Csicseriborsó

Nálunk a száraz hüvelyesek főzésének és fogyasztásának ideje a téli időszakra esik. Közülük kiváló tápértékkel rendelkezik a csicseriborsó. Az egyik legemészthetőbb hüvelyes. A téli napfényhiány okozta depresszió megelőzésére is ajánlott, legalábbis a népgyógyászatban ilyen célra is használják.

Ajánlott link: A hüvelyesek tápértéke

Csicseriborsó történelméről

Származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet, vagy a mediterrán régió, Irán, Törökország. A csicseriborsót Alphonse de Candolle svájci botanikus(1806-1893) szerint a régi görögök már Homérosz idejében ismerték, és kriosznak nevezték (magja kos fejre hasonlít). Α festő Prothogenészről azt beszélték, hogy csak pillangós magvakat (bükköny, lóbab, csicseriborsó) fogyasztott egész életében. A latin eredetű a cicer név. Ahol kézimunkaerőre alapozott a termesztése, ott ma is a kisgazdaságok élelem- és piacos növénye.

Leletek szerint már az ősmagyarok is termesztették, és fogyasztották. Hazánkban írásban először 1350-ben említik cicer borsó néven. A régebbi szakácskönyvekben gyakran bagolyborsóként szerepel. A XVIII. századik viszonylag gyakori volt, aztán fokozatosan feledésbe merült.

Manapság a mediterráneumban, Ázsiában és Ausztráliában nagy területeken termesztik.

Csicseriborsó növény bemutatása

A 43 fajból álló Cicer nemzetség egyetlen termesztett faja a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó csicseriborsó (Cicer arietinum L.) 40-70 cm magas egynyári növény. Karógyökeres, gyors növekedésű, tőből elágazó, bokrosodó, mirigyszőrökkel sűrűn fedett, páratlanul szárnyalt levélzetű, mélyen gyökerező, a felfújt, dudaszerű hüvelyben 1-2 magvat nevel.

A termesztett csicseriborsó két fő csoportja a Desi és a Kabuli csoport. A két csoportba tartozó növények megjelenésükben is eltérőek.

A Desi csicseriborsó bokros, kis levelű, apró, antocián színeződésű lilás virágokkal. A Desi magja aprók, sötétebb színűek, felszínük síma vagy ráncos. Főként Ázsiában és Etiópiában termesztik.

Sárga magvú, fehér virágú változata (C. a. album) Afrikában, Latin-Amerikában és Indiában az egyik fő fehérjetartalmú eleség; a barna, ráncos magvú változata (C. a. fuscum) és a fekete magvú, kékes piros, erezett változat (C. a. vulgare) inkább takarmányként hasznosul.

A Kabuli csicseriborsó felfelé törekvő hajtásrendszerű,  virágai nagyobbak és fehér színűek. A Kabuli magvai nagyobbak, krém fehér árnyalatúak. A Kabuli csicseriborsó rosttartalma kevesebb, könnyeben puhul főzéskor. ezért élelmi célokra ezt a fajtacsoportot használjuk. A mediterrán régióban termesztik.

Food and Nutrition Sciences http://file.scirp.org/Html/14-2700485_22303.htm

Hazai viszonyaink között előnyösebb a determinált növekedésű, beérve gömbölyded alakú, világos színű fajta, változat. Magyarországon három elismert fajta van; az iregszemcsei nemesítésű Dónia és a kompolti nemesítésű Pax, illetve Kompolti bordó nevű fajták (nemesítette Szalai György). Étkezési típusnak a Pax, takarmánytermesztésre a színes magvú Kompolti bordó ajánlható.

Csicseriborsó a konyhában

A csicseriborsó sokoldalúan felhasználható hüvelyes, leginkább fehérjeforrásként szolgál. Főként hüvelyétől megfosztva, szárítva fogyasztják, egészben, darabolva vagy őrölve lisztként. A hummusz nevű szósz alkotórésze, leves készül vele. A Kabuli típusok magvai és hüvelye frissen is fogyasztható, felhasználják salátába, párolt vegyes zöldségek alkotórésze, konzerv is készül belőlük. Roston sütve, sózva pedig kedvelt ropogtatni való.

A folytonos növekedésű csicseriborsó zöldborsóként tovább fogyasztható, elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Majd száraz borsóként fogyasztjuk. Étkezésre, tápszerek készítésére alkalmas. Fehérjében, szénhidrátban gazdag, értékes takarmánynövény is egyben.

A kén tartalmú aminosavakon kívül minden esszenciális aminosavat tartalmaz. A kéntartalmú aminosavak más gabonafélék fogyasztásával pótolhatók. Fontos még magas keményítő tartalma. Jelentős az egyéb szénhidrát tartalma is. Étkezési rostokban gazdag. Táplálkozás élettani szempontból fontos telítetlen zsírsavakat tartalmaz (linolénsav, oleinsav). Olajában fontos szterolok találhatók. Jelentős vitaminforrás. Vas, réz, magnézium tartalma is jelentős.

Kellemes, dióra emlékeztető aromájú. Fűszerezhetjük a fokhagymától a szerecsendión át a gyömbérig, bármivel. Néhány órára vagy akár egész éjszakára áztassuk vízbe, majd öblítés után kezdjük el főzni!

