Málnatelepítés október közepétől november közepéig

2026A sikeres málnatermesztés titka a megfelelő termőhely és a megfelelő fajtaválasztás. Termesztésébe akkor vágj bele, ha inkább óceáni jellegű klímán, nem meszes talajon, öntözéssel tudod nevelni.

A málna őszi telepítése Magyarországon általában október közepe és november közepe között a legkedvezőbb. A siker azonban nemcsak az ültetés időpontján múlik. A megfelelő termőhely, az egészséges szaporítóanyag és a későbbi öntözés lehetősége legalább ilyen fontos.

Hová érdemes málnát ültetni?

A málna a hűvösebb, kiegyenlített klímát, a jó vízellátású, humuszban gazdag, gyengén savanyú talajt kedveli. Magyarországon hagyományosan Nógrád, az Északi-középhegység egyes vidékei, Somogy, Vas és Zala kedvezőbb adottságú területei alkalmasak termesztésére.

Az utóbbi évek forró, száraz nyarai azonban még ezeken a termőhelyeken is megnehezítik a málnatermesztést. A növény sekélyen gyökerezik, ezért a talaj gyors kiszáradására különösen érzékeny. Házikertben előnyös lehet az olyan világos, szellős hely, ahol a málna a legerősebb délutáni napsütéstől részben védett. A mély árnyék viszont csökkenti a terméshozamot.

Öntözési lehetőség nélkül száraz, felmelegedő kertekben nem érdemes málnatelepítésbe kezdeni.

Milyen fajtát válasszunk?

A hagyományos, nyáron termő málnafajták az előző évben fejlődött vesszőkön teremnek. Közéjük tartozik a magyar nemesítésű, zamatos gyümölcsű Fertődi zamatos és a régi Nagymarosi.

Az őszi termésű fajták, például a Polka, az adott évben fejlődött sarjakon is teremnek. Fontos tudni, hogy az őszi termésű elnevezés nem az ültetés időpontjára utal: mindkét típus telepíthető ősszel.

A fajtaválasztásnál az érési idő és a termésminőség mellett a termőhelyi igényeket is mérlegeljük.

Mikor ültessünk?

Szabadgyökerű málnát lombhullás után, nyugalmi állapotban ültessünk, amikor a talaj még nem fagyott, és megfelelően nedves. A későn érkező ősz lehetővé teheti a november közepén túli telepítést is. A túlságosan vizes, sáros talaj azonban nem alkalmas ültetésre.

Tavasszal is telepíthető málna, de ilyenkor különösen fontos a gyors eredéshez szükséges vízellátás.

Egészséges, ellenőrzött eredetű faiskolai szaporítóanyagot válasszunk. Az ismeretlen állományból származó sarjakkal betegségeket is behurcolhatunk a kertbe.

Talaj-előkészítés és ültetés

A telepítés előtt távolítsuk el az évelő gyomokat, és mélyebben lazítsuk fel a talajt. Az érett komposztot a talajba dolgozzuk be, ne közvetlenül a gyökerek alá helyezzük. Friss istállótrágyát és tömény műtrágyát ne tegyünk az ültetőgödörbe.

A szabadgyökerű málna gyökereit ültetésig tartsuk nedvesen. Akkora gödröt ássunk, amelyben a gyökerek természetes helyzetben, visszahajlítás nélkül elférnek. A növényt megközelítőleg a faiskolai mélységbe ültessük; a gyökerek fölé néhány centiméter talaj kerüljön.

A tövek között általában 40–60 cm, a sorok között legalább 2 méter távolságot hagyjunk. Ültetés után a földet óvatosan tömörítsük, és alaposan öntözzük be.

A hagyományos szabadgyökerű szaporítóanyag vesszőjét telepítés után többnyire 15–25 cm-re visszavágjuk. A speciális hosszúvesszős és konténeres növényeknél a faiskola útmutatását kövessük.

Mi a teendő ültetés után?

A talajt néhány centiméter vastag komposzt- vagy szervesmulcs-réteggel takarhatjuk, de a vesszők közvetlen tövét hagyjuk szabadon. A talajtakarás mérsékli a párolgást és a hőingadozást.

Az első évben különösen ügyeljünk az egyenletes vízellátásra. A következő nyáron, tartós hőségben a már megeredt málna is rendszeres öntözést igényelhet.

A támrendszert célszerű már a telepítéskor kialakítani. Néhány tőnél egyszerű karózás, hosszabb sornál huzalos támrendszer használható. A vesszők későbbi neveléséről és metszéséről a Hagyományos málna – a gyümölcsfalók álma című cikkünkben olvashatsz részletesebben.