Muskátli szaporítása

Egyre kedveltebb a klasszikus muskátli. Bár nagyüzemi szaporítása magról történik, házilag dugványozással szaporítjuk.

Történeti áttekintés

Dél-Afrikában fedezték fel a Pelargonium triste fajtát, és 17. században már megjelent Európában. Ezt követte az illatos P. cucullatum, amelyet német származású holland botanikus, Paul Hermann (1646 – 1695) gyűjtött be. A borostyánlevelű P. peltatum fajtát Willem Adriaan van der Stel (1664 – 1733) holland botanikus hozta el Hollandiába.

paraszt muskatli

És még csak ez után következtek a P. zonale és P. inquinan mely fajok keresztezéséből származó P. hortorum ma is oly felkapott kertészeti fajtái. Mintegy 200 fajtát sorolunk ide. Ezek a kerti fajták azok, amelyekre először gondolunk a muskátli név hallatán. Felálló hajtásúak, bokrosan elágazó szárúak, kerekded, enyhén karéjos leveleik bársonyosan szőrösek, gyűrűs rajzolatokkal. Gömbös ernyővirágzatban álló virágaik szimplák és dupla virágúak. Sok fajta a levelével is remekül díszít. Ezek sötétzöld, bordó, sárga mintázatú leveles fajták.

Szaporítása dugványról

Nagyüzemben magról szaporítják, így próbálják elkerülni a fertőzések terjesztését növényről növényre.

Házilag azonban inkább a dugványozás terjedt el. Sok évelő, például a muskátli hajtások, augusztusban gyökereznek a legjobban. A muskátli vegetatív szaporítása tört, vagy vágott fejdugványokkal történik. Ugyanis a csúcshajtások gyökereznek a legjobban. Ezekből sokkal erőteljesebb új növények fejlődnek, mintha a régi töveket próbálnánk átteleltetni!

Törjünk le egy kb. 12 cm-es hajtást.

Tépjük le az alsó leveleket.

Egy szárcsomó alatt vágjuk le a szárat egy éles vágással.

Ültessük el…

és öntözzük be.

A dugványokat úgy kell letörni, hogy azon maximum három teljesen és egy félig kifejlődött levél legyen. De elég egy kifejlett és egy feslő levél is.

Készítsünk elő egy éles kést. Fertőzött növényből csak ritkán menthetünk meg egészséges hajtásokat. Ezért mindig egészséges növényt válasszunk anyanövénynek. Virágos vagy bimbós hajtásokat ne használjunk.

Minél simább a vágásfelület, annál könnyebb a regeneráció, és gyorsan megindul a gyökérképződés. A hajtásnak kb. 21 napig életképes a levágás után, de ez nem azt jelenti, hogy ennyi ideig hagyjuk magára, és csak ezután ültessük el. Minél hamarabb ültetjük el a hajtást, annál jobbak az esélyeink. A leszedett dugványok vágási felületét hagyjuk kissé megszikkadni. A növények 90-100%-os relatív páratartalom mellett 3-4 hét alatt begyökeresednek. Ezután fokozatosan csökkentve a páratartalmat kiültethetőek.

Bár a levágott hajtások akár vízben is gyökeresednek, ezek a gyökerek igen törékenyek, másrészt a növényültetés után csak akkor kezd el tápanyagot felvenni, amikor új, a szilárd közeghez alkalmazkodott gyökereket fejleszt. . A dugványokat csak steril közegbe helyezzük, különben számolnunk kell a fertőzés veszélyével. Az ideális tápközeg a perlit – vermikulit (agyagásvány) 1:1 arányú keveréke. Gyakori öntözéssel a dugványok őszig erőteljes gyökérzetet fejlesztenek. Télen, fagymentes helyen, például előszobában, folyosón, lépcsőházban átteleltethetők. Az ilyen muskátlitövek tavasszal gyors növekedésnek indulnak.

Jutka mama bemutatja: