Márciusi tennivalók a gyümölcsösben

Gyakori hibás tanácsok a szakmai ellenérvek tükrében a gyümölcstermő növények márciusi gondozását illetően.

Tanács: A kajszi- és őszibarackfák, amelyeket rügyfakadásuk után metszhetünk, és a metszőolló maga is terjesztheti a gombás betegségeket. A metszés során távolítsuk el a befelé törekvő, a túl sűrűn álló, a párosan fejlődő vesszők, gallyak, ágak, egyikét. Amelyeket ajánlott metszőolló segítségével, a már túl vastag ágakat viszont ágvágó ollóval vagy fűrésszel eltávolítani. Általában előnyösebb kevés nagyobb, vastagabb részt levágni.

Mielőtt belefeledkeznél a metszés rejtelmeibe, ajánljuk profi metszőeszközeinket, nem csak profiknak, hanem mindenkinek, aki kisebb fizikai erőfeszítéssel jó munkát szeretne végezni. A termékek a Kertlap Kertészet Webáruházban vásárolhatók meg.

Hát a fertőzési “hajlam” igaz, de aki ezeket az intelmeket leírta, nem igen metszette még ebben az időszakban az említett fákat. És milyen rügyfakadásról van szó? Ezek a fák lombelőzők, először virágrügyeik nyílnak ki! Ráadásul metszőeszközökkel (nem csak az ollóval!) bármikor terjeszthetünk kórokozókat, a lényeg a metszőeszköz fertőtlenítése!

őszibarack szálvesszős metszése

Szóval:
– az ekkor végzett metszés a legerőteljesebb növekedést gátló hatású (ez lehet cél is!),
– ha ilyenkor vastagabb ágakat vágunk le, és a koronából barbár módon kirángatjuk, azokat, a termésritkítással már nem is kell törődnünk, mert rengeteg virágot letörtünk a kiráncigált gallyakkal,
– az erőteljes gyökérnyomás miatt fokozott a sejtnedvkiválasztás (könnyezés), a helytelenül kiválasztott sebkezelő anyagok (elsősorban a vizes alapúak, és a méhviasz) hatástalanok, leválnak a sebről,
– ha csak ebben az időszakban metszenénk, akkor mikor lenne befejezve a sokhektáros ültetvényekben a metszés?

Tanács: A metszés során távolítsuk el a befelé törekvő, a túl sűrűn álló, a párosan fejlődő vesszők, gallyak, ágak egyikét.

Feltehetően a korona belsejébe törekvő vesszőkről van szó, (ha már ág, akkor viszont baj van!), de miért kellene ezeket eltávolítani? Ha az adott koronarész termővessző, vagy azzá válik az adott évben (almatermésűek), akkor felesleges kimetszeni, hiszen a termés súlya alatt a termőrész lehajlik, nem sűrűsíti a koronát. Ha túl sűrűn vannak ezek a vesszők, gallyak, akkor lehet ritkítani, de mindet eltávolítani? Az, az érzésem, hogy a cikkíró feltehetően nem ismeri a gyümölcstermő növények termőrészeit, és nincs tisztába a metszés alapvető hatásaival sem.

elhanyagolt kajszi ifjítása

Elhanyagolt kajszi ifjítása

Tanács: Ha ősszel elmaradt a trágyázás, még kiszórhatók az esedékes műtrágya adagok. Ez négyzetméterenként kb. három dekagramm pétisó, ugyanennyi szuperfoszfát és fele mennyiségű kálisó, még inkább kénsavas kálium lehet. A kiszórást kövesse a műtrágya talajba forgatása, vagy legalább sekély kapálása.

Ejnye-bejnye! Hol maradt a növény igénye, a talajtípusnak megfelelő trágyázási mód? És csak műtrágya? A kénsavas káliban van valami igazság, de nem a teljes! Bogyós gyümölcseink közül egyesek (málna, ribiszkék, szamóca) érzékenyek a klórra (ezért nem ajánlott a káliumklorid műtrágya), levelüket idő előtt lehullatják. Ezért kell ezeket a növényeket kénsavas kálival trágyázni!
Tavasszal káli, és foszfor műtrágyát nem szokás kötött talajra kiszórni (Arany-féle kötöttségi szám /Ak/ 40, vagy felette), mert köztudott, hogy ilyen talajokon az említett elemek évente csak 3-4 cm-t mozognak a gyökerek felé, mert szorosan kötődnek az agyagásványokhoz. Laza homoktalajokon viszont kötelező (!) lehet az évi 3-4 szeri adagolás, mivel gyorsan kimosódnak ezek az elemek a talajból, az agyagkolloidok hiánya miatt.
A talajba forgatás jó lenne, de az 40-60 cm mélységet jelent (fák és szőlő ültetése előtt), a sekély bekapálás viszont nem sokat ér.

ribiszke metszése

Ribiszke metszése

Tanács: A ribiszkék és a többi gyümölcstermő bokor még meglévő, több éves ágas-bogas gallyait legjobb tőben levágni. Az
áttelelt málna sarjadékokból tövenként az öt-hat legerősebbet hagyjuk meg. A szamócatöveket pedig a téli takaróanyagoktól és elpusztult levélrészektől gondosan tisztítsuk meg.

Ha a ribiszkék -nem is beszélve a többi gyümölcstermő bokorról (pl.: mogyoró, köszméte, josta, stb.)- “ágas-bogas” gallyait tőből levágjuk, akkor ebben az évben ne nagyon várjunk termést a zárójelben említett növényekről! Akkor lenne korrekt a szerző, ha azt írta volna, hogy a ribiszkék és a köszméte 4-5 éves gallyait tőből távolítsuk el, a többi koronarészből pedig koruk szerint (1, 2, 3, évesek) hagyjunk meg a növények erősségétől függően 3-4 darabot.

Cikk ajánlat: Ribiszke metszése

A málna metszése nagyon egyszerű, de nem ezen útmutatás alapján! Először is mivel félcserje, és a letermett részek elszáradnak, ezeket kell tőből kimetszeni. A megmaradt sarjak közül válogassuk ki a legerőteljesebb, legegészségesebbeket. Ezek közül töves művelés esetén hagyjunk tövenként 5-6 db-ot, sövény művelésmódúaknál 8-12 db-ot folyóméterenként. A vesszőket minden esetben tőből metsszük ki! A meghagyott vesszőket a támberendezés felett 20 cm-el vágjuk vissza, a nyesedéket égessük el.

Cikk ajánlat: Hagyományos málna – a gyümölcsfalók álma

A fotók a gyümölcsfák metszése ismeretterjesztő tanfolyamon készültek.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Faöntöző zsák banner

Jelentkezz Biokertész Tanfolyamra!