A komposzt valóságos bölcsődéje a pajoroknak. Sok vita folyik arról, hogy melyek és mennyire károsak. A komposztáló kiürítése során előkerülnek a lárvák. Mi van a komposztban? Jó vagy rossz pajor?

A félig érett komposztot inkább ősszel terítsd ki – így tavaszra teljesen beérik a talajban, míg a teljesen érett komposztot már tavasszal azonnal használhatod.
A komposztban leggyakoribb a cserebogár- és a rózsabogár pajor. A cserebogár pajorról mindenki tudja, hogy kártékony, a friss, élő gyökereket, a növények tövét rágja meg, leginkább a korai növényeket károsítják, de a belőle kifejlődő bogárral is meggyűlik az ember baja, mert május körüli rajzásuknak a lombok látják kárát, erdei- és gyümölcsfák, bokrok leveleit rágva okoz terméskiesést. A cserebogár pajor felismerszik fejlett rágószájszervéről, és viszonylag méretes 3 pár lábairól. A virágbogarak, köztük a rózsabogár pajorja segít a szerves anyagok feldolgozásában, a humuszképzésben, nem táplálkozik élő növényi részekkel, korhadékot fogyaszt. A kifejlett rózsabogár viszont, bármilyen szemet gyönyörködtető is, károsíthatja a virágokat, különösen táplálékhiány esetén, ám kártétele össze sem hasonlítható a cserebogáréval. Fő csemegéje nem is annyira a virág, mint a rothadó gyümölcs, és a nektár. A komposztban talált pajor nagy valószínűséggel rózsabogár pajor, hiszen számára a komposztban bomló növényi részek valóságos éléstárat jelentnek, szemben a cserebogárral, amelyik leginkább csak „odatéved”, hiszen a komposztban kevésbé talál élő növényeket, tisztelet a kivételnek.

Cserebogár pajor
A fentiek okán általában a komposztban tevékenykedő pajorokat ki szokták rostálni a komposztból, és tálcán kínálják a madaraknak, tyúkoknak adják őket. Akik féltik a gyümölcsöst, főleg, ha megélhetési céllal nevelnek gyümölcsfákat, miután a kifejlett rózsabogarak leginkább a gyümölcsfák porzóit, bibéit kirághatják, de belekóstolhatnak az élő gyümölcsbe is, szintén igyekeznek megszabadulni a rózsabogár pajortól.
Aki környezettudatos kiskert tulajdonos, veszi a fáradságot, és kicsit tüzetesebben megvizsgálja a komposztban talált pajort, megkegyelmezhet a rózsabogár pajoroknak, hiszen ritkán okoz kellemetlenséget, sőt serénykednek a komposzt előállításában. A rózsabogár pajor tömeges előfordulása esetén azonban meggondolandó a pajor bölcsőde megtartása. Vagyis a komposzt lebontásakor meg kell szabadulni a pajoroktól.

Rózsabogár pajor
Rózsabogár- és cserebogár pajor összehasonlítás
Tulajdonság | Rózsabogár pajor (Cetonia aurata) | Cserebogár pajor (Melolontha melolontha) |
---|---|---|
Méret | 30–45 mm | 30–50 mm |
Test alakja | Egyenes vagy enyhén kifli alakú | C-alakú, háta domborúbb |
Test színe | Sárgásfehér, szennyesfehér | Sárgásfehér, szennyesfehér |
Test vastagsága | Teltebb | Vékonyabb |
Testvégi átlátszóság | Szürkés tartalom átlátszik | Szürkés tartalom átlátszik |
Fejtok | Kicsi, sötétbarnás | Kicsi, barnás |
Szőrzet | Hosszabb, barnás szőrök | Rövidebb, barnás-vöröses szőrök |
Lábak | Barna, rövid | Barna, hosszabb |
Mozgás lapos felületen | Hátán lévő serteszőrökön kúszik | Hasi oldalán mászik előre |
Az alábbi tábálázat mutatja azt a három fajt, amelynek lárvái jó eséllyel előfordulhatnak a komposztban. Innen megtudhatod, hogy nem minden komposztlakó pajor rossz fiú!
Milyen Pajor? | Hasznos a komposztban? | Mit eszik? | Károsít? | Gyakoriság |
---|---|---|---|---|
Rózsabogár (Cetonia aurata) | Részben hasznos, aktív komposztbontó | Elhalt növényi anyagokat | Nem | Igen gyakori |
Orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) | Ártalmatlan, nem aktív komposztbontó | Korhadó fát, fakéreget | Nem | Ritkán fordul elő |
Cserebogár fajok (Melolontha spp.) | Kártékony | Élő gyökereket | Igen | Kevésbé gyakori |
Pajorok eltávolítása környezetbarát módszerekkel
Bár ezek a lárvák természetes részei lehetnek a talaj ökoszisztémájának, nagy mennyiségben károsíthatják a növények gyökereit, különösen, ha a komposztot közvetlenül a kertbe juttatjuk ki. A kifejlett rózsabogár szintén károsíthatja a növényeket, ha sok a rózsabogár pajor a komposztban, a kifejlett imágók nagy számuk miatt már veszélyt jelenthetnek a növényekre. Szerencsére több környezetbarát módszer is létezik a pajorok számának csökkentésére:
- Komposzt rendszeres átforgatása: A komposzt időnkénti átkeverése segíthet a lárvák mechanikai eltávolításában, valamint elősegíti a komposzt egyenletes lebomlását, ami kevésbé kedvez a pajorok fejlődésének.
- Madarak bevonása: A komposzthalom közelében elhelyezett madáretetők vagy madáritatók odavonzhatják a madarakat, amelyek természetes módon csökkenthetik a pajorok számát. Ugyanígy hasznosak a kigyűjtött pajorokra ráengedett tyúkok.
- Nedvesség és hőmérséklet szabályozása: A komposzt megfelelő nedvességtartalma és hőmérséklete elősegítheti a hasznos mikroorganizmusok és más lebontó szervezetek működését, amelyek versenyeznek a pajorokkal a tápanyagokért.
- Komposzt érettségének ellenőrzése: A teljesen érett komposzt kevésbé vonzó a pajorok számára. Ezért fontos, hogy a komposztot csak akkor használjuk fel, amikor az már teljesen lebomlott, homogén állagú és földszerű illatú.
Ezek a módszerek nemcsak hatékonyak, hanem környezetbarátok is, így hozzájárulnak a fenntartható kertészkedéshez. Ha további kérdéseid vannak a komposztálással vagy a pajorok elleni védekezéssel kapcsolatban, szívesen segítek!
Ha felismerjük komposztunk lakóit, nemcsak a növényeinket védhetjük meg, hanem a hasznos élőlényeket is megóvhatjuk, és még a komposzttal is jót teszünk – így lesz igazán élő és egészséges a kertünk!
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás