Sok hobbikertész csodálkozva veszi tudomásul, hogy valami zöld, hosszúkás dolog fejlődött a leander virágának helyén. Amit lát az a leander még zöld, sokmagvú ikertüsző termése, a termés idővel megszárad, felnyílik és kiesnek belőle a szőrüstökös magok. Kísérletezhetsz az elvetésükkel.
A leander (Nerium oleander) sokszorosan elágazó virágbugáiban fejlődő hermafrodita virágok özönével csábítja magához a beporzást végző rovarokat, azt a látszatot keltve, hogy a rovarok nektárhoz jutnak, pedig a virágok nem is termelnek nektárt! A nektár után kutakodó rovarok szájszervére azonban ráragad a virágpor, amit aztán tovább visznek, segítve ezzel a beporzást. Egy virág sikeres beporzása során számtalan petesejt termékenyül meg, egy ikertüsző termésben átlagosan 180 mag fejlődik, ami lehet 40, de lehet adott esetben 400 is. A leander öntermékeny virágaiból fejlődő sok magjának köszönhetően nagy területeket hódít meg.
A leander magok terjesztésében elsőre meglepő módon, a víz központi szerepet játszik. Ehhez tudni kell, hogy a leander ősi nemzetség. Kutatók feltételezik, hogy minimum a földtörténeti újkor hajnalán jelent meg, az oligocén korban, kb. 38 millió évvel ezelőtt. Ezért mediterrán területeken maradt trópusi elemnek tekinthető, amely mintegy megtanulta elviselni a kedvezőtlenebb, szárazabb mediterrán klímát. Azonban élete bizonyos szintig ma is a vizes területekhez kötött, és az élővizek partján érzi magát a legjobban. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy vízigényes.
A magvak érése a nedvesebb téli időszak végére fejeződik be, ami biztosítja a magvak csírázásához és a magoncok életben maradásához elengedhetetlen éltető vizet és párát. Azt gondolhatnánk, hogy a magvakat szőrüstökük a szélben történő terjedést segíti. A szél helyett azonban a víz játssza a magvak terjesztésében a főszerepet. A magvak ugyanis szőrüstökük segítségével, nem a szél, hanem, néha hónapokig, a víz hátán utaznak távoli vidékekre, hogy aztán megtelepedjenek, és új kolóniákat alkossanak. A magvak már a vízben kicsíráznak, és sekélyebb terültre érve gyökeret vernek. Ha ilyenkor szárazság lép fel, a talaj kiszárad, a magoncok tömegesen pusztulnak.
Mindebből már nagyjából sejthető, hogy milyen körülményeket kell biztosítani a leander magról történő neveléshez.
Hogyan neveljünk leandert magról?
Ha magról szaporítanál, jó, ha tudod, hogy a legcsíraképesebbek a szimpla virágú fajták magjai, a különleges, telt virágú fajták magjai lehet, hogy egyáltalán nem csíraképesek. Egy növényen elég 1-2, a fő virágzás idejéből származó termést meghagyni. A fent hagyott zöld magtok sötétbarnára érik, megszárad, felreped, a szőrüstökös magok kikandikálnak a tokból. Ekkor jött el a begyűjtés ideje. Ha késlekedsz, már bottal ütheted a szanaszét repülő magvak nyomát.
Az ősszel begyűjtött magvakat február-május között vízben is szokták csíráztatni, majd a csírákat óvatosan nedves talajra (palántaföld vagy tőzeg) vetik, és vékony (1-2 mm) talajréteggel takarják. Mások azonnal nedves talajra vetik, de számítani kell arra, hogy esetleg több hónap is eltelik, mire megindul a magvak csírázása. Fontos a magas páratartalom biztosítása, ami a vetőtálca letakarásával érhető el.
Amikor a megjelennek a sziklevelek a szaporítóládát kicsit hűvösebb, 20 fok körüli, világos helyre lehet vinni. Még sikeresebben nevelhetők a leander palánták LED növénynevelő lámpával történő megvilágítás alkalmazásával. A megfelelő vízellátást és páratartalmat rendszeres permetezéssel lehet biztosítani. A megerősödött magoncokat be kell cserepezni.
A magról nevelt növények első virágzására átlagban 3-5 éves korban lehet számítani.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás