Házikertben az őszibarackfák leggyakrabban nyitott koronaformájúak. Legtöbbször valamiféle átmenetet képeznek a katlan, és a tölcsérforma között. Ez jól is van így, mert az őszibarack maga is hajlamos nyitott koronaformát nevelni, hiszen mélyen elágazó bokorfa. Leginkább ajánlott, legegyszerűbb metszési módszer őszibarack esetében a szálvesszős metszés.
A két koronaforma közti különbséget itt tárgyaljuk: Gyümölcsfa koronaformák I.
Néhány fontos alapszabály
Amikor lassan közeledünk a biros bimbós állapot (virágbimbók kialakulása) felé el lehet kezdeni a metszést. Ekkor több esély van a sebgyógyulásra, hiszen a keringés már megindult, kevesebb az esély a hidegben agresszíven terjedő gombaspórák fejlődésére, és nem utolsó szempont az sem, hogy még nem fogjuk a metszés közbeni sürgölődés során a bimbókkal együtt a leendő termést is lesodorni.
Amit tudni kell, hogy a ritkító metszés csonk nélküli legyen, ahol csonkot hagysz ott új hajtások tömege tör elő, ilyenkor sűrűsítesz, ha szükség van rá.
Ne feledkezz meg minden fa megmetszése után a metszőeszközök fertőtlenítéséről és a sebkezelésről.
Katlan koronaforma kialakítása
A legtöbb fényt a nyitott koronaforma biztosítja. Ennek lényege, hogy nincs a fának központ tengelye. Ennek kialakításához három, maximum négy egyforma erős, kb. 30-40 fokos szögben álló vázágat kell kinevelni, kb. 40-60 cm magasan. Ez lesz a törzsmagasság, ami megfelelő a kézi szedéshez. A vázágak ne egy pontból induljanak ki, ez ugyanis a hasadás veszélyét hordozza.
Vázkar kinevelése
Első év
A koronaalakító metszést a még nem termőre fordult fán kell elvégezni. Induljunk ki egy koronás oltványból. Arról a csemetéről van szó, amelyen elágazások vannak. Ebből a katlan koronaforma azonnal kialakítható. Három vázág jelöltet meghagysz, a többit tőből eltávolítod. Felülnézetben úgy helyezkednek el egymáshoz viszonyítva, mint a Mercedes embléma.
Vázkar nevelése céljából a koronás oltványon a számodra legmegfelelőbb törzsmagasság alatt minden vesszőt távolíts el. A törzsmagasságnál vázág jelöltként meghagyott, 3-4 vesszőt (fás, egyéves, még nem termett hajtás), ha azok 20-30 cm-esek, vissza kell vágni a felére, egy felső rügyre, amiből nyáron ugyan felfelé törő hajtás fejlődik, de ha nyáron ugyanezt visszavágod a feltörő hajtás alatt laposan fejlődő vesszőre, akkor az, miután már megindult a fásodása, laposan tud csak tovább fejlődni. Ez a felsőrügyes metszés. A gyengébb vesszőket 3-4 rügyre vágd vissza hasonló módon.
Ha gyengébbek a vesszők, de vannak az oldalában élő rügyek, kezeld a koronás oltványt suhángként. Ez azt jelenti, hogy majd te alakítasz ki új vázelemeket felhasználva az új hajtásokat, amik a rügyekből fognak kihajtani. Ugyanezt teheted akkor is, ha nem felel meg a koronás oltvány törzsmagasság. Csak úgy tudsz új törzsmagasságot kialakítani, ha suhángként kezeled az oltványt. Mikor nem jó a törzsmagasság? Ha pl. túl alacsony a törzsmagasság, mert nem fér el alatta a fűnyíró, ha nagy a törzsmagasság, de te nem akarsz létráról metszeni és szüretelni. Stb. Ilyenkor vágd vissza olyan magasra, amekkora törzsmagasságot szeretnél + 1 arasz, és várd meg, amíg kihajtanak a rügyek. Akkor a megfelelő vesszőket válaszd ki majd, a többit tőből távolítsd el. (Így egy évet késel a koronás oltványhoz képest.)
A suhángot kiültetéskor vágd vissza a kívánt törzsmagasságra 8+ 1 arasz). Hajtásválogatással válaszd ki a 3-4 legjobb helyzetű, legerősebb veszőt.
Minden esetben el kell távolítani a vesszőkön megjelenő virágrügyeket, mert meg kell akadályozni a termésképződést, hogy a leendő vázágak megfelelő szögállásban maradjanak, és megerősödjenek.
A hajtásválogatás segít abban, hogy minél hamarabb kialakuljon a megfelelő koronaforma. A hajtásválogatás 1-25 cm-es hajtásokon végezhető.
Második év
A koronaforma megtartása érdekében minden évben kell metszeni. A második évben a vezérvesszőket (vázág jelölteket) kétharmadukra, ha gyengék, felére kell visszavágni. Az oldalvesszőket 6-8 rügyig metszd vissza. Továbbra is alkalmazd a felsőrügyes metszést a koronaforma megtartásához. Később végezz termésritkítást. Csak 1-2 termést hagyj vesszőnként! Még májusban, júniusban, a visszametszés eredményeként fejlődő koronából a metszési pont alatt kifejlődött vízhajtásokat törd ki. Ez meggátolja azt, hogy csonk keletkezzen, amiből újabb vízhajtások tömege bújhat elő.
Harmadik év
Hozzátartozik a fa koronaformájának a megtartásához a fa visszaszorítása, a felkopaszodás gátlása és a ritkítás, ami folyamatos feladat. Amikor a fa termőre fordult harmadik évben, végezd el a vezérvesszők visszavágást, továbbra is végezz termésritkítást és hajtásválogatást.
A negyedik évben következhet a termőre metszés. Amiről a következő cikkben lesz szó.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás