A mirabolán nemcsak önálló gyümölcstermőként érdekes, hanem a gyümölcstermesztésben betöltött szerepe miatt is. Régóta használják alanyként különféle csonthéjasok – elsősorban szilva, kajszi és ritkábban őszibarack – oltásához. Klasszikus példa, hogy sok hagyományos szilvafajta, például a besztercei típusok vagy a Stanley szilva gyakran mirabolán alanyon kerül forgalomba. Kajszi esetében is gyakori választás, különösen gyengébb adottságú talajokon, ahol a kényesebb alanyok nem bizonyulnak tartósnak.

A mirabolán (cseresznyeszilva) sok kertben magától is felbukkan, ezért számos népies elnevezése ismert. Egyes vidékeken „vadszilva” vagy tréfásan „fosó szilva” néven is emlegetik. A mirabolán nemcsak alanyként fontos, hanem önálló gyümölcstermőként is érdekes növény. A fajról és termesztéséről részletesebben külön cikkünkben is olvashatsz: Mirabolán

Mirabolán alanyok és oltványok

A mirabolán alany használatának alapja kiváló tűrőképessége. Mélyre hatoló, erős gyökérzetet fejleszt, amely a szárazabb időszakokban is biztosítja a vízellátást.

A mirabolán alanyok egyik nagy előnye, hogy széles talajviszonyok között megélnek: a nagyon száraz és köves talajok kivételével szinte mindenhol alkalmazhatók, sőt a magasabb talajvizet és az időszakos vízborítást is jobban tűrik, mint több más alany.

A ráoltott fák gyorsan növekednek, hamar koronát nevelnek, és viszonylag korán termőre fordulnak.

Alany összehasonlító táblázat:

A faiskolai gyakorlatban ma már egyre inkább szelektált, vegetatívan szaporított mirabolán alanyokat –például Myrobalan B vagy Myrobalan 29C – alkalmaznak. A Myrobalan 29C az egyik legelterjedtebb, klasszikus mirabolán alanytípus, míg a Myrobalan B inkább egy válogatott klón, amely nem egy egységesen szabványosított fajta: különböző faiskolák kissé eltérő szelekciókat is forgalmazhatnak ezen a néven, ezért tulajdonságai nem minden esetben teljesen azonosak. A szilvafajták 99%-át, a kajszifajták 40%-át ezen az alanyon állítják elő a magyar faiskolák.

A Myrobalan 29C egy szelektált, vegetatívan szaporított alany, amely az alap mirabolán tulajdonságait hordozza, de a magról nevelt egyedeknél jóval egységesebb növekedést biztosít. Ennek köszönhetően nemcsak a faiskolában fejlődnek egyöntetűbben az oltványok, hanem a gyümölcsösben is kiegyenlítettebb állomány alakítható ki.

Myrobalan alanyok összehasonlítása:

*A Myrobalan 29C egységesebb, „bevett” alany, ezért a ráoltott fák viselkedése kiszámíthatóbb. A Myrobalan B elnevezés alatt viszont többféle szelekció is előfordulhat, ezért tulajdonságai nem minden esetben teljesen azonosak.

Ezek a szelektált alanyok egyenletesebb növekedést biztosítanak, mint a magról nevelt egyedek, amelyeknél jelentős eltérések lehetnek az egyes fák viselkedésében. Ezekre az alanyokra elsősorban szilvafajtákat oltanak, például Stanleyt, Presidentet vagy különféle ringlókat, de egyes kajszifajták – mint a Magyar kajszi vagy a Bergeron – is jól teljesítenek rajtuk, különösen nehezebb talajokon.

Őszibarackot, például Redhaven, Champion vagy Suncrest,ritkábban oltanak mirabolánra, főként olyan helyeken, ahol a talaj vagy a szárazság ezt indokolja. Ilyenkor ugyan megmarad a fa, de az oltás nem mindig tartós: előfordulhat, hogy a nemes rész és az alany kapcsolata idővel meggyengül, a fa rövidebb életű lesz, vagy kevésbé kiegyensúlyozottan fejlődik. Például évek múlva az összeforrás meggyengülhet, repedés, törés alakulhat ki az oltás helyén. Emiatt üzemi termesztésben ritkábban alkalmazzák.

