1. hét

Fordul az Hold: fordult tizenkét hónap már,
Fordult egy esztendő; egy tél, tavasz, ősz, nyár.
Így fordul a világ, amíg végére jár.
Gyöngyössi János (1741-1818) vers részlet

Újévi szokások, hiedelmek

Az év utolsó napjának és eseményének névadója Szilveszter pápa, aki Rómában született és 314-től 335-ig töltötte be a főpapi funkciót. Egyik legmaradandóbb tette a római egyházi élet megszervezése volt Konstantin császár idejében.

A magyar nép nyelvén az újév fordulója számos helyen kiskarácsonyként híresült el, amikor a gyerekek apró ajándékokat – almát, diót és pogácsát – kaptak, melyet nem az angyalka, hanem az újévi csikó hozott nekik.

Eljött a nagy fogadalmak ideje Szilveszterkor, mely talán a leggazdagabb babonákban, jóslásokban és varázslásokban, melyeket ki ne ismerne. Álarcokban ijesztjük el az óévet magával vivő szellemeket, szerencsepogácsákat sütünk, aprószemes (lencse) ételeket eszünk a meggazdagodás reményében, és malachúst sütünk, ami kitúrja a szerencsénket, vagy ólmot és gyertyát öntünk jóslás céljából. Azonban ne feledjük, ezen a napon szigorúan tilos a mosás, teregetés, mert az halált hoz, a szemetet pedig még véletlenül se öntsük ki, messze kerüljük el a szárnyas húsok fogyasztását, mert még a végén elkaparja a szerencsénket, orvoshoz is csak végső esetben menjünk, mert az betegséget hoz a következő esztendőre. Tudvalevőleg a szilveszteri álom beteljesedik, így aki jósálomra készül, az ne mulassa át az egész éjszakát, különös tekintettel arra, ha az eltervezett új kertjéről álmodik.

Az első római naptár sajátos parasztkalendáriumként a mezőgazdasági munkákra legalkalmasabb 10 hónapot tartotta nyilván, és csupán Kr. e. 700 táján egészítették ki Ianuarius és Februarius hónapokkal. Január hónap névadója a kezdet és a vég istene, Ianus. A Gergely-féle naptár alapján XI. Ince pápa 1691-es intézkedése nyomán lett általánosan a polgári év kezdete január 1. (Az egyházi év advent első napjával kezdődik).

Január hónapot a régi magyar (székely) kalendáriumok Fergeteg havának, míg katolikus körökben Boldogasszony havának nevezték, a meteorológusok pedig Télhó-ként tartják nyilván. A karácsonyi ünnepkör záróaktusa a január 6-án, Boldizsár napján tartott Vízkereszt ünnepe, melyen Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről emlékezünk meg (háromkirály-járás), és ezen a napon szedjük le a díszeket a karácsonyfáról, valamint ekkor veszi kezdetét a farsangi időszak, mely a 40 napos böjtig tart.

Az újévi ajándékozás már az ókorban is szokás volt, de általánosan a XV-XVI. században terjedt el, mely szép lassan áttolódott karácsonyra.

Természetesen az újév is alkalmat ad a lányoknak férjjóslásra, hiszen a hagyományok szerint amilyen nevű férfit először megpillant, olyan nevű férje lesz a következő esztendőben. Annak érdekében, hogy egész évben frissek és egészségesek legyünk, ne felejtsünk el reggel a kerti kútnál megmosakodni, január 2-ig továbbra sem moshatunk és teregethetünk, halat és szárnyasokat nem ehetünk, valamint újév reggelén erősen tartózkodjunk asszonylátogatók fogadásától, mert az szerencsétlenséget jelent, így a férfiak jobban járnak, ha korán reggel elindulnak otthonról, vagy alaposan magukra zárják az ajtót és folytatják kiskertjük tervezését, vagy új telepítésekhez szükséges növények kiválasztását.

Szerencsenövények, amelyek pénzt, egészséget hoznak az új évre: Szerencsehozó növények; Így gondozd a négylevelű lóherét! Megtudhatod hogyan teleltesd a majomfát; Pompás kutyatej

Kovács László Zoltán
kovlazol@gmail.com