Magfogás a zöldségesben

A saját magfogás nemcsak pénztárcakímélő megoldás, hanem a fenntartható kertészkedés egyik legszebb hagyománya is. Őseink számára magától értetődő volt, hogy minden szezon végén gondoskodtak a következő év vetőmagjáról. Így alakultak ki a tájfajták, amelyek nemcsak a helyi klímához és talajhoz idomultak, hanem a családok történetéhez is hozzátartoztak. Ma, amikor egy zacskó vetőmag gyakran többe kerül, mint egy láda zöldség a piacon, újra van értelme megtanulni ezt a régi tudást.
Hogyan kezdj hozzá?

Először is érdemes tudnod, hogy nem minden növény alkalmas magfogásra. A hibrid (F1) fajták utódai gyakran eltérnek a szülőnövénytől, ezért csalódást okozhatnak. Válassz inkább nyílt beporzású (OP) vagy tájfajtát, amelyek biztosan megőrzik a jellemzőiket. A magfogásra szánt növények közül mindig a legegészségesebbeket válaszd ki, hiszen a következő nemzedék ereje ettől függ. A begyűjtött magokat alaposan szárítsd ki, papírzacskóban vagy borítékban tedd el, és sose feledd ráírni a növény nevét, fajtáját, a gyűjtés idejét.

Ha biztos akarsz lenni benne, hogy a régebbi mag még életképes, végezz csíráztatási próbát: tíz szemet tegyél nedves papírtörlőre, és figyeld meg, hány indul el. Ha hét-nyolc kicsírázik, bátran vetheted.

Hogyan bánj a magokkal?

A magfogás nemcsak abból áll, hogy kivesszük a magokat a termésből. A siker kulcsa az utókezelésben rejlik.Áztatás és tisztítás

Egyes zöldségek – mint a paradicsom és az uborka – magjai nedves közegben ülnek. Ezeket érdemesnéhány napig vízben áztatni. Az enyhe erjedés nemcsak a maghéjat tisztítja meg, hanem csökkenti a betegségek kockázatát is. Ha a pép felúszik a víz tetejére, a jó mag lesüllyed az edény aljára. Ilyenkor csak le kell önteni a vizet, átöblíteni a magokat, és máris tiszták.

Szárítás

A magfogás egyik legfontosabb lépése a szárítás. A frissen kinyert magok még tele vannak nedvességgel, így könnyen penészednek, ha rögtön elrakod őket. Terítsd szét a szemeket egy papírlapra vagy tálcára, lehetőleg olyan helyen, ahol jó a levegőmozgás, de nem éri közvetlen napfény. A magvak ilyenkor lassan, egyenletesen szikkadnak ki, miközben megőrzik csíraképességüket.

A folyamat növényenként eltérő ideig tart: a borsó és a bab néhány nap alatt megszárad, míg a húsosabb magok – például a tökfélék – akár két hétig is igényelhetik a türelmedet.

Az apró magvaknál, mint amilyen a saláta, a mángold vagy a fűszernövények, különösen figyelj arra, hogy ne szóródjanak szét. Ezeket érdemes papírlapon vagy textilzsebkendőn szárítani, majd finoman átdörzsölni és átszitálni. A virágzatban érő magokat – például a hagymáét vagy a fűszernövényekét – gyakran egyszerűbb a szár végével együtt levágni, és fejjel lefelé, papírzacskóban fellógatni. Így a száradás közben a magok maguktól kihullanak, és tisztán összegyűjthetők.

Tárolás

Ha a mag teljesen kiszáradt, papírzacskóban vagy borítékban tedd el. A papír segít abban, hogy a mag „lélegezni” tudjon, és ne dohosodjon be. A borítékokat dobozban, hűvös, száraz helyen tárold, és mindig címkézd fel: mi a növény neve, fajtája, és mikor gyűjtötted. A legtöbb mag 1–3 évig biztosan csíraképes, de megfelelő körülmények között ennél jóval tovább is eltarthatók.

Paprika

A paprika magfogásának titka az időzítés. Nem elég, ha színes és szép, meg kell várni, amíg teljesen beérik, és a héja kissé ráncosodni kezd. Ekkor vágd fel, és a magokat kézzel kapard ki. Ha megszáradnak, máris készen állnak a következő szezonra.

Más a helyzet a csípős paprikákkal, a chilik és erősebb fajták esetében. Ezek ugyanúgy érlelnek magot, de a magházban lévő kapszaicin erősen csípős, így a magok tisztítása közben is irritálhatja a bőrt. Ezért ezek feldolgozásánál érdemes gumikesztyűt viselni, és ügyelni arra, hogy a szemedhez, arcodhoz ne nyúlj. Ha megszárítottad, a chili mag ugyanúgy jól eltartható, mint az édes paprikáké, és a következő szezonban erőteljes, karakteres ízű paprikáid lesznek belőle.

