A gyepfelületek szakszerű fenntartásnak rövid ismertetője. Legyen a mi kertünk mindig zöldebb!
Fűnyírás
Tavasszal az első két vágás alkalmával érdemes magasabbra hagyni a füvet (7 cm), mert a nagyobb mennyiségű zöld rész több tápanyagot termel a föld alatti részek fejlődéséhez. Nyáron, nagy melegben a füvet szintén magasabban kell vágni, hogy beárnyékolja az alatta lévő talajt.
A vágáshoz többféle típusú gépet is választhatunk. Az extenzívebb jellegű gyepekhez inkább forgókéses, míg az intenzív pázsitokhoz inkább hengerkéses fűnyírót válasszunk. Magyarországon az utóbbit leginkább csak kézi változatban forgalmazzák.
További információk: Milyen magasra nőhet a fű?
Gereblyézés
Tavasszal a gyepet a felgyülemlett téli hulladéktól, nyáron a levágott fűtől, ősszel pedig a lehullott lombtakarótól kell megszabadítanunk. A gereblyézés hagyományosan kézzel történik, de ha szeretnénk ettől a munkafázistól megszabadulni, vásároljuk olyan fűnyíró gépet, amelyik rendelkezik gyűjtőtartállyal is.
Ha nincs időnk arra, hogy a levágott füvet összegyűjtsük, akkor elegendő csak minden második-harmadik vágás után összegyűjteni a füvet. Bár néhány napra elcsúfítja a gyepet a kaszálék, de az újonnan sarjadó fű hamar eltünteti nyomát. A talajélet szempontjából szintén előnyös, hiszen amellett, hogy a kaszálék árnyékolja a talajt, számos élőlény számára táplálékul is szolgál. A különböző organizmusok a legtöbb esetben nem képesek a teljes lebontásra ezért a gereblyézést nem lehet mellőznünk. Ha lehetőségünk van rá a levágott füvet helyezzük el komposztálóban.
Öntözés
A természetes csapadékon felül a gyep vízigénye tavasztól őszig 300-400 mm (négyzetméterenként 30-40 liter). Az öntözésre a legmegfelelőbb időpont a hajnali órákban van. A kijuttatott víz mennyisége sok tényezőtől függ, de leginkább kertünk talajának típusától. Célunk, hogy a talaj legalább tíz centiméter mélyen átnedvesedjen. Ehhez homokos talajon 10-15 mm, míg agyagos talajon 30-35 mm víz szükséges négyzetméterenként. Az öntözés gyakoriságát lehetőleg a minimumra kell csökkenteni, ugyanis a gyakran öntözött gyep nagyon érzékennyé válhat. Mivel gyökerek a nedvességet ebben az esetben mindig megtalálják a talajfelszín közelében, ezért nem lefelé, hanem oldalirányban terjednek. Ha valami folytán nem tudjuk biztosítani ezt a rendszerességet, akkor a felszín közelében található gyökerek nem képesk a mélyebb rétegekből nedvességhez jutni, így fű elpusztul.
Gyomirtás
A gyomirtást kisebb területen kézzel is elvégezhetjük. Ilyenkor a gyomokat öntözés után tőből kihúzva távolíthatjuk el. Az erős gyökérzettel rendelkező gyomok eltávolítására vásároljuk acatolót.
Vegyszeres gyomirtásra inkább csak nagyobb felületek esetén gondoljunk. A friss kelésű gyepen három hónapig és a kaszálás után egy hétig soha ne használjunk gyomirtót! A vegyszeres gyomirtást leghatásosabb az első kaszálás előtt elvégeznünk.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyag-utánpótlásra minden szerves trágya alkalmas. Érdemes ezeket használnunk, hiszen a tápértéke mellett, a talaj szerkezetét is javítja. A legjobb, ha két-három évente érett marhatrágyát szórunk ki 1 cm vastagságban (100 négyzetméterre egy köbméter szerves trágyát kell számolnunk). A kiszórásra a tél folyamán kell sort keríteni, majd tavasszal az el nem porladt trágyarögöket gereblyével kell széttörni és elegyengetni.
A műtrágyázásnál a foszfor illetve a kálium hatóanyagúakat ősszel kell kijuttatnunk, mert ezeknek az ásványi anyagoknak viszonylag lassú a mozgása a talajban. A nitrogén-trágyázást a gyorsabb áramlási sebesség miatt érdemesebb tavaszra időzítenünk.
