Díszfű ajánlat

A díszfüvek kertünk egzotikumai. Csak jól kell megválasztani őket. Sokszor a természet közeliség igazi megtestesítői. Sokszor olyanok, mintha véletlenül jelennének meg a háttérben, mint a zebrafű vagy az ezüstfű. Mások a gondosan nyírt gyepen guggolnak, mint a gömb formájú deres csenkesz, vagy egyenes derékkal lengedeznek a szélben, mint a nádtippan vagy a pampafű.

díszfüvek

A fotó a Tullni Kertekben készült, ahová minden évben kirándulást szervezünk. Részletek a programok menüben.

A télálló füvek kora tavasszal már pompáznak, és télen fél-örökzöldként díszítenek. Ők a nyári szárazságra levélbarnulással reagálnak, mintegy álomba vonulva várják, hogy a számukra kedvező hűvös időjárás felélessze őket. Ezeket gyakrabban öntözzük, és gyakori tőosztással tartjuk őket jó formában. Ilyenek a zabfű Helictotrichon, sédbúza Deschampsia, nyúlfarkfű Sesleria.

Télálló és melegkedvelő díszfüvek

A melegkedvelők nyáron vannak elemükben. Éppen a téli időszakban barnulnak, száradnak, ezért nyárra meg kell őket újítani, elszáradt régi leveleiket tavasszal visszavágva. Ide tartozik a különösfű (Chasmanthium), japánfű (Miscanthus), cukornád (Erianthus), tollborzfű (Pennisetum), köles (Panicum), zsinegfű (Spartina).

Tollborzfű

Kelet-Ázsiában, Ausztráliában üde réteken él ez a sokáig díszlő, télig megmaradó attraktív terméses virágzatai miatt sokáig díszítő díszfű a tollborzfű (Pennisetum alopecuroides). Ősszel szalmasárgára színeződik. Üvegmosó keféhez hasonlító, világos- vagy vörösesbarna végálló buga virágzata augusztus-szeptemberben nyílik.

Legjobban a nedves tápdús helyeken fejlődik, de minden talajon megél. Fagyérzékeny.

Egyesével vagy csoportban évelőágyakba való.

A ‘Hameln’ fajta igazi túlélőbajnok. Az alapfajjal ellentétben teljesen télálló. Kb. három évre van szüksége ahhoz, hogy elérje a teljes méretét.

Nálunk edénybe való a Pennisetum satecum ‘Rubrum’ fajta élénk vöröses árnyalata miatt kedvelt, nem télálló.

Gyöktörzset fejlesztő díszfüvek

Sokuk rizómát, gyöktörzset fejleszt. Ezek később veszélyeztethetik kertünk megtervezett szépségét, tehát olyan helyet válasszunk nekik, ahol nyugodtan terjeszkedhetnek. Ezek közé tartozik nedvességkedvelő hajperje Leymus, a zsinegfű Spartina, a pántlikafű Phalaris Arundinacea. Ugyanakkor a kompakt, lassú növekedésű füvek mindig jól variálhatók más évelőkkel, pompás szegélynövények, szoliterek.

Őszi díszek

Az őszi kertet színben gazdaggá varázsolják aranysárga, szürke, rézvörös, barna leveleikkel. Az aranysárga kékperje Molinia vagy a piros vesszõs köles Panicum virgatum, alangfű Imperata cylindrica minden őszi kert ékessége.

A fűfélék nyári bimbóiból csak ősszel fejlődnek ki a virágok. Nemcsak a kertben mutatósak, hanem a vázában is. Áttelelésüket segíthetjük, ha gallyal, fenyőággal takarjuk őket, a magasak szárát pedig kössük össze, hogy a hó súlya alatt ne hajoljanak meg. Az egynyári fajták, mint a képen látható tollkalász Lagurus ovatus, sörényes árpa Hordeum jubatum, rövid életűek, és ősszel a nyári virágokkal együtt elhalnak.

Pampafű

Talán a legdekoratívabb díszfüvünk a Pampafű vagy ezüstfű (Cortaderia). Idősebb korában akár a 3-4 méteres magasságot is eléri. E Dél-Amerikából származó növény mélyrétegű, laza tápdús talajt igényel. Hosszú, keskeny, barázdált levelei közül kiemelkedő hatalmas bugája adja fő díszét. Szeptembertől decemberig nyíló virágzata ezüstös szőrökkel tollszerűen pelyhes. -20 Celsius fokig télálló, de a fiatal növényeket takarni kell. Csak tavasszal vágjuk vissza! Ne ültessük olyan helyre, ahol a talajban a víz alul összegyűlhet. Ilyen helyen télen kifagyhat. Ültetéskor érdemes a gödör aljára kavicsréteget tenni a vízelvezetés miatt.

A növény szépséget megtartja, ha leveleit október végén, november elején összekötjük, különben a közéjük beeső, a megrekedő hó (hólé), vagy jég beindítja a rothadást. Általános gond, hogy sokan nem tudják mekkora lesz a növényük, ezért túl közel ültetik egymáshoz őket, majd nem merik szétszedni őket. A téli pihenés után, a visszametszést követően, a napsütés hatására a növény újra növekedésnek tud indulni.

Cortaderia selloana

Cortaderia selloana

Muhly fű

A Muhly-fű (Muhlenbergia capillaris) a szavannák, lápszélek növénye. Egész Észak-Amerikában elterjedt. Tőálló, szálas levelei egy méteresre nőnek. Fél méter hosszú, bugában álló, mutatós, lilás-rózsaszín virágfelhői majd érő magvai egzotikus megjelenést kölcsönöznek neki. A virágok nyárutón jelennek meg, és 6-8 hétig díszítenek. Magról vagy tőosztással szaporítható. Napfényre való, de a könnyű árnyékot is elviseli. Meszes, sós talajokon, savanyú talajokon is megél. Öntözést nem igényel, de megfelelő vízellátás mellett szebben fejlődik. Tél közeledtével a levélzet és a virágzat is kifakul, majd visszafagy. Évelőkertek szegélynövénye. Rossz minőségű talajokon kiváló talajtakaró.

A Muhlenbergia dumosa örökzöld fűféle Észak-Amerika délnyugati részéből. Dézsába is ajánlott. Bambuszhoz hasonlít szalmaszára és hajladozó, keskeny levélzete, amely fátyolszerű benyomást kelt. Enyhén bókoló szárú, rizómáiról csomókban fejlődik. Virágzata a többi fajhoz képest jelentéktelen. Friss, fiatal leveleiből gyomorégés elleni gyógytea készül. A napos, meleg helyeket szereti, dézsában olykor kissé ápolatlannak tűnhet. A szárazságot jól tűri. Tavasszal vágjuk vissza.

Muhlenbergia

Muhlenbergia

Nyugati kékperje ‘Edith Dudszus’

Napra, félárnyékba, nedves talajba való a kb. 90 cm magas Nyugati kékperje ‘Edith Dudszus‘ (Molinia caerulea Edith Dudszus) tollszerű kalászai sötét színű száron fejlődnek nyár végén, ősszel. Jót tűri a nehéz agyagot, vizes területeket. Előtérbe, határolónak ültethetjük. Télen is meghagyva díszít.

Molinia caerulea 'Edith Dudszus'

Molinia caerulea ‘Edith Dudszus’

Gyepes sédbúza ‘Goldta’

A kb. 60 cm magas gyepes sédbúza ‘Goldta‘ (Deschampsia cespitosa ‘Goldtau’) szökőkút formájú, szőke kalásszal, a télen maradó kalászok idővel bronz barnára színeződnek. A virágkötészet is hasznosítja. Félárnyékba való, évelők és cserjék közé való. Hosták és páfrányok kiemelik szépségét. Júniustól augusztusig virágzik. Áprilistól júniusig tőosztással szaporítható.

Deschampsia cespitosa 'Goldtau'

Homoknád

homokos talajt kedvelő növény a homoknád (Ammophila arenaria). Tengerparti dűnéken homomegkötésre használják pl. Hollandiában. Pikkelyszerű föld alatti rizómái akár tizenhárom méteresek is lehetnek, és jó néhány hajtás indul belőlük a felszínre, melyekből aztán számos fűcsomó alakul ki. Ily módon a homoknád lépésről lépésre lehorgonyozza, leköti a dűnéket, lehetővé téve más növényeknek, hogy meggyökerezzenek és növekedjenek. A Fekete tenger partján strandnövény.

Ammophila arenaria

Ammophila arenaria

Általános tudnivalók

A díszfüvek visszavágásának, ültetésének ideje tavasszal van. Általában az idős tövek tőosztására is tavasszal kerülhet sor. A töveket cserepezzük be, és védett helyen neveljük. Később, június környékén kiültethetők. A  begyökeresedés szakaszában öntözést igényelnek. Télen a magas töveket ajánlott összekötni, ősszel, télen ne vágjuk vissza, mert a befolyó csapadék rothadási folyamatokat indíthat el.

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa

vásárolj virágmagot!