Paradicsom

A paradicsom esetében a magok a gyümölcs belsejében, nyálkás rétegbe ágyazva lapulnak. Ezeket érdemes erjesztéssel megtisztítani, hogy a csírázásuk biztosabb legyen. Erről külön cikkben olvashatsz részletesen: Paradicsom magfogás

Uborka

Az uborka magfogásához türelem kell: a termést jóval tovább kell a növényen hagyni, mint amikor fogyasztásra szednéd. A magfogásra szánt uborka akkor érett meg igazán, amikor a héja besárgul, a húsa megpuhul, és szinte túlérettnek tűnik. Ekkor vágd fel, és kanalazd ki belőle a magos, kocsonyás belsőt. A frissen kinyert magokat érdemes vízben áztatni és néhány napig erjeszteni. A folyamat közben a magot körülvevő nyálkás burok lebomlik, a rossz, üres magok felúsznak a víz felszínére, a jók pedig lesüllyednek az edény aljára. Így egyszerre tisztulnak meg, és válogatódnak ki a legéletképesebb szemek. Amikor az erjedés véget ér, egyszerűen öntsd le a vizet, majd szűrőn átmosva és papíron szétterítve szárítsd meg a magokat. Az uborkamagok hosszú életűek: megfelelő tárolás mellett akár 5–7 évig is megőrzik csíraképességüket, így biztos tartalékot jelentenek a kertész számára.

Tökfélék

Cukkini, patisszon, sütőtök vagy dinnye – mindegyikből foghatsz magot, de tudd, hogy nagyon könnyen keresztezik egymást. Ha fajtatiszta magot szeretnél, nevelj egyszerre csak egy fajtát, vagy takard be a virágokat termésvédő hálóval. A teljesen beérett termésből kiszedett magokat mosd meg, szárítsd alaposan, és sok évig eltarthatod.

Hüvelyesek: bab és borsó

A bab és a borsó a legegyszerűbben magfogható növények közé tartoznak. Ha nem szeded le idő előtt a hüvelyeket, a növény magától beérleli a magokat. A jelet könnyű felismerni: a hüvelyek megbarnulnak, elszáradnak, és ha megrázod őket, hallani, ahogy a mag zörög bennük. Ilyenkor szedd le a hüvelyeket, és bontsd ki a szemeket. A kipattintott magokat érdemes még pár napig szellős, árnyékos helyen utószárítani, hogy biztosan ne maradjon bennük nedvesség. Így nem fogják elveszíteni a csíraképességüket, és penész sem támadja meg őket. A teljesen száraz borsó- és babszemek sok évig megőrzik csíraképességüket, ha papírzacskóban, hűvös, száraz helyen tárolod őket.

Saláta

A saláta nyár közepére gyakran felmagzik, és a levelek helyett magas száron apró, fehér bóbitás virágokat hoz. Amikor ezek elnyílnak, a helyükön hosszúkás, barnuló magok jelennek meg. Ez a jel, hogy a saláta készen áll a magfogásra. A magszárat ilyenkor le lehet vágni, és szellős, árnyékos helyen megszárítani. Ha teljesen száraz, a magokat a virágzatból egyszerűen ki lehet dörzsölni a tenyér között. Az apró szemek közé sok pelyva és szármaradvány keveredik, ezeket finom szitával vagy óvatos fújással lehet eltávolítani. A magok nagyon aprók, könnyen elszóródnak, ezért érdemes papírzacskóban gyűjteni és szárítani őket, hogy semmi ne vesszen kárba. A megtisztított magot papírzacskóban vagy borítékban tárold. Fontos tudni, hogy a salátamag rövid életű: két évnél tovább ritkán őrzi meg a csíraképességét, ezért mindig érdemes frisset fogni.

Spenót, mángold, rukkola

Ezek a levélzöldségek, ha nem szeded folyamatosan, hamar felmagzanak, és magas szárat növesztenek. A szárakon apró, jelentéktelennek tűnő virágok jelennek meg, amelyekből később mag fejlődik. A magok akkor érettek, amikor a szárak barnulni kezdenek, és a kis tokok száraz, pergő hangot adnak, ha megdörzsölöd őket. Ilyenkor vágd le a magszárakat, és terítsd ki egy újságpapírra vagy tálcára szellős, árnyékos helyen. Ha teljesen megszáradtak, a magokat egyszerűen ki lehet morzsolni a szárakból. A finom pelyvát szitálással vagy fújással (szeleléssel) lehet eltávolítani. A megtisztított apró magokat papírzacskóban érdemes tárolni.

Gyökérzöldségek: répa, petrezselyem, zeller

A gyökérzöldségek kétéves növények: az első évben csak a gyökeret nevelik, a másodikban hozzák a virágot és a magot. Ha saját magot szeretnél fogni, válassz ki néhány szép, egészséges gyökeret ősszel, és teleltesd el. Tavasszal ültesd vissza őket a kertbe, mintha újra vetnél. Ahogy felmagzanak, hosszú szárat növesztenek, amelynek a végén ernyőszerű virágzat jelenik meg. Ezekben a nyár végére barna, illatos magok fejlődnek. Amikor az ernyők száradni kezdenek, levághatod a magszárakat, és papírzacskóban, fejjel lefelé lógatva megszáríthatod. A magok könnyen kiperegnek, elég kicsit megrázni vagy dörzsölni a virágzatot, és máris a kezedben van a következő szezon vetőmagja. Ezek a magok sajnos rövid életűek: egy-két évnél tovább nem nagyon őrzik meg csíraképességüket, ezért mindig érdemes frissen fogni belőlük.