Kajszi esetében is használják a mirabolán alanyt – például a Magyar kajszi, a Bergeron vagy egyes Ceglédi fajták esetében –, különösen kötöttebb vagy meszes talajokon. Ugyanakkor a kajszi is érzékeny az alany–nemes kapcsolatára, ezért nem minden fajtánál és nem minden termőhelyen ez a legjobb választás.

Az alanyt előnevelik és elültetik, majd erre oltják rá a nemes fajtát: ez történhet egyetlen rügy behelyezésével (szemzés), vagy egy hajtásrész illesztésével (oltás), attól függően, milyen módszert alkalmaznak. Az ábrán egy oltott fa későbbi állapota látható, ahol az oltás helye már összeforrt, és megvastagodásként jelenik meg a törzsön. Ez leggyakrabban szemzés után alakul ki, amikor a nemes fajta egyetlen rügyből fejlődik tovább. A sudár már a nemes fajta hajtása, nem az alany része.

A gyümölcsfák oltására két időszak a legalkalmasabb: kora tavasszal (február–március), amikor oltóvesszővel dolgozunk, illetve nyáron (július–augusztus), amikor szemzéssel, azaz egyetlen rügy beoltásával történik a szaporítás. A gyümölcsfák szaporításában a leggyakrabban a szemzést alkalmazzák, mert egyszerű, megbízható, és nagy számban is hatékonyan végezhető. A chip szemzés lépéseit külön cikkben is bemutatjuk, amely kezdők számára is jól követhető: Chip szemzés kísérletező kedvűeknek

A mirabolán alany előnyei és hátrányai

A mirabolán alany legnagyobb előnye az alkalmazkodóképesség és a megbízhatóság. A ráoltott fák jobban viselik a szárazabb időszakokat, kevésbé érzékenyek a talajhibákra, és általában kiegyensúlyozottan fejlődnek. Jó összeférhetőséget mutat a legtöbb szilvafajtával és több kajszival is, ezért a gyakorlatban sokszor biztos választásnak tekinthető.

A mirabolán alanyok egyik nagy előnye, hogy széles talajviszonyok között megélnek: a nagyon száraz és köves talajok kivételével szinte mindenhol alkalmazhatók, sőt a magasabb talajvizet és az időszakos vízborítást is jobban tűrik, mint több másik alany.

A mirabolán alanyon nevelt fák erőteljes növekedésűek, ami intenzív termesztésben hátrányt jelenthet, mert a nagyobb koronák nehezebben kezelhetők és több helyet igényelnek. Házikertben ugyanakkor ez kevésbé jelent problémát, sőt sokszor előny, hiszen a fa hosszú távon erős, bőtermő és árnyékot adó lesz. Viszont figyelembe kell venni, hogy kisebb kertekben több metszést és helyet igényel.

A magonc (magról szaporított) alanyok változékonysága miatt az egyes fák fejlődése eltérő lehet, és bizonyos fajtáknál hosszabb távon kompatibilitási problémák is előfordulhatnak. Emellett a mirabolán hajlamos gyökérsarjak képzésére, amelyek rendszeres eltávolítást igényelnek.

A mirabolán alany előnyei és hátrányai

Összességében a mirabolán alany nem minden helyzetben ideális, de sok esetben megbízható, strapabíró megoldást kínál. Különösen ott érdemes számolni vele, ahol a talajviszonyok nem ideálisak, vagy ahol fontosabb a tűrőképesség, mint a visszafogott növekedés.

A mirabolán alany akkor jó választás, ha a biztos megmaradás, az alkalmazkodóképesség és a terhelhetőség a legfontosabb szempont – különösen nehezebb talajon vagy szárazabb körülmények között. Ha viszont kisebb termetű, könnyen kezelhető fát szeretnél, vagy egységesebb növekedés a cél, érdemes más alanyt is számításba venni.