Milyen lárva van a komposztban?

A komposzt valóságos bölcsődéje a pajoroknak. Sok vita folyik arról, hogy melyek és mennyire károsak. A komposztáló kiürítése során előkerülnek a lárvák. Mi van a komposztban? Jó vagy rossz pajor? 

komposzt rostálása

A félig érett komposztot inkább ősszel terítsd ki – így tavaszra teljesen beérik a talajban, míg a teljesen érett komposztot már tavasszal azonnal használhatod.

A komposztban leggyakoribb a cserebogár- és a rózsabogár pajor. A cserebogár pajorról mindenki tudja, hogy kártékony, a friss, élő gyökereket, a növények tövét rágja meg, leginkább a korai növényeket károsítják, de a belőle kifejlődő bogárral is meggyűlik az ember baja, mert május körüli rajzásuknak a lombok látják kárát, erdei- és gyümölcsfák, bokrok leveleit rágva okoz terméskiesést. A cserebogár pajor felismerszik fejlett rágószájszervéről, és viszonylag méretes 3 pár lábairól. A virágbogarak, köztük a rózsabogár pajorja segít a szerves anyagok feldolgozásában, a humuszképzésben, nem táplálkozik élő növényi részekkel, korhadékot fogyaszt. A kifejlett rózsabogár viszont, bármilyen szemet gyönyörködtető is, károsíthatja a virágokat, különösen táplálékhiány esetén, ám kártétele össze sem hasonlítható a cserebogáréval. Fő csemegéje nem is annyira a virág, mint a rothadó gyümölcs, és a nektár. A komposztban talált pajor nagy valószínűséggel rózsabogár pajor, hiszen számára a komposztban bomló növényi részek valóságos éléstárat jelentnek, szemben a cserebogárral, amelyik leginkább csak „odatéved”, hiszen a komposztban kevésbé talál élő növényeket, tisztelet a kivételnek.

cserebogár pajor

Cserebogár pajor

A fentiek okán általában a komposztban tevékenykedő pajorokat ki szokták rostálni a komposztból, és tálcán kínálják a madaraknak, tyúkoknak adják őket. Akik féltik a gyümölcsöst, főleg, ha megélhetési céllal nevelnek gyümölcsfákat, miután a kifejlett rózsabogarak leginkább a gyümölcsfák porzóit, bibéit kirághatják, de belekóstolhatnak az élő gyümölcsbe is, szintén igyekeznek megszabadulni a rózsabogár pajortól.

Aki környezettudatos kiskert tulajdonos, veszi a fáradságot, és kicsit tüzetesebben megvizsgálja a komposztban talált pajort, megkegyelmezhet a rózsabogár pajoroknak, hiszen ritkán okoz kellemetlenséget, sőt serénykednek a komposzt előállításában. A rózsabogár pajor tömeges előfordulása esetén azonban meggondolandó a pajor bölcsőde megtartása. Vagyis a komposzt lebontásakor meg kell szabadulni a pajoroktól.

rózsabogár pajor

Rózsabogár pajor

Rózsabogár- és cserebogár pajor összehasonlítás

Tulajdonság Rózsabogár pajor (Cetonia aurata) Cserebogár pajor (Melolontha melolontha)
Méret 30–45 mm 30–50 mm
Test alakja Egyenes vagy enyhén kifli alakú C-alakú, háta domborúbb
Test színe Sárgásfehér, szennyesfehér Sárgásfehér, szennyesfehér
Test vastagsága Teltebb Vékonyabb
Testvégi átlátszóság Szürkés tartalom átlátszik Szürkés tartalom átlátszik
Fejtok Kicsi, sötétbarnás Kicsi, barnás
Szőrzet Hosszabb, barnás szőrök Rövidebb, barnás-vöröses szőrök
Lábak Barna, rövid Barna, hosszabb
Mozgás lapos felületen Hátán lévő serteszőrökön kúszik Hasi oldalán mászik előre

Az alábbi tábálázat mutatja azt a három fajt, amelynek lárvái jó eséllyel előfordulhatnak a komposztban. Innen megtudhatod, hogy nem minden komposztlakó pajor rossz fiú!

Milyen Pajor? Hasznos a komposztban? Mit eszik? Károsít? Gyakoriság
Rózsabogár (Cetonia aurata) Részben hasznos, aktív komposztbontó Elhalt növényi anyagokat Nem Igen gyakori
Orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) Ártalmatlan, nem aktív komposztbontó Korhadó fát, fakéreget Nem Ritkán fordul elő
Cserebogár fajok (Melolontha spp.) Kártékony Élő gyökereket Igen Kevésbé gyakori

Pajorok eltávolítása környezetbarát módszerekkel

Bár ezek a lárvák természetes részei lehetnek a talaj ökoszisztémájának, nagy mennyiségben károsíthatják a növények gyökereit, különösen, ha a komposztot közvetlenül a kertbe juttatjuk ki. A kifejlett rózsabogár szintén károsíthatja a növényeket, ha sok a rózsabogár pajor a komposztban, a kifejlett imágók nagy számuk miatt már veszélyt jelenthetnek a növényekre. Szerencsére több környezetbarát módszer is létezik a pajorok számának csökkentésére:

  1. Komposzt rendszeres átforgatása: A komposzt időnkénti átkeverése segíthet a lárvák mechanikai eltávolításában, valamint elősegíti a komposzt egyenletes lebomlását, ami kevésbé kedvez a pajorok fejlődésének.
  2. Madarak bevonása: A komposzthalom közelében elhelyezett madáretetők vagy madáritatók odavonzhatják a madarakat, amelyek természetes módon csökkenthetik a pajorok számát. Ugyanígy hasznosak a kigyűjtött pajorokra ráengedett tyúkok.
  3. Nedvesség és hőmérséklet szabályozása: A komposzt megfelelő nedvességtartalma és hőmérséklete elősegítheti a hasznos mikroorganizmusok és más lebontó szervezetek működését, amelyek versenyeznek a pajorokkal a tápanyagokért.
  4. Komposzt érettségének ellenőrzése: A teljesen érett komposzt kevésbé vonzó a pajorok számára. Ezért fontos, hogy a komposztot csak akkor használjuk fel, amikor az már teljesen lebomlott, homogén állagú és földszerű illatú.

Ezek a módszerek nemcsak hatékonyak, hanem környezetbarátok is, így hozzájárulnak a fenntartható kertészkedéshez. Ha további kérdéseid vannak a komposztálással vagy a pajorok elleni védekezéssel kapcsolatban, szívesen segítek!

Ha felismerjük komposztunk lakóit, nemcsak a növényeinket védhetjük meg, hanem a hasznos élőlényeket is megóvhatjuk, és még a komposzttal is jót teszünk – így lesz igazán élő és egészséges a kertünk!

Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás

Profi teljes spektrumú növénynevelő LED lámpa

Vásárolj most!