Káposztafélék

A káposzta, a brokkoli, a karfiol és a karalábé mind kétéves növények, vagyis csak a második évben hozzák a virágot és a magot. Ha magot szeretnél fogni, válassz ki néhány szép, egészséges tövet, és teleltesd át. Tavasszal újra kihajtanak, majd hosszú, erőteljes szárat növesztenek, amelyen apró sárga virágok nyílnak. A beporzás után vékony becők fejlődnek, amelyekben apró, gömbölyű magok lapulnak. Amikor a becők megbarnulnak és zörgőssé válnak, itt az idő a betakarításra. Érdemes a magszárakat karóhoz kötözni, mert könnyen megdőlhetnek a szélben. A pergő magok megmentésére bevált trükk, ha a szárakra papírzacskót húzol, így a kipattanó magok nem hullanak a földre. A száraz becőkből a magokat egyszerűen ki lehet morzsolni, majd átszitálással megtisztítani a törmeléktől. Száraz, hűvös helyen több évig is megőrzik a csíraképességüket.

Hagymafélék

A vöröshagyma és a póréhagyma második évben hozza meg a magját. Ekkor a növény hosszú szárat növeszt, amelynek végén hatalmas, gömb alakú virágzat díszeleg. Ezek a virágfejek a kert látványos ékei, miközben szorgosan érlelik az apró magtokokat. Amikor a virágzat zöldből barnára vált, és a tokok elkezdenek felrepedni, eljött az idő a betakarításra. Vágd le a fejeket, és fejjel lefelé lógatva szárítsd meg őket egy papírzacskóban vagy vászonzsákban. A száradás során a fekete, apró magok könnyen kiperegnek a tokokból. A maradékot finoman dörzsöld ki, és tisztítsd meg a törmeléktől. Fontos tudni, hogy a hagymafélék magjai nagyon rövid életűek: gyakran már a második évben jelentősen csökken a csíraképességük. Ezért mindig érdemes friss magot fogni belőlük, és nem támaszkodni régebbi készletekre.

Meddig állnak el a magok?

A legtöbb zöldségmag 1–3 évig biztosan csíraképes. Ha azonban hűvös, száraz helyen, jól záródó dobozban tárolod, sok mag akár 5–10 évig is életképes maradhat. A fagyasztás is működik, de csak teljesen kiszárított magoknál biztonságos.

Tudtad?

• A hagymafélék magjai nagyon rövid életűek: gyakran már a második évben is drasztikusan csökken a csíraképességük. Ezért mindig friss vetőmaggal érdemes próbálkozni.
• A saláta magjai olyan aprók, hogy egyetlen virágzatból akár több száz is kinyerhető. Mégis rövid életűek: két év után már alig csíráznak, ezért a nagy bőség ellenére mindig érdemes minden szezonban frisset gyűjteni.
• A bab- és borsómagokat már az ókori sírokban is megtalálták – és néhány több ezer éves példány még ki is csírázott!

Mit mond a jog?

A Magyarországon forgalomba hozott vetőmagokra szigorú szabályok vonatkoznak: csak engedéllyel rendelkező forgalmazók árulhatnak olyan magot, amelyet fémzároltak, minőségét és fajtatisztaságát hivatalosan ellenőrizték. Ez azt jelenti, hogy a Facebookon vagy apróhirdetésben magot árulni jogilag problémás lehet.

Más a helyzet a magcserével. A kertbarát közösségekben, baráti körben vagy rendezvényeken szabadon adhatsz és kaphatsz házi fogásból származó magokat. Ez a gyakorlat nemcsak jogszerű, hanem a hagyományőrzés és a biodiverzitás megőrzésének is szép formája.

Röviden: amit magadnak fogsz, azt elvetheted; amit másnak adsz, az csere lehet – de az eladás már hivatalosan szabályozott vetőmag-kereskedelemnek számít.

Az, hogy valaki Facebookon árul „házi fogásból származó” magot, sok esetben nincs lefedve explicit módon a hobbi használatra vonatkozólag — ezért van egy jogi szürkezóna. Ugyan így a ritka fajták, kis mennyiségek értékesítésére sem egyértelműek a szabályok, vagy lehet, hogy a hatóság nem minden esetben indít eljárást.

A magfogás tehát nem boszorkányság, hanem a kertészkedés egyik legszebb öröksége. Egy kis odafigyeléssel évről évre saját vetőmagból nevelheted kedvenceidet, és biztos lehetsz benne, hogy a kertedben mindig otthon érzed magad.