Nálad is garázdálkodnak a vándorpoloskák? Nálad is nyüzsögnek a paradicsomon? Egy-kettőre elviszik a termést, ha nem védekezel ellenük.
A zöld vándorpoloska körülbelül 15 éve került kéretlenül hozzánk kertészeti import növényekkel. Őshazája nem ismert pontosan, de kozmopolita fajként az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálható ma már.
A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) növényi nedvekkel táplálkozó címeres poloska. Eredeti élőhelyére vonatkozóan inkább csak találgatnak, de az biztos, hogy mára az összes kontinensen elterjedt jó repülőképességének, és nem utolsósorban a kereskedelemnek köszönhetően. Sajnos mindenevő!
2002-ben bejelentés érkezett a magyar gazdáktól a hatóságokhoz, hogy furcsa bogarak lepték el a paradicsomot. A behozott minták beazonosítása megtörtént. Megállapították, hogy ez a rovar a vándorpoloska egyik kifejlődés előtti lárvaállapotában, amelyek előszeretettel fogyasztja a félérett paradicsomokat. Később kiderült, hogy a paprikát, málnát, borsót, babot és a káposztaféléket sem veti meg, és a dísznövényeket sem kíméli.
A kifejlett egyed átlagosan 50-100 tojást rak. Öt lárva stádiuma van, ezeket követi a kifejlett egyed, az imágó. Minden alakja károsít! Szívogatásuk hatására például a paradicsomon besüppedő, sárgás foltok jelennek meg.
Bár szubtrópusi éghajlaton érzi jól magát, de elterjedési területe egyre növekszik, valószínűleg részben a klímaváltozásnak illetve az importnak köszönhetően.
Növényvédő szerek tekintetében a kontakt piretroidok hatnak ellenük, miután rövid az élelmiszer-egészségügyi várakozási idejük, az érő termésekkel rendelkező növények ellen is alkalmazhatók. Ilyen pl.: a Cyperkill. A Cyperkill használatakor az élelmezés-egészségügyi várakozási idő paprikán, paradicsomon 3 nap.
Miután az érésben lévő gyümölcsökben tesznek kárt, a biológiai védekezés lehetőségére fókuszáltak a szakemberek.
Ausztráliában Kaliforniában „csalinövényeket” alkalmaznak. Például a paradicsom mellé a vándorpoloska által kedvelt pillangós növényeket, lóbabot, babot vetnek. A csalinövényt még azelőtt szükséges a területről eltávolítani, mielőtt a rajta lévő lárvák szárnyas poloskává fejlődnek és rátelepednek a megvédendő paradicsomra. Illetve növényvédő szerrel kezelik ezeket a nem étkezési célra használt növényeket.
Floridában, Kaliforniában, Ausztráliában és Hawaai-ion a vándorpoloska lárváiban élősködő fürkészlégy (Trichopoda pennipes) és a petékben élősködő fürkészdarázs (Trissolcus basalis) parazitákkal védekeznek ellenük, így megoldva biológiai védekezést. Nálunk természetes ellenségei a fátyolkák, fülbemászók, katicák, ragadozó pókok.
A NeemAzal néven is forgalomba kerülő olajjal is többen sikeresen védekeznek a lárva állapotú poloskák ellen úgy, hogy minimum 3 alkalommal, 10 napos időközönként permeteznek vele.
Házikertben ajánlott a kifejlett és a lárva példányok folyamatos összegyűjtése és megsemmisítése. Pl. mosószeres vízbe belerázni. A mosószerre azért van szükség, mert a víz fajsúlya megváltozik, és a rovarok nem tudnak kimászni a vízből. Alternatívaként kis területen meg lehet próbálni a porszívó vagy a motoros lombszívó használatát, amely megkönnyíti a begyűjtést. Másik házikerti lehetőség a paradicsomtövek rovarhálóval való borítása (1-3 mm-es lyukmérettel). itt azonban felmerül, hogy a beporzást végzó rovarok sem férnek a növényhez. Ezt küszöböli ki a zsinórral zárható termésvédő hálók alkalmazása, amelyeket célzottan a termésre kell ráhúzni.
Jakab Jutka (biokertészkedés) vegyszermentes házikerben ajánlott egyik megoldása:
A paradicsomot hetente permetezd tejes permetlével (1/3 rész tej-2/3 rész permetlé) A permetlé így készüljön: A permetlébe tegyél egy kis paprika kivonatot (10 dkg szárított chili paprika őrlemény 1 liter vízben) és mosogatószert (néhány csepp 1 liter folyadékhoz). A mosogatószer helyett használhatsz szappant, kenőszappant. Az utóbbiak csak a kipermetezett folyadék megtapadásához kellenek, mivel segítik a nedvesítést. A koktél hatékonysága nem 100 %-os, csak ritkítja a kártevőket, számukra nem lesz jóízű a növénynek.
Sajnos a bio szerek nem adnak teljes védettséget, de az erős vegyszerek sem. Ugyanis ma már rezisztensek lettek a kártevők.
Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás