Hajdúsági káposzták

hajdusági fejes káposztaAki hosszú tenyészidejű fejes káposztát ültetett, ősszel szüretelheti a szépen fejlett fejeket. Egyedi különlegességnek számítanak a hagyományos hajdúsági káposzta fajták, melyek nagy részét hagyományosan savanyítják. A tájfajták közül kettő szerepel a nemzeti fajtajegyzékben.

17-18. századi szerzők a magyar konyhán nélkülözhetetlen és a nemzeti jelleget is szimbolizáló növényként említik a káposztát. A nagykunsági mezővárosok lakói a 18-19. század fordulóján rendszeresen vásároltak hordós káposztát a hajdúhadháziaktól. A káposztát szalmával bélelt szekerekkel fuvarozták, és nemcsak a közeli Debrecen, de Miskolc, Eger vagy Szolnok piacára is. Csereterményként is értékesítették. Annyi vegyes kiló vegyes terményt kaptak érte cserébe, amennyit a káposzta nyomott.

A káposztákról általánosságban elmondhatjuk, hogy 6-20°C között fejlődnek a legintenzívebben. Sikeres termesztéséhez napi 10 órás megvilágítás szükséges. Csak jó minőségű talajban termeszthetők sikerrel. Szervestrágyázást igényelnek. Vízigényesek. A Káposztafélék biotermesztéséről itt olvashat.

Hajdúsági tájfajták

A Hajdúságban kialakult tájfajták a régi Braunschweigi fajtából származnak. A tájfajtákra a kissé lapos, tömött, kemény fej a jellemző. A Hajdúsági káposzta híres szárazságtűréséről. Ennek egyik oka, hogy a káposztafejek sok, nagyméretű külső levelét párolgást csökkentő viaszréteg borítja. Ez adja a káposzta jellegzetes szürkés-zöld színét. Aszályban a növény az alsó leveleit elhullajtja, a torzsa meghosszabbodik. A kanalas formájú levelek a nedvességet, harmatot a tőhöz vezetik. Az őszi esőzés hatására felgyorsul a fejesedés. A 2-4 kg-os fejméret a tápanyagellátástól, vízellátástól, területtől függően változik. A nemzeti fajtajegyzékében ma már csak a Hajdúsági és a Pallagi lapos szerepel. Csontos Györgyi egyetemi docens így ír róla: “A Pallagi lapos a Hajdúhadház határában termesztett tájfajtából kiemelt változat. A pozitív szelekciós nemesítő munkát Preczner Gábor végezte. A fajta 1971-ben kapott állami minősítést. A nemesítési célkitűzés a hajdúsági fajtánál tömörebb f
hadházi lapos káposztaejfelépítésű, dekoratív megjelenésű és jobban tárolható fajta előállítása volt, megőrizve azt a szárazságtűrő képességet, amelyet a Hajdúsági genetikailag magában hordoz.”

Hajdúhadházon is büszkék a nagy hagyományra visszatekintő lapos, különlegesen vékony levéllemezű fejes káposztára. A város helyi értékei közt tartják számon, és így írnak róla: Hártyavékony összeboruló, torzsáig könnyen bontható, vékony kordájú levele, és kis torzsája van. Magas cukortartalmú, ízében és zamatanyagában egyedi, államilag bejegyzett káposztafajta. Frissen és a savanyított formában ideális töltött káposzta alapanyag. Hosszú szálú, igen vékony szeletekre gyalulható, amiből a széles körben keresett hadházi savanyú káposzta készül.

Ezek a nagy termőképességű, késői fajták (120-130 nap) őszi szabadföldi termesztésre valók, savanyításra, tárolásra ajánlottak. Májusi vetést (6-10g/m2 vetőmag szükséglet, 2 cm mélyen) követően, június-júliusban ültetik ki (térállás: 50×50 cm), és szeptember-októberben szedik őket.

Termesztés-tárolás

A káposztát káposztáskertekben termelték. A káposztatermelés ott volt sikeres, ahol a talaj tápanyag gazdag, és jó vízellátású volt. Gyakran mocsaras ún. püfőföldbe ültették. Ilyen volt a Vénkert és a Békáskert. Mélyebb fekvésű homoktalajokon sikeresen termeszthető. Száraz időszakban öntözés nélkül keveset terem. A magot az év századik napján palántaágyba vetették, majd a palántát kiültették. Tenyészideje viszonylag hosszú. A káposztavágás ideje mindenszentek napja volt. A káposztafejek középhosszú tárolásra, savanyításra alkalmasak. A gyökerestől fölszedett fejek tárolása barázdába helyezéssel, földtakarással történt úgy, hogy ekével húzott barázdába helyezve 20 cm vastagon földdel takarták őket.

Manapság a kiskertben, ősszel a jól fejlett, 0.5 kg-nál nagyobb súlyú, kemény, legalább három takarólevéllel rendelkező fejeket szedhetjük. A tárolásra szánt fejeken érdemes több levelet is meghagyni. A fertőzött sárga leveleket el kell távolítani. Raktározáshoz 0 0C körüli hőmérséklet és eleinte alacsonyabb a nedvességtartalom, hogy a fejek megszáradjanak, majd 85–95 százalékos nedvességtartalom szükséges. Megfelelő körülmények között a kelkáposzta 2 hónapig tárolható.

A Káposztafélék őszi betakarításáról itt olvashat.

hadházi káposztás napok

Fotó: hajduhadhaz.hu

A Hajdúhadháziak a savanyú káposzta készítés mesterei voltak. Az asszonyok otthon készítették, azonban a férfiak káposztagyaluval jártak a házakhoz káposztát savanyítani. A falvakban rúdra szúrt káposztafej jelzete, hogy az eladó káposzta van a háznál. Gyakran kukorica hozzáadásával savanyítottak. A savanyításhoz a csavaros szorítóval ellátott hordóba gyalult és egész, torzsától megszabadított fejeket pakolnak. 20-30 cm-es rétegenként sóval, szemesborssal, babérlevéllel, köménymaggal fűszerezik. Erre helyezik a kicsi kukoricacsöveket vagy a sárgarépát. Erdődi Imre biokertész (erdodi@erdodi.hu) hajdúhadházi tájjellegű káposztájából Himalája sóval készült savanyú káposzta készül. További részletek olvashatók a káposztasavanyításról a Nyár végi tartósítási praktikák című cikkünkben.

Káposztás ételek

A hadházi toroskáposzta a téli disznótorok idején nem maradhat ki a menüből. Friss, bőrös-csontos, vegyes sertéshússal készül, amibe bele kerül a disznó füle, farka, sőt az orra, azaz túrója is. A borssal, fokhagymával bőven fűszerezett főzőlében félig megpárolják a húst, majd zsírjára sütik.Ez után kerül rá a a vízben kiáztatott savanyú káposzta. Amikor hús megpuhult, sózzák, esetenként pirospaprikával is megszórják. Úgy tartják, minél többször melegítik, annál finomabb.

A töltött káposztát mázatlan cserépedényben készítették. Hajdan hagymával, fokhagymával és sóval ízesítették, durvára őrölt kukoricával töltötték a káposztaleveleket. Ma szalonnazsíron pirított, vöröshagymával, darált hússal, sóval, borssal, paprikával, fokhagymával és rizzsel készítik a tölteléket. A hadháziak így fogyasztják: A töltelékhez a friss sertéshús darált füstölt tarjával összedarálják, és rizst, vagy gerslit adnak hozzá. A friss káposztából készült töltött káposztát paradicsommal, köszmétével savanyítják, esetleg kaporral ízesítik. A töltött káposztának mind a friss, mind a savanyú káposztából készített változatát tejföllel tálalják.

További káposztás ételek a hajdúsági káposztaleves, a káposztás bab, a korhelyleves, a rakott káposzta, székelygulyás, kolozsvári káposzta, kásás káposzta, és még sorolhatnánk. Káposztás recepteket ajánlunk a tuja.hu oldaláról.

hajduhadházi káposzta

hajdúhadházi káposzta, fotó: agrarium7.hu

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Jelentkezz Kiskert Tanfolyamra!