A bódító illatú jácint a tavasz egyik legszebb virága, nemhiába volt Madame Pompadour kedvence. Több ezer fajtája meghódította a világot.
További érdekességek a jácintról:
A keleti vagy kerti jácint (Hyacinthus orientalis) őshazája Kis-Ázsia, Irak, Irán, Szíria. Hazánkba török özvetítéssel lerülhetett. „Hiaczintos” néven Calepinus latin-magyar szótára említi. A Hyacinthus nemzetség sok faját más nemzetségekbe sorolták, így gyakorlatilag a Hyacinthus orientalis az egyetlen faja, amely viszont sokféle hibrid szülője.
A jácint hagymás évelő, zömök hajtási a földfelszín alatt maradnak. A jácint rendkívül mérgező, 3-7 cm átmérőjű hagymája évről évre folyamatosan növekszik és belülről mindig újabb pikkelyekkel gyarapszik. A virágzóképes hagymák 1–3 db virágzati szárat (tőkocsányt) fejlesztenek, rajtuk fürtvirágzat fejlődik, 30–40 vagy akár 80 db virágharanggal. Illóolaját a parfümipar és az aromaterápia is hasznosítja. Egy liter olaj kinyeréséhez 6000 kg virágra van szükség! A sötétzöld illóolaj illata csak hígításban kellemes, terápiás felhasználásához 5%-os hígításban alkalmazzák. Sokan úgy tartják, hogy jó hatással van az idegrendszer működésére, jó közérzetet biztosít. A parfümipar számára Dél-Franciaország egyik ismert termesztőkörzete.
Cserépben és vágott virágként forgalomba kerül. Az egyszerű és dupla virágú, szinte fajtánként más-más illatú kertészeti fajták mintegy 400 éves múltra tekintenek vissza. A hódító törökök, 2. Mohamed és Szulejmán is a szép kertek rajongója volt. Nyugat európai diplomaták közvetítésével a törököktől került a jácint a tulipánnal együtt Európába. 1562-ben Mathias de l’Obel (1538-1616) a páduai botanikus kertben (A világ első botanikus kertje!) tett látogatása során már említi. A telt virágú fajtákról 1612-től számolnak be. Bár a tulipán mindig elsőbbséget élvezett, 1670-től több fajtanevet is említenek a szakemberek. George Voorhelm holland virágkereskedő már 244 telt virágú és 107 szimpla virágú fajtát sorol fel katalógusában. A jácint népszerűségét fokozta, hogy Madame de Pompadour kedvence volt. 1759-ben a Madame számára nem kevesebb, mint 200, télen is virágzó jácintot neveltek üvegházakban. Megjelentek a jácint termesztésével, szaporításával foglalkozó leírások. 1806-ban az angol Curtis’ Botanical Magazin csodálatos telt és féltelt fajtákról számol be, amelyeket Haarlem külvárosában termesztenek. A nemesített változatok színei kék, fehér, halványsárga, rózsaszín, málnapiros vagy lila. A francia forradalom azonban visszahozta a szimpla virágú fajták divatját. 1826-ban Berlin, ahová Hollandiából importáltak virághagymákat, a haarlemi termesztők riválisaként lépett meg. A berlini üstökös fénye azonban a századfordulóra kihunyt, mert a termesztőterületeket felszámolták, hogy a terjeszkedő város számára házakat építsenek.
A jácint gondozásáról, környezeti igényéről itt olvashatsz: Kerti jácint, a tavasz hírnöke
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás