Rezes permetezés helyes használata gyümölcsösben

A rézszulfát baktérium-, gomba- és algaölő hatása régóta ismert. A rezes permetezés a lisztharmat kivételével a gombás és a baktériumos betegségek egész sora ellen hatékony. A réz fontos mikroelem is, rézhiány ellen a réztartalmú lombtrágyák egész szezonban használhatók útmutatás szerint. A réztartalmú lombtrágya egyben növényvédő hatással is bír. Rávilágítunk a réztartalmú szerek hasznos és káros voltának komplexitására.

Kristályos rézszulfát

A vízben oldódó réz(II) ionok (Cu²⁺) már kis koncentrációban is általános sejtméregként baktérium- és gombaölő (a lisztharmatgombákon kívül) hatásúak.

Rezes permetszerek

A KONTAKT réztartalmú permetszerek hatóanyagai: rézszulfát (bázikus réz /II/ szulfát hatóanyag, bordói lé); a tribázikus rézszulfát; rézhidroxid; rézoxiklorid; rézoxid; egyéb réztartalmúak: pl. Rézkén 650 FW (bordói lé + kén), Vegesol (réz + olaj).

Régóta ismert és használt a kékkő vagy rézgálic (réz szulfát) fertőtlenítő, gombaölő szer. A juhokat nyírás alkalmával kékköves vízben fürdették, hogy fertőtlenítsék a rühtől a jószágokat. Isaac-Bénédict Prévost (1755-1819), svájci természettudós 1798 és 1807 között Montaubanban (Dél-Franciaország) végzett néhány kísérlete, és megállapította, hogy a rézgálicnak üszögspóra ölő hatása van. 1859-ben Julius Kühn (1825-1910) egyetemi tanár, az agrártudományok egyik úttörője, kísérletei alapján már ismert volt, hogy a gabonaféléket megtámadó kőüszög ( (Tilletia caries) rézgálicos csávázással leküzdhető. Ma már csak lombtrágyaként szerezhető be.

A réz szulfát tartalmú bordóilé (réz szulfát és mésztej keveréke) permetszert Pierre-Marie-Alexis Millardet (1838-1902) botanika professzor a Bordeaux-i Egyetem kémia professzorával együtt több hónapig kísérletezett, hogy megtalálja a legjobb receptet a gomba leküzdésére. A kiválasztott „Bordeaux-i keveréket”1882-ben szabadalmaztatta mint hatásos szert a szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola) ellen. Ez a csapadékos permetszer könnyen megtapad a levél felületén, és az esővíz sem mossa le. A bordóilé a XIX. század végére a peronoszpórafertőzés elterjedésével a szőlő és egyéb kerti növények legfontosabb permetezőszerévé vált.  A vegyszert permetezőgéppel, vagy seprűvel, csutakkal fröcskölték a növényekre. Ma is használatosak a mésszel gyárilag összekevert réz szulfát tartalmú szerek, mint a : Bordói Por, Bordóilé Neo SC, Bordóimix DG, stb

Egyéb réztartalmú permetszerek

A rezes gombaölő szerek hatóanyagukban, felhasználási módjukban és nem utolsósorban árukban különböznek egymástól. A permetszerek réztartalma azért fontos, mert a réz szervetlen vegyület, nem bomlik le, következésképpen sok éven át történő intenzív használat esetén felhalmozódhat a talajban.

A folyékony, szemcsés és jól diszpergálható készítmények (pl. rézhidroxid hatóanyagú Champ DP) vízzel jobban elegyednek, mint a nedvesíthető porok. Megállapítást nyert, hogy a finom szemcsék és a tapadás biztosítása növeli a permetszer hatékonyságát és csökkenti a környezetterhelést. Néhány éve megjelentek új molekulákat tartalmazó, nagyon finom őrlésű rezek. A legújabb rézkészítmények erősen mikronizált és kelátozott rezet tartalmaznak. Ezek lassabban bomlanak, tovább védik a növényeket, és nagyobb levélfelületet képesek lefedni. A jó tapadás egyben jó esőállóságot (időjárásállóságot) jelent. A Vegesol (réz + olaj) tapadásfokozó adalékanyagának köszönhetően maximális hatást ér el minimális környezetterhelés mellett. A semleges pH-jú szerek ( pl. tribázikus réz-szulfát hatóanyagú Cuproxat FW) jól keverhető más permetszerekkel, rovarirtókkal. Másrészt a permetszer alacsony (savas) pH-ja, amelyet a levél felülete is befolyásolhat, növeli a réz oldhatóságát, és ezáltal a rézionok hozzáférhetőségét.

Rézoxiklorid hatóanyagot. tartalmaznak a Rézoxiklorid 50 WP, Montaflow, Astra Rézoxiklorid, Neoram 37,5 WG, Cuprosan 50 WP, stb.

Rézhidroxid hatóanyagot tartalmaznak a Champ DP, Champion 2 FL és WG, Copernico Hi Bio, Funguran-OH, Kocide 2000, Vitra Rézhidroxid, Joker 77 WP stb.

FELSZÍVÓDÓ réztartalmú szerek közé réztartalmú lombtrágyák vagy tápoldatok tartoznak, amelyek növényvédő hatással is bírnak.

Tribázikus rézszulfát 350 g/liter bordói komplexben az Organit réz, Peretrix Bázikus Réz+Kén szuszpenziós műtrágya az Organit réz+kén. Lemosópermetezéshez is használható.

