Egzotikus gyümölcsök kipróbálásra

Európában, az Egyesült Államokban egyre divatosabbak a mediterrán, szubtrópusi gyümölcsfák, amelyek dísznövényként is méltán közkedveltek. Azokról a lassan fejlődő, gyakran bokorként is nevelhető növényekről van szó, amelyek enyhébb klímán akár szabadban is nevelhető, illetve dézsás növényként átteleltethető. Az itt bemutatott növények már nálunk is kaphatók.

Amatungula, Natálszilva, Krisztustövis

A Dél-Afrikában őshonos örökzöld, tüskés, húsos levelű bokor, az Amatungula, Natálszilva, Krisztustövis (Carissa grandiflora) szobanövénynek is igen mutatós. Hófehér, jázminillatú, csillagszerű virágai tavasztól őszig nagy tömegben nyílnak. Édes, szilvanagyságú, csipkebogyószerű piros termése vörös húsával és apró, kerek magvaival igen ízletes. Nevelhető fának, vagy nyírott bokornak. Sövénynek kiváló. Majdnem mindenütt megterem, ahol jól levegőzött a talaj és elég sok a fény. Kevés a kártevője, és a betegségeknek is ellenáll. Magról és hajtásról szaporítható.

Natálszilva

Ausztrál cseresznye

A bokorszerű Ausztrál cseresznye (Eugenia myrtifolia, Syzygium paniculatum) Kelet-Ausztráliából származik. Az Eugéniák a mirtusz-félékhez tartozó szép formájú, fényes, viaszos levelű örökzöld fácskák. Igen dekoratív, mutatós növények, illatos mirtusz virágokkal. Fiatal hajtásaik, leveleik vörösbarnák, melyek később megzöldülnek. Amellett, hogy pompás dísznövény, kellemes aromájú gyümölcsöt terem. A gyümölcsök 3-4-5-ös csokrokban fejlődnek. Termeszthető (szélfogó) sövénynek metszve, vagy faként kertben, dézsában. Aránylag lassan nő, így lakásunk mutatós örökzöldje is lehet. Nem igényes, 1-2°C-on áttelel. Szárazságban rendszeres öntözést igényel. Komposzttal dúsított talajban fejlődik a legjobban.

Ausztrál cseresznye

Földicseresznye

A perui földicseresznye (Physalis peruviana) Peruban, Csillében őshonos. Könnyen nevelhető évelő gyümölcs. Egynyáriként a szabadba is ki lehet ültetni. Lampionszerű burokban megbúvó, sárga, cseresznyeméretű és alakú gyümölcse igen aromás, kellemes ízű. 10°C-on teleltetve egész télen át folyamatosan érleli a gyümölcseit. Fejlődésének első periódusában vízigényes, gyümölcsérlelés idején azonban kevés vizet kíván. Homokos talajban fejlődik a legjobban. Magról vagy dugványról szaporítható. A bogyókat megfosztjuk a lampionszerű buroktól, majd megmossuk őket. Ezután héjastól fogyaszthatóak. Kiváló gyümölcssalátákhoz, koktélokhoz és különféle süteményekhez.

Perui földicseresznye

Goji bogyó

A kertészetekben kaható goji bogyó (Lycium barbarum) az eredetét tekintve a nálunk is honos ördögcérna nemesített változata. Eredeti élőhelye Kína, ahol már évezredek óta gyógyhatású növényként tartják számon. Kezdetben  a gyökfőből kinövő, sok, lehajló hajtást hoz létre. A goji bogyót sűrű ágrendszerének köszönhetően remek sövény, de kompakt méretű szoliternövényként is nevelhető. Apró, lila virágai májustól folyamatosan nyílnak, tűzpiros bogyói augusztus és október között érnek. Biológiailag aktív hatóanyagai közül a leg mélyrehatóbban vízoldékony szénhidrátjait vizsgálták, de sok más biokatív vegyületet is felfedeztek a termésében.  Kimutatták immunerősítő, rák ellenes, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, sejtvédő, öregedésgátló hatásátlombik- és állatkísérletekben.

Golji

Mirtuszgyümölcs, szamócafa

A Mirtuszgyümölcs, szamócafa (Acca sellowiana) hazája Dél-Amerika. Pompás örökzöld, lassú, kisé tövises, lassú növekedésű fácska, vagy 1-3 méter magas cserje. Ovális, ezüstös bőrszerű levelekkel, piros, ecsetszerű, ehető virágokkal, tojásnyi hamvaszöld termésekkel, amelyek érett állapotban vörösesek. Gyümölcsének zamata vetekszik a legfinomabb trópusi gyümölcsökével. Virágai rózsaszínűek, a porzószálak vörösek. Virágszirmát, mely kellemes aromájú, édes, nyersen fogyasztják, vagy koktélokat ízesítenek vele. Bokorrá nyírható. Teljes napon, félárnyékban nevelhető. Meszes talajon klorotikussá válhat. Nem kényes, könnyen nevelhető,  A téli fagyokat -12°C-ig bírja, erősebb fagyok ellen takarással védhető, de dézsában is nevelhető, ekkor a leanderekhez hasonlóan kell teleltetni.

Mirtuszgyümölcs

Woombye

Finom gyümölcsű, dekoratív megjelenésű az Ausztráliában őshonos Woombye (Syzygium luehmannii). Bokorrá vagy 6 méterre megnövő fává nevelhető. Hasonlít az Ausztrál cseresznyéhez, de levelei hosszabbak, és hegyesebbek annál. Fiatal hajtásai, mint minden Eugeniának vörösbarnák, amelyek később megzöldülnek. Fehér virágait hatalmas fürtökben hozza. Lilás piros, cseresznyeszerű gyümölcsei csokrokban jelennek meg, mirtusz aromájúak, ropogós húsúak. A termést a madarak is kedvelik. Vízigénye csekély. Teljes napfényen, félárnyékban fejlődik. A hosszú, kemény fagyokra érzékeny. Hajtásai könnyen gyökereznek. Magról is szaporítható. Védet kertekben, dézsában tartható.

Woombye