Kertészeti tőzeg

A tőzeg a növénynevelés régóta ismert és használt természetes eredetű közege. A bányászott termék, legalábbis hazánkban, fogyóban van, bár a közismert hansági osli tőzeg a világon egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik.

Kerti növényeinknek a talaj iránti igényeit csak részben tudjuk kielégíteni, ugyanis portánk talajtulajdonságait elsősorban a terület geológiai és földrajzi adottságai határozzák meg. Amit csak részben tudjuk javítani, hiszen a teljes talajcsere nagy költségekkel jár. Szobanövényeink ilyen szempontból már szerencsésebbek, mert cserepük mérete, sőt még a legnagyobb dézsás növény tartója sem akkora nagyságú, hogy ne tudnánk az adott faj elvárásainak megfelelő talajkeveréket előállítani számukra.

A tőzeg a klasszikus földkeverékek egyik legfontosabb alapanyaga.

A tőzeg meghatározása és a tőzegképződés

A tőzeg a földtani jelenkorban vizes-lápos területeken képződő, nagy víztartalmú szerves anyag. A tőzeg mocsári környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. A szerves anyag ekkor oxigén jelenléte nélkül bomlik le. Ez tehát víz alatt, a levegő csaknem teljes kizárása mellett végbemenő biokémiai átalakulási folyamat.

A tőzegképződéshez vezető folyamatot biokémiai szénülésnek nevezzük. Ekkor mikroorganizmusok végzik a szervesanyag lebontást. Így keletkezik a tőzeg, benne a növényi anyag még felismerhető. A lebomlás mértékétől függően a tőzeg színe eltérő. Az alig bomlott, felszín közeli, világos színű tőzeg a fehér tőzeg. Az alsóbb rétegekből származó, nagyobb mértékben lebomlott tőzeget feketének nevezzük. A fehér tőzeg rostos szerkezetű, növényi tápanyagot nem tartalmaz. A fekete tőzeg földszerű, kevés tápanyagtartalma is van.

A tőzeg keletkezési helye szerint kétféle típusát különböztetjük meg:

A síkláp-tőzeg lefolyástalan medencékben, tófenéken, ártereken alakul ki. A réti növénytársulások bomlásával keletkezik, rétláp-tőzegnek is nevezik A síkláptőzeg meszes, kémhatása semleges, gyengén lúgos (kivéve a hansági osli-tőzeg). Viszonylag magas a feltárható tápanyagtartalma. Hazai lelőhelyei kimerülőben vannak.

Dombvidékeken, lefolyástalan lápterületeken, tőlünk északabbra, hűvös, csapadékos körülmények között, Sphagnum tőzegmohából képződik a rostos szerkezetű felláp-tőzeg. Az elhalt tőzegmoha rétegek egymásra rakódásával alakul ki. Kémhatása savanyú (3-5 pH). Tápanyagtartalma minimális. A felláp-tőzeget használják leginkább kertészeti termesztőközegként rostos szerkezete, jó víztartó képessége miatt.

Száraz tőzegmoha

A felszínen levő laza anyagot egyszerű (nem speciális) markoló vagy kanalas gépekkel lehet kitermelni. A tőzeg felhasználás előtti előkészítése a nedvességtartalom csökkentésére szorítkozik. Ez történhet egyszerű szárítással (depónia) vagy préseléssel.

Talajjavításra nyers állapotban is alkalmazzák, vagy ha nagyobb értékű, esetleg speciális “virágföldet” készítenek belőle: a célnak megfelelő adalékokkal a pH értéket módosítják és a növények számára fontos tápelemekkel dúsítják.

Hansági  kertészeti tőzeg (Florasca)

A Dél-Hanságban található, mintegy 1000 ha kiterjedésű Osli-Hany lápterületén, ahol a terület mintegy 75%-ában a feltalaj gyengén ill.erősebben savanyú

, található a kiváló minőségű osli tőzeg. A tőzegláp talajok aránya mára erősen visszaszorult, a vízrendezések hatására a talajvíz szintje lecsökkent, a terület tartós vízborítása már nem biztosított. Olvashatjuk a “A dél-hansági láprekonstrukciót megalapozó termő helyi vizsgálatok” című, 2008-ban közzétett kiadványban.

Bár, mint említettük a felláptőzegeket használják kertészeti termesztőközegként, ez alól kivételt képeznek a csak a Hanságban található, különlegesen savanyú (4,5 – 6,5 PH), mészmentes tőzegképződmények. Ezek a szakértők szerint világviszonylatban szinte egyedülálló értékűek, mert egyesítik magukban a felláptőzegek kedvező szerkezeti (rostos) tulajdonságait, a síkláptőzegek kedvező tápanyagviszonyaival (magas N-szolgáltató képesség). Nagy a szervesanyag készlet változatosságuk, ezzel összefüggésben biológiai aktivitásuk is. Használatuk hosszú ideig javítja a talaj szerkezetét, víz- és levegőgazdálkodását, így széleskörű lehetőséget nyújt rossz minőségű talajok javítására is. Jól alkalmazható a savanyú termesztőközeget igénylő szobanövények átültetésénél, akváriumnövények telepítésénél egyaránt.

A tőzeg alapú földkeverékek előállítására szakosodott Florasca Kft. ezt adja “Bio” minősítést nyert földkeverékeihez.

Nézz körül a www.florasca.hu oldalán!

Savanyú kémhatású (pH 2-4) osli síkláptőzeg. Fotó: digitalisrabakoz.hu

Tőzeg a földkeverékekben

A tőzeg jótékonyan hat a dísznövények tápanyagfelvételére, hiszen többségük enyhén savas közegben érzi legjobban magát. A tőzegek a virágföldkeverékek egyik legfontosabb alkotóelemei. Rostos szerkezetük javítja a talajszerkezetet, a földkeverékek víztartó-képességét fokozódik, hiszen a tőzegek eredeti tömegüknek akár tízszeresét is képesek vízből magukba szívni, és tárolni.

Hátránya, hogy a száraz tőzeg szerkezete megváltozik, víztartó képessége szinte megszűnik. Ezért ha a sok tőzeget tartalmazó földkeverékbe ültetett dísznövény földje egyszer kiszárad, akkor a víz szinte csak átszalad rajta. Ha ezt nem veszünk észre, akkor az a növény kiszáradását is eredményezheti. Ilyenkor jó megoldás, ha egy vízzel töltött magas falú tálba állítjuk a cserepet, és napokig abban hagyjuk, amíg újra át nem nedvesedik. Ez jótékonyan hat a dísznövények tápanyagfelvételére, hiszen többségük enyhén savas közegben érzi legjobban magát. A tőzegek a virágföldkeverékek egyik legfontosabb alkotóelemei. Rostos szerkezetük javítja a talajszerkezetet, a földkeverékek víztartó-képességét fokozódik, hiszen a tőzegek eredeti tömegüknek akár tízszeresét is képesek vízből magukba szívni, és tárolni.

A savanyú termesztő közeg jellemző összetevői: savanyú tőzeg, komposzt, bazalt, homok. “A típusú”
A semleges termesztő közeg jellemző összetevői: natúr tőzeg, komposzt, bazalt, homok. “B típusú”
A lúgos termesztő közeg jellemző összetevői: natúr tőzeg, komposzt, bazalt, mészkő őrlemény. “C típusú”

A tőzeg megújuló nyersanyag, újraképződésének folyamata azonban rendkívül lassú. Ezért az utóbbi évtizedekben megkezdődött a kutatás olyan anyagok után, amelyek a tőzegekhez hasonló előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek és alkalmasak lennének a tőzeg termesztőközegként történő kiváltására részben vagy egészben. Erre a célra elsődlegesen a mezőgazdaságban, a háztartásokban valamint az élelmiszeripar illetve az erdészet területén nagy tömegben keletkező, biológiailag lebomló melléktermékek jöhetnek számításba. Ezek többsége azonban további pénz és munkaigényes előkészítést igényel, amely megnehezíti széles körben elterjedt alkalmazásukat. A kókuszrost a manapság egyik legdivatosabb termesztőközeg. A kókuszrost az egyik legígéretesebb helyettesítő terméke a Sphagnum tőzegnek. A kókuszdió-hántolás mellékterméke.

Pro Hort Kókuszrost forgalmazó cég.

Földkeverékek alkalmazása

Szobanövényeink számára magunk is készíthetünk földkeveréket, és kész virágföldet is vásárolhatunk. A készen vett virágföldet saját komposztunkkal gazdagíthatjuk.

Ha kertünk talaj nem megfelelő, létrehozhatunk emelt ágyást vagy másként nevezve magas ágyást, amelyet szintén földkeverékkel tölthetünk fel.

Kiskertben, erkélyen a sekélyen gyökerező növények egyenesen a talajkeveréket tartalmazó zsákba ültethetők, a valamilyen mélyebben gyökerezők, a fotón paradicsom pedig, edénybe ültethető, aminek az alját eltávolítjuk, és a zsákon vágott nyílásra helyezzük megmagasítva ezzel a talajréteget, amely megfelelő helyet biztosít a gyökerek számára. Ha esetleg még mélyebben gyökerező növény ültetnénk, akkor állítsuk a zsákot, és a tetejét kivágva ültessük bele a növényt.