A bazsalikom hihetetlenül illatos, aromás fűszer- és gyógynövény. Egyetlen valamirevaló kiskertből sem hiányozhat. Termesztését mindenkinek ki kell próbálni. Elvethetjük kis edénybe, és nevelhetjük a konyhaablakban is. Aki teheti, az utolsó fagyok elmúltával ültesse kertje legnaposabb pontjára.
A fűszer- és gyógynövényeket folyamatosan szüretelheted és száríthatod. Fűszernövények szárítása. Ajánljuk a Kertlap Kertészeti Webáruházban kapható helytakarékos növényszárító hálót!
A nemzetség
A pillangósok (Lamiaceae) családjába tartozó bazsalikom (Ocimum) nemzetség mintegy 50 faja a trópusi, szubtrópusi régiókban, Ázsiában, Afrikában, Közép- és Dél- Amerikában őshonos. Az ajakosak családjába tartozik, tehát rokona a mentának, a szurokfűnek, a majoránnának és a levendulának is. Ma mintegy 40 termesztett faja ismert. A nemzetség rendkívül variábilis. Az Ocimum tudományos név görög eredetű, és az illat szóból (ozein) származtatható. A több nyelven is felismerhetően hasonló hangzású bazsalikom elnevezés pedig Aristotelésztől ered, aki a növényt “bazilikon”-nak hívta. A szó jelentése “királyi”. Zömmel egynyáriak tartoznak ide, de ismertek évelők is (O. kilimandscharicum, O. Canum). Egyesek alkalmasabbak fűszerként való felhasználásra, mások gyógyhatásuk miatt hasznosan. A magas antociánt tartalmazó, bordó levelű változatokat dísznövényként is termesztik. Először valószínűleg Indiában kezdték termeszteni.
Történelem-hagyományok
Az ókori görögök a növények királyának tartották. A királyok felszenteléséhez használt olajnak is elengedhetetlen alkotórésze volt. Ezzel szemben az ókori görög és római orvosok az ellenségeskedés és a téboly szimbólumának tekintették. A középkori európaiak úgy tartották, hogy csak gyönyörű nők termeszthetik a bazsalikomot, és a romantikus szerelem szimbolikus jeleként adták-kapták egymástól.
A hinduk Krisna és Vishnu istenségeknek szentelték. Hagyomány szerint a halott hindi mellére teszik, hogy megóvja őt a gonosz ellen, és átsegítse a következő élethez vezető úton. Indiában a bazsalikom egyik fajtája, a “tulasi”, az egyik legszentebb növénynek számít, imádkoznak hozzá, áldozatokat mutatnak be neki. A Laksmi istennő és férje, Visnu tiszteletére berendezett oltárokon, házikertekben vagy kultikus helyeken ültetik. Napi egy levél elfogyasztása által az ember vallásos tiszteletadását fejezi ki. Illetve abban is hisznek, hogy a szent fűszernövény napi rendszerességgel történő használata egészséggel, termékenységgel és örömteli nemi élettel ajándékozza meg őket, valamint elhárítja az emberre leselkedő démonokat.
A kerti bazsalikom
A Dél- Ázsiából származó kerti bazsalikomnak (Ocimum basilicum) több mint 60 alfaja, variánsa ismert. Lágy-, szögletes szárú növény, melynek átellenesen álló, ovális levelei hegyes végűek, fogazottak és sötétzöldek. Bár a levelek színe, mérete, a levélszél is különböző. Megdörzsölve a levelek jellegzetesen aromás illatúak. Fehér vagy lilás virágai fürtökben fejlődnek.
A növény körülbelül 0.1 %-ban tartalmaz illóolajat tartalmaz. Illóolajánal legjellegzetesebb aromás összetevői: 1,8 cineol, linalol, citrál, metil kavikol (esztragol), eugenol és metil cinnamát. További komponensei: monoterpének (ocimén, geraniol, kámfor), seszkviterpének (biszabolén, kariofillén) and fenilpropanoidok (metil eugenol). A fajták olajösszetétele széles skálán változik. Meghatározók a klíma, a talajviszonyok és genetikájuk. A levelekből és virágokból kinyert illóolajat a parfüm-, gyógyszer- és élelmiszeripar hasznosítja.
Elsősorban meleg éghajlatú vidéken terem. Valószínűleg Indiában kezdték termeszteni. Napjainkban a bazsalikomot több ázsiai és mediterrán országban termesztik, melyek közül legnagyobb exportálója Franciaország, Olaszország, Marokkó és Egyiptom. Magyarországon az 1959-ben elismert, és azóta leromlott ´Keskenylevelű´ (1959) fajtán kívül jelenleg egy külföldi származású, többéves szelekcióval feljavított, középnagy levélméretű változat található a termesztésben. Elterjedtek még nagy, fodros levelű, lilás és sötétlila színű forma- és színváltozatok (pl. ‘Opal’, ‘Lemon’, ‘Holland’).
Hőmérséklet igénye 7-27°C, csapadékigénye évi 600-4200 mm. Talaj pH toleranciája: 4,3-8,2. Legalább napi 5 óra napfényre van szüksége. Magról vethető növény, elegendő a kert melegebb pontjain egy centi mélyen a földbe dolgozni magvait, miután az utolsó reggeli fagy veszélye is elmúlt. Kiskertben palántás kiültetés javasolt: tőtávolság 15 cm, sortávolság min 60 cm. Emeltágyásban három sorba kerüljön, 30 cm sortávolsággal. Tápanyagban dús, üde talajba ültessük. A csírázás 8-14 nap elteltével indul meg. Először lassan fejlődik, de néhány leveles állapottól fejlődése felgyorsul. A rendszeres öntözést erőteljes növekedéssel hálálja meg, de jól tűri a szárazságot! Tápanyagigénye kiegyenlített. Betakarítás után (ősszel) juttassunk ki a talajra komplex műtrágyát (1:1:1), szedés után pedig pótlólagosa adjunk N-t. Komposzttal a műtrágyát kiválthatjuk.
Lakásban minél világosabb és hűvösebb helyre állítsuk (pl. konyhaablak, üvegezett veranda) és csak mérsékelten öntözzük még a meleg időszakban is. Mindig a legfiatalabb szárrészeken lévő leveleket és hajtásvégeket használjuk ízesítéshez és díszítéshez egyaránt.
A nagyobbacska növények dugványozhatók, sőt hajtásaik meg is gyökereztethetők. Ha a 12 cm magasságot eléri a növény, csípjük vissza a csúcshajtást. Így a bazsalikom kompakt bokorrá fejlődik.
Ha szárítani akarjuk, szedjük a hajtásokat közvetlenül virágzás előtt. Magas olajtartalmú növényhez jutunk, ha teljes virágjában szedjük. Mediterrán klímán évente 3-5-szor szedhető. Északabbra évi 1-2 szedés lehetséges. Az első ideje koranyár, a másodiké virágzás előtt. Friss felhasználásra a talaj fölötti hajtások alkalmasak. Az újranövekedéshez a talaj fölött 10-15 cm-re érdemes vágni. A szárításra szobahőmérsékletű levegőn kerül sor. További információk: Gyógyít és fűszerez a bazsalikom
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás