19. század egyik leghíresebb rózsanemesítője Európában elsőként nemsített hidegtűrő rózsákat. Német származású, de többször élt Magyarországon. Valójában magyar nemesítőként tartják számon. 1872-ben Korpona város erdészmestere lett. A rózsák akkor ejtették rabul, amikor egy alkalommal a garamszentkereszti püspöki rezidencia kertjében csodálatos példányokat fedezett fel. Korponai kertjében, ahol egész sor vadrózsafajt gyűjtött össze, születtek a világhírű ún. magyar futórózsák, melyek olyan helyeken is szépen díszlettek, ahol addig alig ismerték ezt a nemes virágot. Edzettség, szépség, fagytűrő képesség, és az igénytelenség lettek a Nordlandrosen csoport fő jellemzői. A nemesítés csúcsa a ‘Gruss an Teplitz’ (1897) lett, melyet 2000-ben a Világ legszebb rózsájává nyilvánítottak. A büszke cím mellé a következőt írták be: 2000 ‘Gruss an Teplitz’, Geschwind, 1897. SLOVAKIA (Empire Austria-Hungary).  Nevében is magyar utalásokat tartalmazó hidegtűrő fajtái között található a ‘Julius Fabianics de Misefa’ fajta, amely éppoly jól tűri Svédország hideg klímáját, mind Texas meleg éghajlatát.

Rózsa gondozása