Ha úgy látjuk, hogy a gyepfelületünk a nyár folyamán további trágyázásra szorul, akkor ezt öntözéssel egybekötve június-július folyamán megtehetjük. A nitrogén kijuttatása 6-8 nap múlva hoz szemmel látható változást.
Az említett elemeken kívül a gyepfelületeknél a magnéziumnak van még nagy jelentősége, hiszen ez a klorofill építőköve, ettől lesz a fő üde zöld színű. Az optimális magnéziumszint fenntartásához évente 30-50 dkg magnézium-szulfátot juttassunk ki száz négyzetméterenként. A tápanyagban gazdag talaj a szárazságnak és a mechanikai igénybevételeknek jobban ellenáll.
Gyepszellőztetés
A gyepszellőztetés évente 5-6 alkalommal ajánlott. Az elsőt áprilisban ajánlott végezni. Ha nagyon sűrű a gyep, tavasszal, nyáron és ősszel is indokolt, amennyiben egészséges, nincs benne gombás fertőzés, amit így könnyen elterjeszthetnénk a gyepben. Azért van rá szükség, mert a mindennapos igénybevétel és természetes tömörödés hatására a talaj levegőtlenné válik, emiatt a gyökerek számára is fontos oxigén nem áll elegendő mennyiségben rendelkezésre. Az erősen tömörödött talajba a csapadék nehezen jut be, a víz gyakran lefolyik az öntözött területről.
A levegőztetést géppel és kézzel is végezhetjük. A kézi gyepszellőztetést legjobb vasvilla alkalmazásával megoldanunk úgy, hogy a területen 10-15 centiméterenként ferdén leszúrjuk a talajba a villát.
Kisebb gyepfelületekre is érdemes gyepszellőztető gépet kölcsönöznünk, nagyobb felületekre pedig vásárolnunk. Ezt a munkát érdemes összekapcsolni a komposzt- vagy műtrágyaszórással, így a kedvező hatásuk fokozódik.
A moháknak négy dolog kedvez. A levegőtlen, savanyú talaj, az árnyék, a párás, nedves környezet. Ezért is érdemes egy évben 2-3 alkalommal gyepszellőztetést végezni, hogy az elhalt növényi részek eltávolítása mellett a mohákat is megritkítsuk. A kémhatást el kell mozdítani a savanyú tartományból. Növelni kell a talaj mésztartalmát kalcium műtrágyával, mészkőporral. Egyébként a magyarországi talajok többsége inkább meszes.
Ha az árnyékos területre árnyéktűrő fűmagkeveréket, árnyéktűrő gyeppótlót vetsz, kevésbé fenyeget a veszély, hogy a fű kipusztul, és helyét a moha veszi át. Az öntözést hajnalban, vagy reggel kell elvégezni, hogy a gyep és a felső talajréteg meg tudjon száradni napközben, tehát hogy ne legyen folyamatosan nyirkos a talajfelszín.
A túlöntözés hatására a talaj levegőtlenné válik, benne elszaporodnak a mohák és a gyomok. Ha keveset öntözzük, a fű gyökerei azon kívül, hogy nem jutnak elég vízhez, károsodhatnak is a talajban található ásványi sók koncentrálódása miatt.
A gyep esetében leggyakrabban élettani betegségek okoznak gondot, amelyek a kevés vagy túl sok kijuttatott tápanyag, valamint az öntözés hiányosságaiból adódnak. A túlzott nitrogéntrágyázás hatására fű szövetei fellazulnak, a fű megnyúlik, a betegségekkel szemben elveszti ellenállóságát és akár el is pusztulhat. Ezek mellett további gondot okozhat a nitrogénigényes gyomok túlzott elszaporodása.
A talajban élő kártevők szintén sok gondot okozhatnak. Károsításuk nyomán a fű foltokban kipusztul. Ellenük talajfertőtlenítő kijuttatásával védekezhetünk.
Gyeppótlás
Újrafüvesítésre várnak a kisebb- nagyobb vakondtúrások, vízmosások, gépkocsi keréknyomok, vagy egyéb okból jelentkező hiányok, üres részek. Ezekre a problémákra megoldást jelent a felszíni talajegyengetés, az esetleges talajhiányt pótló földterítés, az ezt követő fűmagvetés illetve újravetés. A foltokban kitépett gyomok nyomában keletkező feltűnő hiányosságok, vagy a kitaposás nyomában jelentkező hiányok fűmaggal felülvetve kiküszöbölhetők akár további hosszú évekre is. Éljünk ezzel a lehetőséggel, áldozzunk a felújításra. Időpontja és egyéb tudnivalók itt: Füvesítés, gyeppótlás
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás