Gyümölcsfáink ádáz ellensége, a monília

A gyümölcsrothadással is járó moníliás fertőzés az ültetvényeket és a házikerteket is súlyosan fenyegeti. Főként azok számítsanak megjelenésére, akiknél elmaradt az őszi és a tél végi lemosó permetezés.  Sajnos a fertőzés megjelenésekor már csak keveset tehetünk ellene. A monília nemzetségbe tartozó monília fajok közül Európában, így nálunk is, a virágfertőző monília (Monilia laxa) és két gyümölcsfertőző monília (M. fructigena és M. fruticola) terjedt el.  Fő célpontjai a kajszi, meggy és cseresznye.

Virág- és hajtásfertőző monília

A fertőzött hajtások először lankadnak, majd hirtelen hervadnak, végül elszáradnak.

A virág- és hajtásszáradást előidéző Monilinia laxa csonthéjas gyümölcseink egyik legádázabb ellensége, gyümölcsfa pusztító. Fertőzésére elsősorban csapadékos, párás tavasszal kell számíthatunk. Mellette  a mintegy 10 éve megjelent Monilia fructicola gombafajok kártétele hasonló, mint ahogy az ellene való védekezés is. Tavaszi kártételük azonos, virágzásban lévő csonthéjasokat és azok rokon növényeit, (Prunus fajokat, ahová díszfák és díszcserjék is tartoznak – pl. ) képesek megfertőzni.

A betegség jellegzetes tünetei a csésze- és sziromlevelek barnulása, a kocsány elhalás, a felületeken megjelenő apró szürke ún. exogén sztrómák (termőtest párna felületén megjelenő szaporítóképletek). A fertőzés tovább terjed tovább terjed a fatörzs felé, végül egész ágrészek elhalását idézheti elő. A betegség tovább terjedését a metszfelület barna elszíneződése, és a mézgacseppek megjelenése jelzi. A beteg részeken rákos sebek is kialakulhatnak. A kórokozó meggy, cseresznye, kajszi, őszibarack és szilva esetében a gyümölcsöt is megtámadhatja, amennyiben az valamilyen okból kifolyólag sérült vagy felrepedt. Ilyenkor gyümölcsrothadást lép fel.

Monília laxa fertőzés következtében fellépő virágelhalás és mézgaképződés. A monilíniás fertőzésnél a kórokozó micéliuma a kocsányon keresztül belenő a hajtások fás részeibe. Ekkor a háncsszöveten keresztül a korokozó képes megfertőzni a fiatal ágakat is.

Gyümölcsfertőző monília

A Monilinia fructigena csak a gyümölcsöket, míg a már említett Monilia fructicola  a gyümölcsöket is támadja, a gyümölcsök barna rothadását okozza. A gyümölcsökön képződő gombatelepek alapján nem lehet őket megkülönböztetni. Az almatermésű és csonthéja gyümölcsfákat is megfertőzi. A kórokozók általában sebzésen keresztül jutnak be a gyümölcsökbe. A sebzés gyakran rovarkárosítás, mechanikai (jégverés) vagy fiziológiai sérülések (termésfelrepedés) következménye. Veszélyeztetett gyümölcsfajok az alma, körte, birs, cseresznye, kajszi, őszibarack és a szilva. Ennél a kórokozónál a gyűrű alakban látható gombatelepeken a sztrómák okkersárga színűek.

Monilia fructicola a még zöld gyümölcsök ép héján is behatol, hasonló színű és lefolyású rothadást okoz, mint az előzőekben leírt monília fajok, és a termés felszínén szürke színű, nagy felületű, gyakran az egész gyümölcsöt beborító gombatelepeket fejleszt. Ellene a termésfejlődés alatt is megelőző permetezéssel védekezni kell. Ez a monilia faj kifejezetten meleg igényes, későbbi megjelenésű, károsítása a nyári időszakra esik.  – írja dr. Némethy Zsuzsanna az Agrofórum online egyik cikkében. (Lefékezhető-e még a moníliás betegségek további terjedése? Érdemes, kell-e még permetezni ellenük?)

Monília elleni, nem vegyszeres, megelőző védekezés

A gyümölcsfertőzés  megelőzése érdekében fontos a rovarszívások, károsítások megelőzése rovarölő permetezésekkel. Fenyegetést jelentenek például a vándorpoloskák!

1. Ne ültessünk gyümölcsfákat nyirkos, páradús, mély fekvésű területre.
2. Helyes metszéssel alakítsunk ki szellős lombkoronát, ezzel távol tartjuk a gombákat, és megfelelő permetfedést biztosítunk.
3. Távolítsuk el a gyümölcsmúmiákat.
4. Hosszabb nedves periódusok fokozzák a fertőzésveszélyt, mert a fán maradt fertőző részeken található gombatelepek folyamatosan szórják a gombaspórákat. Ez csökkenthető, ha a fertőzött részeket eltávolítják. Ha például a kajszin elszáradt, le nem hulló virágokat és a hajtáscsúcsokon fonnyadó leveleket látunk, ez azt jelenti, hogy megjelent a monília. A gomba gyorsan terjed a fás részekben. Zsigó György minél gyorsabb visszametszést javasol, akár 30-40 cm-rel a tüneteket mutató részek alatt, amit sebkezelés (Biocera, Fadoktor, Fagél) kövessen.

Sok növény illóolajának gombaellenes hatása már régóta ismert. A növényvédelemmel kapcsolatos kemikália mentes védekezésre is jó eredményeket kaptak kutatók világszerte, így Magyarországon is. Többek közt több kísérletet végeztek monília elleni hatékonyságaikat vizsgálva. A Biokontroll Hungária 2014/1. számában Hochbaum Tamás és dr. Nagy Géza cikkének összefoglalója szerint a fahéj és a kakukkfű illóolaja hatékonyan gátolta több kórokozó fertőzését szabadföldi kisparcellás körülmények között. A leghatásosabb védelmet a moníliás virágfertőzés ellen kaptak az olajokat önállóan vagy kombinációban kijuttatva. Az alkalmazott dózisok között hatékonyságban jelentős eltérés nem mutatkozott. időjárási viszonyok miatt több időpontban és rövidebb permetezési fordulókkal kell kipermetezni az illóolajokat. A szakemberek hatásosnak találták az összesen 0,1%-os töménységben (0,05% kakukkfű olaj+ 0,05% fahéj olaj) permetlével való kijuttatását. A permetlébe Silwet Star tapadásfokozót kevertek 0,025%-os töménységben. Házikertben a próbálkozó kedvűek  kipróbálhatják. Jövőre.

Gyümölcsfertőző monília kártétele almán.

Monília elleni, kémia, megelőző védekezés

A kémiai védelem az őszi (lombhulláskor) majd a tél végi (rügypattanás előtt) rezes lemosó permetezéssel indul.

Házi kertben, virágfertőző monília ellen virágzás előtt, teljes virágzásban és virágzás végén, illetve betakarításig ajánlott ciprodinil hatóanyagú Chorus 50 WG, fenhexamid hatóanyagú Teldor 500 SC, penkonazol hatóanyagú Topas 100EC gombaölő, szabadforgalmú szerekkel permetezni. A szereket váltogatni kell a kórokozókban kialakuló rezisztencia miatt. Permetezés lehetőleg az esti órákban történjék.

A gyümölcsfertőző monília okozta penészgyepes gyümölcsöt már nem lehet meggyógyítani! A gombaölő szerek csak megelőző kijuttatással védenek a moníliák ellen. Belső fertőzésnél a fizikai eltávolítás az egyetlen, ami segít.

A gyümölcsfertőző monília ellen a viharoktól, rovaroktól sérült gyümölcsöket a betakarításig védeni kell. A sebzéseket okozó szelek, viharok után minél gyorsabban (sok szakember szerint 12 órán belül) és bő lémennyiséggel kell kijuttatni a készítményeket. Különösen sietni kell a kontakt gombaölőkkel.

Cikk ajánlat: Gombafertőzések terjedése a tavaszi időszakban.

A fotók forrása: Horváthné Petróczy Marietta: A MONILINIA FRUCTICOLA ÉS A MONILIA POLYSTROMA MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A VÉDEKEZÉS ÚJABB LEHETŐSÉGE,  Doktori (PhD) Értekezés, 2009.