Megemlíthetjük a szerves réz-glukonát komplexet tartalmazó szereket, amelyek lombtrágyaként, vagy öntözővízzel alkalmazhatók. A glükonát formában lévő réz és cink jobb hatékonyságot mutat, mint a szulfát alapú készítmények. Ezek a réztartalmú Cuperdem, Sergomil, a réz és cinktartalmú Cuprotonic, az aminosav- és glükózsavbázisú Scudo.

Káros rézfelhalmozódás a mezőgazdasági talajokban

Több környezetszennyező eljárás mellett a rezes permetezés következtében a réz felhalmozódott a mezőgazdasági talajokban, ez szűkíti a réz felhasználás lehetőségét még ökológiai termesztésben is. A nagy mennyiségű réz károsíthatja a talajlakó szervezetek (pl. a földigiliszták) életműködését, és elpusztíthatják a hasznos talajbaktériumokat. Uniós előírás szerint egy hektáron egy évben összesen 6 kg fémrézben kifejezett réztartalmú növényvédő szert lehet kijuttatni, mivel a réz hajlamos a talaj felső 25 cm-es rétegében felhalmozódni. Az EU 2026-ig adott engedélyt a réztartalmú szerek használatára, ameddig nem találnak a szakemberek a réz kiváltására alkalmas megoldást. Számításba jönnek olyan biológiai alternatívák, mint a hasznos baktériumok, gombák, növényi kivonatok. Addig azonban nincs más lehetőség, mint a réz használata.  Ami a növényeket illeti, a réz elsősorban a növények gyökerében dúsul fel, a föld feletti szervekbe kevés kerül be. Mindezzel együtt tudni kell, hogy a réz nem káros, sőt…

A réz a növények számára nélkülözhetetlen mikroelem

A réz a növények számára alapvetően nélkülözhetetlen mikroelem. Számos élettani folyamatban fontos szerepet játszik. Magyarországon a talajok réztartalma átlagos, de területenként a növények által felvehető réztartalom igen eltérő, és a mezőgazdaságilag aktívan használt, műtrágyázott területeken gyakori a rézhiány!  Ne feledjük, hogy hazánkban a meszes talajok vannak túlsúlyban. Egyes meszes alapkőzeten kialakult talajok (csernozjom, öntéstalaj) réztartalma alacsony lehet.

Hazánk talajainak a rézzel való ellátottsága átlagos, ám a meszes alapkőzeten kialakult talajoknál alacsony réztartalom a jellemző. Vizsgálatok szerint bizonyos humuszvegyületek a rezet megkötik, így akár rézhiány is kialakulhat. Ekkor a rezes permetezés kétszeresen pozitív hatású, csökkenti a meszes talajon kialakult rézhiányt, és gyéríti a kórokozók számát. (Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Házikerti körülmények között, a megfelelően alkalmazott rezes növényvédő szerek használata, megítélésünk szerint, nem káros a kertek talajának sokszor viszonylag magas humusztartalma miatt.

Milyen betegségek ellen alkalmazható rezes permetezés?

Almatermésűekben baktériumos és gombás ágelhalás, tűzelhalás, varasodás és egyéb gombabetegségek ellen; A rezes permetezés a tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium fertőzési veszélyét is csökkenti;

Csonthéjasokban baktériumos és gombás ágelhalások (pl. kajszi pszeudomonászos és leukosztómás elhalása – gutaütés); meggyben, cseresznyében, szilvában és kajsziban monília, levéllyukacsosodás stb.; őszibarackban, szilvában tafrinás betegség ellen;

Tafrinás fertőzés barackon. Tsaag Valren [CC BY-SA 4.0], via Wikimedia Commons

Héjas gyümölcsűekben (dió, mandula, mogyoró) a baktériumos betegség ellen.

Térjünk ki kicsit a tafrinás fertőzés kezelésére. A tafrina áttelelő képletei enyhe téli, kora tavaszi napokon folyamatosan képződnek. A gomba téli, kora tavaszi felszaporodása nagyon veszélyes, hiszen ha fakadáskor számára kedvező az időjárás, már a legelső zöld rügyecskét megfertőzi. Ezért ajánlott az őszi és a tavaszi lemosó permetezés alkalmazása. Ha tavasszal az időjárás hűvös, csapadékos marad, akkor a rezes permetezést 7-8 nap múlva meg kell ismételni. A levélfodrosodás ellen a fakadás után még 2-4 permetezésre van szükség.

A permetezés időpontja

A sikeres védekezés alapfeltétele a tökéletes fedettség biztosítása mellett a permetezés időpontjának helyes megválasztása.

50 % lombhullás után, betegségek megelőzése érdekében indokoltnak látszik egy szüret utáni lemosó permetezés alkalmazása a tél végi lemosó permetezés mellett. Ökológai termesztésű almában például sokan ősszel rézkészítménnyel végzett kezelést alkalmaznak, míg tavasszal kéntartalmú szereket használnak. A lemosó permetezésről itt olvashatsz: Lemosó permetezés tél elején és tél végén

A rézkészítmények biztonságos használata érdekében a kezelések így alkalmazhatók a szezonban, figyelembe véve a rézérzékenységet: az almatermésűekben a zöldbimbós állapot végéig, a csonthéjasok közül őszibarackban rügyfakadásig, kajsziban pedig a piros bimbós állapot végéig.

Természetesen kisebb koncentrációban a szezonban is alkalmazhatók réztartalmú lombtrágyák.

A permetlé készítés fortélyairól itt olvashatsz: Permetlé készítés alapjai