Indiában az egyik legfontosabb fehérjeforrás, curry-ket, főzelékeket csinálnak belőle. Az olaszok például a mi bablevesünkhöz hasonló sűrű levesnek (pasta e ceci) vagy a lisztjéből készülő vékony lepénynek (farinata) fogyasztják. A Közel-Keleten, ill. Észak-Afrikában hummuszként, azaz citromos, fokhagymás püréként, vagy fűszeres raguként, tagine-ként, ill. kuszkusszal kerül az asztalra. A törökök megsütik és chips helyett rágcsálják (leblebi). A gazdag húsleves, a cocido madrileno az egyik legjellegzetesebb spanyol étel. A teljes étkezésnek is beillő ragulevest levét első, húsát és csicseriborsóval gazdagított zöldségeit pedig második fogásként szolgálják fel.

Marokkói csicseriborsó grillezett paprikával, petrezselyemmel és mentával

A dinnerwithjulie.com receptje

Hozzávalók:

repceolaj; 1 fej hámozott, aprított vöröshagyma; 2 evőkanál római kömény; 1 evőkanál őrölt fahéj; 2 evőkanál őrölt koriander; 1/2 evőkanál kurkuma; 1/2 evőkanál kardamon; 1/2 evőkanál őrölt szerecsendió; 1/2 evőkanál cayennebors; 1 evőkanál frissen reszelt gyökbér; 2 gerezd fokhagyma szétnyomva; 1 kis konzerv sűrített paradicsom; 2 evőkanál mazsola; 1 evőkanál aszalt sárgabarack; 8 dl párolt csicseriborsó (a főzőlét tartsuk meg); 1 sült, piros színű, felkarikázott paprika; 2 evőkanál aprított mentalevél; egy marék aprított petrezselyemzöld; citromlé

Elkészítés:

Egy nagyobb serpenyőben az olajon dinszteljük meg a vöröshagymát. Adjuk hozzá a római köményt, a koriandert, a kurkumát, a kardamont, a szerecsendiót, a cayenneborst, és forraljuk kb. egy percig. Majd adjuk hozzá a fokhagymát, a gyömbért, és pároljuk fél percig. Adjuk hozzá a paradicsomszószt, a mazsolát, a sárgabarackot, és kevés vizet. Pároljuk addig, amíg szósz sűrűségű lesz. Keverjük bele a csicseriborsót. Egy keveset még forraljuk, hogy a fölösleges víz elpárologjon. Adjuk hozzá a paprikát, a petrezselymet, és leverjünk bele kevés citromlét. Melegen fogyasztjuk, de az íze jobb lesz, ha éjszakára hűtőbe tesszük, és csak másnak fogyasztjuk el.

A csicseriborsó további felhasználása

A feldogozás során hátramaradt hulladékanyagokat, maghéját, szalmáját takarmányként hasznosítják. Szalmáját, szárított gyökerét tüzelésre is használják. Keményítőjét farost lemez gyártáshoz használják. A levelekből indigószerű növényi festéket állítanak elő.

Csicseriborsó gyógyhatásai

A népgyógyászat a magvakat tonizálóként, élénkítőként és féreghajtónak használja. Az ajurvédikus gyógyításban torokfájás, hörghurut, bőrbetegségek, máj betegségek ellen használja. Szintén használják fülgyulladás és depresszió ellen is. A kínaiak magas vérnyomás és cukorbetegség kezelésére már több mint 2500 éve alkalmazzák.

Ez a borsófajta jelentős rosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer, alacsony zsírtartalmának és magas élelmi rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk róla, sőt kifejezetten hasznos a fogyasztása. Állatkísérletekben butirát tartalma csökkenti a rákos sejtek osztódását vastagbélrák esetén. Likopintartalma, karotinoid tartalma csökkenti a prosztatarák kialakulásának veszélyét. Izoflavin tartalma a gyomorrák ellen hatékony. Szterol tartalmának köszönhető többek közt baktérium, gombaölő hatású.

Csicseriborsó a kiskertben

A csicseriborsó dísznövényként is tartható, üde kerti színfolt, díszágyásokba, utcakertekbe ültethető, kiváló előtérnövény. Erkélyeken és egyéb napsütötte, száraz, igénytelen helyeken is megél. A szárazkötészetben is használható.

A csicseri borsó fő termőtája a Cegléd-Debrecen vonaltól délre, Dél-Baranya. Kiskertben sokfelé termeszthető, mert napfényigényes, szárazságtűrő, jól viseli az extrém hőmérsékleti viszonyokat. Talajban sem válogat. Kedveli a meszes talajokat, a gyengén szikes talajokban is megterem, de hideg kötött talajokon nem fejlődik. Legjobb számára mégis a középkötött és lazább csernozjom, a barna erdőtalaj, valamint a humuszos homoktalaj. Tápanyagigénye a borsóéhoz hasonlatos.

Jellemző betegségei a Fusariumos hervadás, a szár-, levél- és hüvely foltosság (okozói Ascochyta spp. piknidiumos gombák), de ezek jelentős kárt nem okoznak. Csapadékos időjárás esetén egy-két permetezéssel réz tartalmú szerekkel védekezhetünk az aszkohítás betegségek ellen. Nagyon fontos, hogy a zsizsik nem támadja meg, így biotermesztésben jól használható.

Tenyészideje 90-120 nap. 100 m2 területre 1,5-2,5 kg vethető. Vetésideje március vége, még inkább április eleje. 30 cm sortávolságra vessük, folyóméterenként kb. 30 magot, 4-5 cm mélyen. Júniusban zölden, zsengén szedhető, júliusban szárazon csépelhető.

Cikk ajánlat: Zöldborsó