Mit hívunk talajjavításnak?

Talajjavításnak nevezzük azt az eljárást, mely a talajhiba megszüntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja. A természetes alapú trágyák a talaj termőképességét, a talajélet aktivitását növelik, javítják a talaj fizikai állapotát, a talajszerkezetet. Így elérjük, hogy a növények gyökerei megfelelő módon fejlődjenek, a tápelemek hozzáférhetővé váljanak, és megkönnyítjük a talaj megmunkálását is. Javul a talaj vízgazdálkodása is. Ily módon feljavíthatjuk az agyagos vagy homokos talajokat.

A megfelelő hatás eléréséhez gyakran több évre van szükség. Míg nehéz talajon ősszel végezzük el a szerves anyag bedolgozását, addig a homokos, könnyű talajokon ennek tél végén, kora tavasszal jön el az ideje. A hagyományos istállótrágya és komposzt javasolt mennyisége 25-40 liter négyzetméterenként. Ezeket a talajon legalább 5 cm vastag rétegben terítsük szét.

Istálló trágya

Olcsón beszerezhető, hatékony talajjavító. Ilyenkor az almot használjuk fel, amely az ürüléken kívül az állatok vizeletét is tartalmazza. Az éretlen, jellegzetes illatú istállótrágyát először érlelni kell. Ehhez halomba kell hordani, letakarni, majd használat előtt jó néhány hónapig állni hagyni. A baromfi trágyát is komposztálni kell ahhoz, hogy felhasználható legyen. A kerti komposzt remek aktiváló anyaga. Az érett istállótrágya földszagú, barna színű, a szerkezete is a felső, humuszos talajrétegéhez hasonlít.

Gombakomposzt

A letermett gombakomposzt sterilebb az állati trágyáknál. Leginkább könnyű talajok javítására és keresztesvirágúak alá javasolt. A gombakomposzt egyben meszet is tartalmaz, tehát savanyú talajok javítására is szolgál. A gombakomposzt 35%-os szárazanyag-tartalomnál átlagosan 0,80% nitrogént, 0,60% foszfort, 0,90% káliumot, 0,30% magnéziumot, és 3,0% kalciumot tartalmaz, pH-értéke 6,9.

Szalmatrágya

A szalmatrágyát már az 1930-as évek óta használják homoktalajok javítására. A szalmatrágya jól hasznosítható szőlőben és gyümölcsösökben, ahol a talajtermékenység fenntartásához nem áll rendelkezésre elegendő szerves trágya. Mivel szén tartalma magas, ezért a talaj N tartalmát a lebomlás folyamán elhasználná, ha nem dúsítanánk N műtrágyával vagy baromfitrágyával. Műtrágya nélkül a vízzel erjesztett szalmatrágya csak nagyon szerény terméseredményeket biztosít. Kétségtelen tény azonban, hogy hatására nő a talaj szerves anyag tartalma, és így ha lassan is, de javult a talaj termőképessége.

Tőzeg

Az állandó vízborítás okozta anaerob körülmények között az elhalt növényi részek csak részben bomlanak le, belőlük sötét színű, jó víztartó képességű anyag, a tőzeg képződik, amely sok szerves anyagot tartalmaz. A tőzeg minősége a tőzegképződés anyaga és jellege szerint változik. Vannak meszes és savanyú tőzegek. A tőzeg fogyó bányászati termék, ezért inkább részesítsük előnybe a használt tőzegkomposztot. Rostos szerkezete javítja a talaj, a nehéz talajokat fellazítja. Nem árt műtrágyával vagy baromfitrágyával dúsítani.

A kertészeti tőzegekről itt olvashat!

Meszezés

A 6,5 pH alatti savanyú talajok javítását meszezéssel végezzük. A meszezéssel helyreállítjuk a talaj pH értékét, javítjuk a talajéletet, a mikroelem koncentráció a mérgező szint alá csökken, javul a talaj kalcium szolgáltató képessége, javul a kötött, agyagos talajok szerkezete, vízgazdálkodása. Egyéb hatásai: megszünteti a gyökérgolyvát, elriasztja a csigákat, kedvező a földigilisztáknak. A meszezés hatása nem állandó, ezért a talajjavítást időközönként meg kell ismételni. Az őszibarack, a mandula, a kajszi mészigényes, mészkedvelő gyümölcsfajnak számítanak. Mészszegény talajon szilva alanyú kajszit lehet telepíteni.
A javítóanyagok szénsavmész-tartalmú termékek. Jóval az ültetés előtt használjunk például takarmánymeszet vagy mészkőport. A kijuttatást mindig a használati utasítás szerint kell elvégezni. Ajánlott védőszemüveget használni. Ne meszezzünk és trágyázzunk egyszerre.