Behurcolt kártevő a pettesszárnyú muslica

Hogy miért kukacos a málna? Mert beköpte a muslica! Na, ekkora botorságot sem hallottam. Vagy mégis? Bizony! A pettyes szárnyű muslica ugyanis belepetézik a málnába, szederbe, sőt még az áfonyába és a szőlőbe is. Ilyenről még az öreganyám sem hallott! Persze, hogy nem hallott, amikor az ő idejében senki még hírből sem ismerte. Ugyanis csak néhány éve bukkant fel nálunk.

Pettyes szárnyú muslica. Jellegzetes piros, összetett szeme és a szárnyain látható sötét folt. Fotó: ©Dr Gevork Arakelian/Dept. of Agriculture, Los Angeles County, USA.

A dél-kelet ázsiai származású pettyesszárnyú muslica behurcolt kártevő. Valószínűleg a turisták uzsonnazacskóiból került az országba. Először 2012-ben észlelték az M7-es autópálya táskai autóspihenőjében, feltehetően egy szemetes konténerből került elő. Mára már az egész országban elterjedt. Nagyon nehéz ellene a védekezés, mert közvetlenül gyümölcsérés előtt támad, és az élelmezés egészségügyi várakozási idő a hatékony szereknél elég hosszú. Olaszországban, Svájcban, Németországban már komoly károkat okoz.

pettyes szárnyú muslica kártétele málnán.

A pettyesszárnyú muslica bemutatása

A pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii)  világosbarna színű, szemei pirosak, 2,5-3,5 mm nagyságú. A csápok rövidek, elágazó csápostorúak. Tora világosbarna, v. sárgásbarna, a potrohon fekete csíkok vannak. Nevét a hímek szárnya végén levő1-1pöttyrőll kapta. A nőstény szárnyán nincs fekete pötty,viszont tojókészüléke különleges: erős, fűrészes, sötét fogakkal rendelkezik. A fűrésszel sebet ejt a gyümölcshéjon, és így rakja be a petét a gyümölcsbe. Írja a csalomoncsapdak.hu.

Évente 10-15 nemzedéke van, áprilistól- novemberig károsít. Az egészséges, érőfélben lévő gyümölcsbe 2-3 tojást rak. A kikelő lárvák a gyümölcshúsból táplálkoznak. A megtámadott gyümölcs húsa elrothad. Elsősorban bogyósokon és csonthéjasokon pusztít. A kertben a teljes érésben lévő szamócát, málnát, szőlőt, cseresznyét, meggyet, kajszit károsítja, de az almatermésűeken is leírták.

pettyesszárnyú muslica kártétele szőlőn.

A pettyesszárnyú muslica terjedése

A dél-kelet ázsiai származású kártevőt, a pettyesszárnyú muslicát Európában és Észak-Amerikában 2008-ban észlelték először. Európában a mediterrán régiókban terjedt el. (Az EPPO 2011-ben a sürgős fellépést igénylő károsítók közé sorolta.) Aztán onnan is tovább terjedt. Legközelebbi szomszédunknál, Burgenlandban a Pinot Noir szőlőfajtán károsított 2011-ben. 2012-ben megjelent nálunk is. 2014-ben már egyes helyeken (Komárom, Győr) tömeges jelenlétéről számoltak be. Mára már az egész országban jelen van. Városi csapdákban is megjelent, pl. Budapesten XII. és XVI. kerületben, Esztergomban, Budakeszin, Pilisvörösváron, Vecsésen és Nyíregyházán.

Védekezés a pettyesszárnyú muslica kártétele ellen

Miután nem a szaporítóanyaggal terjed, hanem a termést károsítja, a védekezés a termelő feladata!  Nehéz visszaszorítani, mert közvetlenül érés előtt támad, és az élelmezésegészségügyi várakozási idő a hatékony szereknél hosszú. Közvetlenül a szüret előtt, a szüret alatt már nem használhatunk növényvédő szert, rovarölő szert!
Befogásukra alkalmazhatunk csalamon csapdát. Szerencsére (almabor) ecettel is jól csapdázható.A kutatók útmutatása (NÖVÉNYVÉDELEM 49 (3), 2013.): 1,5 méter magasságba, félárnyékos helyre akasztják ki, a biológiai erjesztésű, 5%-os almaecetet tartalmazó csapdatestet. Kísérletező kedvű kertbarátok is kipróbálhatják. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a gyümölcs illata jobban vonzza a muslicákat, ami a módszernek a hátránya.

A ruralheritage.com ezt ajánlja: Csapda készítéshez vágjuk le egy ásványvizes palack tetejét.  Helyezzük a levágott tetőrészt dugó nélkül, fejjel lefelé a palack alsó részébe. A felső részt az alsóhoz ragasztószalaggal rögzítsük. A felfüggesztéshez lyukasszuk ki kétoldalt a palackot. Töltsük fel a palackot a csavaros száj alatt 1 cm magasságig ecetes oldattal.

Leghatásosabb védekezés ellene a fertőzött gyümölcsök eltávolítása, megsemmisítése. Kémiai védekezésre, a honi engedélyeztetés után szóba jöhetnek az alábbi hatóanyagú szerek: a spinozin (spinozad) és a piretroid ( cipermetrin, deltametriun, lambda-cihalotrin) hatóanyagok.

Manapság gyakran kombinálják a csapdázást a hálók alkalmazásával!

Németországban ellenálló fajták kikísérletezésén dolgoznak. Bár kétségeket kelt, ha arra gondolunk, hogy az új fajták az alábbi bélyegekkel kellene, hogy rendelkezzenek:

•  Muslica által (és általunk?) nem kedvelt beltartalmi értek
• Erősen szőrös, tüskés termés,
• Vastagabb terméshéj,
• A muslica számára (és számunkra?) kedvezőtlen termésszín

Talán több eséllyel kecsegtet a muslica által lerakott tojások elleni, természetes növényi védekezési mechanizmus megtalálása, erősítése. Remélhetőleg GMO kizárva!