A jó öreg kapa

Nézz körül a régi sufniban. Akad ott sok hasznos szerszám. Nagyszüleink ökológiai jellegű növénytermesztést végeztek, szintetikus műtrágya, sokszor növényvédő szer nélküli, természetes biológiai cikluson, szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen alapuló gazdálkodást folytattak. Tarts szemlét a kapák között.

Mire jó a kapa?

A kapák és változataik a talaj felső 3-6 centiméteres rétegében gyomtalanításra, lazításra és porhanyításra alkalmasak. Ezzel a talaj vízgazdálkodását javítják, mert a hajszálcsöveket mintegy elvágva csökkentik a felszíni párolgást. Egyúttal a kapa hasznos talajlazító eszköz. Cikk ajánlat: Ismerjünk meg néhány gyomot közelebbről; Jó gyom, rossz gyom; A gyommentes kert három titka

Különféle kapák

A sufniban bizonyára többféle kapát is találsz. De melyik is a kapa? A kapa egyik jellemzője, hogy a feje 90 fokos szöget zár be a nyéllel. A fej formája sokféle lehet. A különböző formájú kapák mind más-más munkafolyamat elvégzésére alkalmasak, különböző kötöttségű talajokon. A szögletes alakú kapák könnyen behatolnak a laza talajba, használatuk homokos talajra javasolt. Köves vagy kötött talajokra háromszög alakú kapa való, mélyre hatolva lehet vele kapálni. Villás kapát használhatsz kötött, köves talajon való gyomláláshoz, mulcs forgatásához, gyökerek kiszedéséhez. A szőlőmunkánál régóta alkalmazott saraboló kapa forgatás nélkül, az apróbb, vékony szárú, csírázó gyomokat elpusztítja. A saraboló kapa a felületen kapál, fölöz. Széles, rövid lemezű, egyenes élű gyomirtó eszköz.

Kapák a Kertlap Webáruházban.

Villás kapa

Hogyan kapálj?

Gyomláláskor a talajba kb. 45 fokos szögben vágd bele a kapát. Kapáld körbe a gyomot, végül emeld ki a gyökérlabdával együtt. A kikapáld gazt mindig ki kell szedni és az útra dobni! A kapáláskor ne lépj a fellazított területre. Kapálj hátrafelé haladva, vagy a sorok, ágyások között oldalról. Másik megoldás, ha többen kapálnak egy területet, akkor ne csak egymás mellett, hanem kissé egymás mögött is haladjanak, így az előrébb menő lábnyomait a hátrább állók el tudják tüntetni menet közben.

Azokat a gyomnövényeket, melyek erőteljes földalatti gyökereket, gyöktörzseket fejlesztenek és ezekből a föld felszín közelében történő vágás után is képesek kihajtani, a gyöktörzsükkel együtt kell eltávolítani (pl. pitypang). Ehhez külön eszközt is lehet vásárolni, melyet aszatolónak (acatolónak) nevezünk. Segítségével a gyöktörzset olyan mélyen lehet elvágni, hogy utána abból a növény már nem képes kifejlődni. A tarackot pedig sokkal egyszerűbb ásóvillával kiemelni, mert a kapával diribdarabra vágott gyöktörzsből újabb és újabb hajtások törnek elő, ezért ahelyett, hogy megszabadulnánk tőle, elszaporítjuk.

A helyes sorrend a kapálás-mulcsozás-öntözés

Ha a sorközöket kapálod, tisztítod, bekerülnek a talajba a talajfelszínen pihenő gyommagvakat. Ezzel a módszerrel folyamatosan visszagyomosítod a területed. Tehát először is a sorközök, az ágyások között utakat kapálását hagyd abba, illetve egyik olyan területtel se foglalkozz, ahol nem folyik termesztés. Persze a durva gyomokat onnan is kihúzhatod. Minden olyan helyet, ahol nem folyik művelés, mulcsozni kell. A mulcs anyaga lehet száraz avar, szalma vagy forgács. A mulcsot évente, legkésőbb kétévente újítsd meg. Így rengeteg időt spórolsz a sorok felesleges gyomtalanításának elmaradásával. Cikk ajánlat: Sorközök takarásának előnyei és lehetőségei. A sorokat viszont legjobb fűnyesedékkel takarni úgy, hogy rögtön kapálás után szétteríteni a fűnyesedéket, a beöntözés csak ez után jön. Ugyanis, ha előbb öntözöl, a kapálással fellazított talajt mindjárt be is tömöríted.

Időnként nem árt megélesíteni a kapát!

Vetőárok készítéshez, majd a gyomok ritkításához élesítsd meg a kapát.

Tedd rá lehetőleg vasra, kőre,kalapáccsal ütögesd meg a szélét körbe.

Majd reszelővel kb. 65 fokos szögben reszeld meg.

A fotók a biokertész gyakorlaton, a Kosdi Tankertben készültek.