Fekete ribiszke gyógyhatásai

A fekete ribiszke a Kárpát medence jellegzetes növénye, eurázsiai, síkvidéki faj. A Martonvásári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemen évek foglalkoznak a növény farmakológiai és kémiai vizsgálatával. A fekete ribiszke bizonyítottan kedvező fitoterápiás hatásai miatt fogyasztásra és termesztésre ajánlott.

Manapság a fekete ribiszke (Ribes nigrum) a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családba sorolják, amelynek mintegy 200 mérsékelt égövi illetve trópus hegyvidéki faja ismert. A Magyarországon előforduló nyolc ribiszke faj egyike a fekete ribiszke. A 15. századtól termesztik Hollandiában, Dániában és a Balti tenger vidékén. A középkori német népgyógyászat eleinte főleg vizelethajtóként és reumás panaszok ellen használta. A 18. századi Franciaországban népszerűségét jelezte, hogy hasmenés, ízületi problémák, köhögés tünetei ellen illetve sebkezelésre is használták. Miután védett növény, kizárólag a termesztett állományokat hasznosítják. Leginkább gyümölcséért termesztik. Ideális színező és aromaanyag valamint funkcionális étrendkiegészítő. Levelét kizárólag gyógyászati céllal hasznosítják.

A polifenolokban gazdag természetes antioxidánsok Franciaországban a vörösbor, az ázsiai országokban a tea, míg az északi népeknél a bogyós gyümölcsök. A fekete ribiszke gyógyhatásairól egyre több tudományos publikáció számol be. Manapság a levélen és a termésen kívül egyre inkább ráirányul a figyelem a magból préselt zsíros olaj terápiás értékeire.

A fekete ribiszke főbb hatóanyagainak megoszlása a növényi részek között:

Forrás: Mit ér a fekete ribiszke 1.

Fekete ribiszke termés gyógyhatásai

A termés magas vitamin-,cukor- és savtartalma, kellemes aromája miatt népszerű. C-vitamin tartalma meghaladja a csipkebogyóét. A C-vitamin stabilitása az aszkorbin oxidáz enzim hiányával magyarázható. Ezért forró italokkal fogyasztva a kezdődő meghűléses tünetek kezelésére kiváló. A beltartalmi értékek klíma- és fajtafüggők.

A bogyó leginkább magas antocianin tartalmának köszönheti gyógyhatását. A kis %-ban előforduló antocianinek flavonolokkal alkotott kondenzált termékei növelik az antocianinek stabilitást, míg gyógyhatásuk valószínűleg az antocianinekéhez hasonló. A termésben közepes mennyiségben előforduló fahéjsav származékok szintén stabilizálják az antocianineket.

Tudományos állat- és humánkísérletek kimutatták érfal-lazító hatását. Állatkísérletek bizonyították a terméskivonat érelmeszesedés csökkentő hatását. Humán kísérletek mutatták ki a látás sötéthez való alkalmazkodásának fokozódását a terméskivonat fogyasztását követően. További kísérletek bizonyították, hogy a terméskivonat csökkenti az influenza virusok szaporodását és a fertőzött sejtekből való kiszabadulását. Kimutatták, hogy a ribiszkekivonat a herpesz fertőzés korai szakaszában csökkenti a vírusok szaporodását, sőt az aciklovir és a terméskivonat hatása együttes alkalmazás esetén összeadódik. Más kísérletekben bizonyos, főleg emésztőrendszeri tumorsejtek szaporodását gátolta a termés alkoholos kivonata. Megállapították, hogy nemcsak a fekete ribiszke termésének polifenoljai, hanem összetett szénhidrátjai is ilyen hatással bírnak.

Fekete ribiszke levél gyógyhatásai

A levelet a népgyógyászat vizelethajtóként és vérnyomáscsökkentőként használja. A levél eddig ismert aktív hatóanyagai a flavonoidok, amelyek virágzáskor és termésképződés idején fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. További hatóanyagok előfordulását is valószínűsítik, amelyeket még nem sikerül eddig kimutatni. A levél és a levélrügy illóolaj tartalmának köszönheti jellegzetes illatát, fő komponense egy butánvegyület.

Állatkísérletek bizonyítják a levél alkoholos kivonatának gyulladás gátló és vizes kivonatának vérnyomás csökkentő hatását. Megállapították, hogy a levélből készült tea sikerrel használható a reumás tünetek enyhítésére, enyhe hipertenzióra illetve vízhajtásra. Állatkísérletekben kimutatták, hogy testsúly kilogrammonként 3 g levél hat hónapon keresztül történő fogyasztása sem toxikus hatású.

Fekete ribiszke mag gyógyhatásai

A mag zsírosolajában található telítetlen zsírosolajok közül a linolénsav tartalmon a legjelentősebb. Legújabban a magban idővel megjelenő antocianin kondenzátumokat is kimutattak. Hasonló vegyületeket csak a vörösborban találtak ezelőtt. Ennek nem csak az anticoaninstabilitás növelésében van szerepe, hanem a színanyagok stabilizálásában, amit természetazonos fenolok hozzáadásával az élelmiszeriparban lehet sikerrel alkalmazni. A magból ciánszármazékokat is kimutattak, amelyek élettani szerepe még tisztázatlan.

A magkivonat gyulladásgátló hatását kísérletek bizonyítják. A ribiszke magolaj belsőleg történő (orális) alkalmazása esetén az ízületi fájdalom és a merevség is csökken. Állatkísérletekben a magolaj vérnyomáscsökkentő hatású. Humán kísérletekben csökkent a vér koleszterin szintje. Ezért Felvetődik a halolaj alternatívájaként való alkalmazás lehetősége. Kimutatták, hogy a mag savas kivonatából nyert összetett szénhidrátok a gyomorfekélyt okozó Helicobacter gyomorfalhoz való kötődését gátolják.

Fotó: gobotany.newenglandwild.org