A csalán a leghasznosabb gyom

A csalán talán a legismertebb gyomnövényünk. Sőt úgy is mondhatni, hogy az egyik legkellemetlenebb gyomnövény. De a csalán nem csak csípni tud, hanem ennél sokkal többet. Az egyik legsokoldalúbb gyógynövényünk.

A fűszer- és gyógynövényeket folyamatosan szüretelheted és száríthatod. Fűszernövények szárítása.

Említsük mindjárt a csalán népi alkalmazásait, úgymint reumás panaszok elleni csaláncsapkodás, vércukorszintet-, vérnyomást csökkentő, salaktalanító, vizelethajtó csalántea. Na, és még ott a csalánleves is!

A csalán olyan sokoldalú gyógynövény, amelynek hajtáscsúcsát, levelét, gyökerét mind felhasználják. „Az európai és arab orvoslás minden fontos munkájában szerepel, korai alkalmazásainak jelentõs része átkerült a késõbbi gyógyszerészi-orvosi ismeretanyagba, az újkori farmakognóziai kézi- és tankönyvekbe, sõt a terápiás gyakorlatba is.” Írja a növényi szerek helye a mai gyógyszerkincsben című tanulmány.

A csalánrost

A csalánból szőtt ing rájuk borításával menti meg a leány hattyúvá változtatott bátyjait Andersen „A vad hattyúk” című meséjében. És íme a mese valóság alapja: A nagy csalán (Urtica dioica), mert csalánból több is van, hosszú szárának kenderhez hasonló rostjaiból zsineg, szövet készült. Különösen jó erre a célra rostcsalán (Urtica dioica var. Fibra)

Csalán a konyhában

A csalánleves mentette meg a II. Világháború utáni orosz fogolytáborok lakóit az éhenhalástól. A csalánleves a zsenge hajtásokból készül. Törökországban a sucuknak hívott szárazkolbászhoz adják az aprított csalánlevelet. A kolbászt Balkánon, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában is fogyasztják. Újdonság, hogy a tudományos vizsgálatok nem csak az derítették ki a csalánról, hogy magas a tápértéke, hanem azt is, hogy mutáció ellenes hatású.

Csalántakarmány

Megállapították, hogy a nagy csalán hektáronként magasabb zöldnövény- és fehérjehozamot produkál a lucernánál és más takarmánynövényeknél! A csalánhajtás tartósítja a takarmányt. A lúdneveléshez például az apróra vágott csalán zöldtakarmányhoz keverik a darált abraktakarmányt (Háztáji állattartás, Budapest, 2012.). A csalán, mint “méhtakarmány”, Javítja a kaptárméhek kondícióját. A gyimesi csángók szerint a tyúkok jobban tojnak, a disznók jobban híznak tőle.

Csalánnal a rovarok és gombák ellen

Rovarűző hatása régóta ismert. Sebzett háziállatoktól így tartották távol a legyet: Frissen tépett csalánt kis halomba rakva meggyújtottak a ló közelében, és ezzel a rendkívül kellemetlen füsttel igyekeztek távol tartani a legyeket – meglehetősen sikeresen (Lókupec trükk nagy felületű sebre). A hidegvizes áztatással és erjesztéssel készült csalánlé az egyik legelfogadottabb rovar és gombaölő szer a biotermesztők körében. Házikertekben is sokan használják. A megfigyelést tudományos kutatás is alátámasztja, miszerint a csalánlé a rovarok illetve a gombák sejtfalában lévő kitint oldja fel. A csalánlé készítés: 5 kilogramm friss, vagy 1 kilogramm szárított csalánt (Urtica dioica) törjünk össze, és 50 liter vízben két hétig hagyjuk állni . Szűrés után ebből a léből egy liternyit tíz liter vízzel felhígítunk, és már permetezhetünk is vele. ez egyben növénytápként is működik.

További biolé készítési praktikák Jutka mamától:

Csalánmulcs gombabetegségek ellen

A csalán (föld feletti) megszárított részeit össze kell keverni mulccsal 83 g/kg mennyiségben,
majd az így elkészített keverék a talaj takarására használható fel évente egy alkalommal. (NÉBIH)

További információk: A csalánlé bio növényvédőszer & szervestrágya is egyben

Csalán a humán gyógyításban

A nyers friss csalánnal a végtagokat ütögetve elérhető a vér cirkulációjának gyorsítása és ezzel a hideg végtagok felmelegítése. Régóta fogyasztják különböző betegségek kezelésére nyersen, szárítva és főzve. Így például reuma, izületi gyulladás, vérszegénység, ekcéma, vesegyulladás és csalánkiütés esetén, de használják sérülések, égési sebek gyógyítására is. A keleti népi gyógyászatban ma is hatékonyan alkalmazzák vérszegénység, menstruációs vérzés, orrvérzés, véres vizelet, asztma, reuma, köhögés, cukorbetegség, hasmenés, láz, köszvény, aranyér, szülés utáni méhvérzés, alacsony tejtermelés, vizelési panaszok kezelésére. (forrás: Kőszegi Lászlóné: A nagy csalán (Urtica dioica L.) extraktumainak és bioaktív komponenseinek vizsgálata, doktori értekezés, Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék 2020.)

Törökországban a citosztatikus kezelésben részesülő rákbetegek közül sokan használják a csalánt kiegészítő, alternatív szerként. A török népgyógyászat baktériumos fertőzések ellen, a közép-olaszországi népgyógyászat pedig emésztőrendszeri panaszok kezelésére használja teáját. Ugyancsak a közép-olaszországi népgyógyászat a csalán nedvet száj herpesz ecsetelésére használja. Európától a mediterráneumon át használják vérnyomás és vércukorszint csökkentőként. A Kárpátmedencében gyökérfőzetét fürdővízbe téve reumát kezelnek vele, a herba teáját haj és fejbőr ápolására is használják.

Így készíts csalánteát

2,5 dl forró vízbe tégy egy teáskanálnyi csalánt, 4 percig lefedve hagyd állni, majd szűrd le. 3-4 hetes teakúra a körömgombásodás és ekcéma ellen is . Reggel éhgyomorra egy, napközben 1-2 csészényi tea fogyasztása javasolt.

Ezek után ki merné a csalánt gyomnak nevezni?