Milyen lárva van a komposztban?

A komposzt valóságos bölcsődéje a pajoroknak. Sok vita folyik arról, hogy melyek és mennyire károsak. A komposztáló őszi kiürítése során előkerülnek a virágbogárlárvák.

komposzt rostálása

A komposztban leggyakoribb a cserebogár- és a rózsabogár pajor. A cserebogár pajorról mindenki tudja, hogy kártékony, a friss, élő gyökereket, a növények tövét rágja meg, leginkább a korai növényeket károsítják, de a belőle kifejlődő bogárral is meggyűlik az ember baja, mert május körüli rajzásuknak a lombok látják kárát, erdei- és gyümölcsfák, bokrok leveleit rágva okoz terméskiesést. A cserebogár pajor felismerszik fejlett rágószájszervéről, és viszonylag méretes 3 pár lábairól. A virágbogarak, köztük a rózsabogár pajorja segít a szerves anyagok feldolgozásában, a humuszképzésben, nem táplálkozik élő növényi részekkel, korhadékot fogyaszt. A kifejlett rózsabogár viszont, bármilyen szemet gyönyörködtető is, károsíthatja a virágokat, különösen táplálékhiány esetén, ám kártétele össze sem hasonlítható a cserebogáréval. Fő csemegéje nem is annyira a virág, mint a rothadó gyümölcs, és a nektár. A komposztban talált pajor nagy valószínűséggel rózsabogár pajor, hiszen számára a komposztban bomló növényi részek valóságos éléstárat jelentnek, szemben a cserebogárral, amelyik leginkább csak „odatéved”, hiszen a komposztban kevésbé talál élő növényeket, tisztelet a kivételnek.

cserebogár pajor

A fentiek okán általában a komposztban tevékenykedő pajorokat ki szokták rostálni a komposztból, és tálcán kínálják a madaraknak, tyúkoknak adják őket. Akik féltik a gyümölcsöst, főleg, ha megélhetési céllal nevelnek gyümölcsfákat, miután a kifejlett rózsabogarak leginkább a gyümölcsfák porzóit, bibéit kirághatjáki, de belekóstolhatnak az élő gyümölcsbe is, szintén igyekeznek megszabadulni a rózsabogár pajortól.

Aki környezettudatos kiskert tulajdonos, veszi a fáradságot, és kicsit tüzetesebben megvizsgálja a komposztban talált pajort, megkegyelmezhet a rózsabogár pajoroknak, hiszen ritkán okoz kellemetlenséget, sőt serénykednek a komposzt előállításában. A rózsabogár pajor tömeges előfordulása esetén azonban meggondolandó a pajor bölcsőde megtartása. Vagyis a komposzt lebontásakor meg kell szabadulni a pajoroktól.

rózsabogár pajor

 

Rózsabogárpajor (Cetonia aurata)

  • 30-45 mm hosszú
  • teste egyenes vagy kifli-alakban görbült
  • sárgásfehér, szennyesfehér színű
  • teltebb, mint a cserebogárpajor
  • testének duzzadt végső részén átlátszik a földszürke tartalom.
  • a fejtok kicsi és sötét-barnás színű
  • a testet borító barnás szőrzet hosszabb
  • három pár lába barna, és jóval rövidebb, mint a cserebogár lárvájáé
  • lapos felületre helyezve a hátán lévő szőrökön kúszik

Cserebogárpajor (Melolontha melolontha)

  • 30-50mm hosszú
  • teste C-alakban görbült, háta domborúbb
  • sárgásfehér, szennyesfehér színű
  • vékonyabb, mint a rózsabogár pajor
  • testének duzzadt végső részén átlátszik a földszürke tartalom.
  • a fejtok kicsi és barnás színű
  • a testet borító barnás-vöröses szőrzet rövidebb
  • három pár lába barna, és hosszabb, mint a rózsabogár lárvájáé
  • lapos felületre helyezve a hasi oldalán mászik előre

 

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

zsinórral zárható termésvédő hálók

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!