Időjós növények

Nagy Z. Róbert, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnökhelyettese.

A növények gyors reakcióiknak köszönhetően tudják megvédeni magukat a természeti ártalmaktól, az időjárás káros, számukra stresszelő hatásától. A növények jelzéseinek megfejtése nem nehéz dolog, ráadásul szép számmal találunk zöld időjósokat környezetünkben, sőt esetenként lakásunkban is.

Könnyezés

Egyes növények “könnyezéssel” jelzik a csapadék érkezését. A könnyezőpálma, más nevén filodendron prognózisát pár órával az időjárás változása előtt adja tudtunkra, hasonlóan néhány hazánkban vadon élő kollegájához, amelyek leggyakrabban a vízparti vegetáció tagjai. Ezek például a nyílfű, a kolokán, a hídőr, a fás szárúak közül a nyár-, éger- és a fűzfélék. Hosszabb távú csapadékjelentés érdekében pedig a vadgesztenyét (1-2 nap), és a juharokat vizsgáljuk, mivel ez utóbbi növénycsoport megfigyelések szerint 3-4 nappal az eső eleredte előtt elkezd már könnyezni.

Filodendron közintézményben

A könnyezésnek -guttációnak- élettani okai vannak, melyek a vízfelvétellel és a levegő páratartalmának megváltozásával vannak szoros összefüggésben. A növények a tápanyagokat vízben oldva veszik föl, emiatt egész testükben szinte folyamatos a vízforgalom. A párologtatás a gázcserenyílásokon keresztül történik. Ez hűti is a növényt (mint az embereket az izzadás), továbbá elősegíti az összefüggő vízoszlop mozgását, ami a gyökértől a száron keresztül a levelekig tart és a tápanyagokat is szállítja. Ha a levegő páratartalma emelkedik (ez pedig eső előtt mindig így van) a gázcserenyílásokon nem tud zavartalanul kiáramlani a vízgőz a környezetben lévő szintén magas koncentráció miatt. De a tápanyagáramlásnak ekkor is folytatódnia kell, ezért a növény a vizet cseppekben préseli ki magából.

Virág- és levél nyílása csukódása

Más zöld időjósok egész “viselkedésükkel” utalnak a verőfényes napsütés közelgő megszűnésére. Szép időben virágjuk nyitott, leveleiket a lehető legnagyobb felülettel fordítják a Nap felé. Az égi háború közeledtével azonban szirmaikat összecsukják, megvédve magukat a vízcseppek károsító hatásától. Így tesz a kertekben gyakran fellelhető körömvirág, ami meteorológiai tudományán kívül egyik leghasznosabb gyógynövényünk; a rózsák többsége és az úton-útfélen megtalálható pitypang, valamint az apró szulák is. Egyre több kertben tartanak kis tóban vagy dézsában tavirózsákat. Ezek virágai reggel 8 óra körül nyílnak, este 20 óra körül csukódnak, majd a zárt virág kissé a víz alá merülve éjszakázik, mert a víz lassabban hűl le a levegőnél. Ha reggel nem jönnek elő a virágok, eső várható.

Külön említést érdemelnek a madársóskafélék, melyek leveleiket éjszakára összecsomagolják. Míg napközben a leginkább négylevelű lóheréhez hasonlítanak, midőn esteledni kezd a levélnyélhez simulva térnek nyugovóra. Abban az esetben ha reggel nem simulnak ki, az időjárás hamarosan megváltozik. A virágjukat összecsukókhoz hasonlóan itt is a sérülések megelőzése a cél.

Egyéb népi megfigyelések

Egyes megfigyelések szerint, a nektártermelés intenzitása növekszik a levegő páratartalmának növekedésekor. Ebből következik, hogy ha a virágok körül a szokottnál több rovar serénykedik, az is a csapadék közeledtét jelzi. Ezt legkönnyebben a fehér akácon, loncokon vehetjük észre.

Régi népi megfigyelés az is, ha a vöröshagymának a héja vékony akkor enyhe, ha pedig vastag és durva akkor hideg tél várható. Ha az ökörfarkkóró nyár végével sarjadzással másodízben egész a hegyéig végigvirágzik, nagy tél lesz.

Szöszös ökörfarkkóró

Ezentúl fogadjuk meg a növények a “tanácsait”. Ők nem képesek egy épület vagy egy esőkabát védelmét kihasználni, ha megérkezik a zivatar. Ezért sokkal másképp, sokszor előre védekeznek…