Torma

A torma bővítheti konyhakertünk repertoárját, de rosszul kezelve kerti gyommá is válhat. Gyöktörzse a főtt sonka mellé reszelve kitűnő, levele a töltött káposztához hasonló töltike csomagolóanyaga. Gyógynövénynek sem utolsó.

Torma rendszertani besorolása

A káposztafélék vagy keresztesek (Brassicaceae) családjába tartozó torma (Armoracia lapathifolia) évelő lágyszárú növény. A Volga és a Don mentén őshonos, más elképzelések szerint a Földközi-tenger medencéjében honos. Rendszertani besorolása sem volt egyértelmű, hol a vízitormához (Nasturtium), hol a kanáltormához (Cochlearia) sorolták, illetve ősalakját ezektől a növényektől származtatják. Sokan ma is úgy tartják, hogy a Don vidékéről Magyarországon keresztül jutott be Európába14-15. században. Így a Cochlearia macrocarpa var. hungarica fajtát tekintik a torma ősalakjának. Az ótörök szóeredet arra utal, hogy már az ősmagyarok is termesztették. A honfoglalás idején a Tormás személynév volt a fejedelmi családban.

Torma botanikai leírása

A torma évelő, lágyszárú növény. Igen vastag, hosszasan hengeres elágazó főgyökere, az orsógyökér, a megvastagodott gyöktörzshöz (rizóma) kapcsolódik, ezt fogyasztjuk. Innen  1-2 arasznyi hosszúkás alakú, csipkés szélű tőlevelek erednek. 60-90 centiméteres, de akár egy métert is meghaladó szárán nőnek szárnyasan hasogatott, a véghajtások felé egyszerűsödő levelei. A második évben a növény nyél nélküli, ülő szárleveleket fejleszt. Fehér szirmú keresztes virágai sátorozó fürtöt alkotnak, és a májustól-júliusig nyílnak. Termése becőke.

Torma környezeti igényei

Gyökerei fagytűrőek, a levelek -3 – -4fokon fagynak el. Fényigényes, amely különösen az ízanyagok kialakulásának kedvez. Mélyebb fekvésű, jó vízellátású, humuszban gazdag, közömbös, enyhén lúgos kémhatású talajba való. Kötött vagy száraz talajon a rizómák ráncosodnak, fásodnak, az íze pedig elviselhetetlenül csípőssé válik. Aruelőállítási céllal egyéves növényként termesztik.

Hajdúsági torma

Legismertebb tájfajta az oltalom alatt álló, a debreceni termőtájon termesztett, hungarikumként számon tartott ‘Hajdúsági torma‘. A hajdúsági tájkörzetben, dugványozás során kiszelektálódott tájfajtáinak gyökértörzse jogosult erre az elnevezésre. Jellemző tulajdonságai: lombozata vastag, mélyzöld, dús, felső harmadánál csavarodó, rizómája pedig egyenes, hengeres, külseje világosbarna, húsa csontfehér. Soha nem fás; viszonylag alacsony allil-izotiocianát tartalma okozza jellegzetesen csípős zamatát, amelyet az édesnemes paprika mintájára csípős-nemesnek is neveznek. Az újlétai hajdúsági tormát a más helyről (pl. Kínából) származó alacsonyabb kvalitású torma minőségének feljavítására használják!

Torma termesztése

A hazai összes termőterület kb. 1200–1500 ha, a megtermelt mennyiség 7-8000 tonna, melynek 90 %-a mint hungarikum – elsősorban nyers áruként – exportra kerül. (2012-es adat: Irinyiné Oláh Katalin: KÜLÖNBÖZŐ TORMAFAJTÁK ÉS VONALAK FAJTAKÖRÖNKÉNTI JELLEMZÉSE) A z 1990-es években kezdődő tormanemesítésnek köszönhetően ma már 7 magyar fajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben. Monokultúrás termesztése kedvez a betegségre való fogékonyságnak (rizóma korhadások, csírásodás, húsbarnulás a leggyakoribb probléma).

A tormát Magyarországon bakhátas műveléssel termesztik. Telepítését pedig gyökérdugványokkal végzik kora tavasszal. Részletek: kerteszetesszoleszet.hu

Konyhakertben a tormát kerítések mellé, komposzttelep közelébe is telepíthetjük, de ötletes a díszkerti rész tormával való határolása is. Jó előveteményei a trágyázott paprika, paradicsom, uborka, káposzta, burgonya. Házi kertben maximum 4 évig termeszthető a gyomosodás veszélye nélkül. Lehetőleg vetésforgón kívülre kerüljön, mert a visszamaradó gyökerek minden évben kihajtanak.

A tormát talpgyökerekből készített gyökérdugványról szaporítjuk, február, március hónapban. május elejéig aktuális. A vékony gyökereket 25-30 cm-es darabokra vágjuk. Hogy a fordított ültetést elkerüljük, felső részén kör, alsó részén ellipszis alakú legyen, hogy nehogy összekeverjük ültetéskor az alsó és a felső részét a gyökérnek. A dugványokról ledörzsöljük az oldalgyökereket, és a felhasználásig pincében, homokban tároljuk.

Ősszel a kiszemelt ágyás helyét felássuk, és feltöltjük tápanyaggal: 50 dkg pétisó, 30-35 dkg szuperfoszfát, 60-70 dkg kálisó 10 négyzetméterre számolva.

Tavasszal bakhátat készítünk, amely egy hosszanti halom. Kb. 30 cm magas töltést készítünk, a halom tetején kb. 20 cm széles sík részt alakítunk ki. A torma magas tápanyagigénye miatt ajánlott egy alapos trágyázás is előzetesen. Most térjünk vissza az ültetéshez, oda, hogy van dugványunk, és megfelelően kijölt, jól előkészített helyünk. A bakhátba 20-30 cm centiméterenként fúrjunk egy lyukat (ültetőfával vagy szerszámnyéllel, seprűnyéllel), függőlegesen vagy ferdén, ebbe helyezzük a gyökereket úgy, hogy 3-5 cm kerüljenek a talajfelszín alá. Majd alaposan öntözzük be. 8-10 lombleveles állapotban végezzük el a hajtásválogatást, tövenként egy hajtást hagyjunk. Nyár közepén kb 20 cm mélységeben bontsuk ki a földhalmot, és durva szövettel a gyenge oldalgyökereket, rügyeket dörzsöljük le majd takarjuk vissza a töveket. Azt követően ajánlott a beöntözés. A műveletet egy hónap múlva ismételjük meg.Betegségek fellépésével (rozsda, lisztharmat, levélfoltosodás stb.) és kártevők megjelenésével (tormalevélbogár, tormalevélbolha, káposztapoloska stb.) akkor számoljunk, ha a növény több évig marad ugyanazon a helyen. Fontos tennivaló azonban a kapálás. Ha két sorunk van, ajánlott őket egymástól 80 cm távolságra kialakítani, a sorközöket öntözzük, hogy a torma jó minőségét megőrizzük.

A torma felszedésének ideje októbertől februárig tart, csak fagymentes időben. Először a leveleket távolítsuk el sarlóval. Kapával vagy ásóvak forgassuk ki. Októberben készítsük el a dugványokat is.  Hűvös helyen, pl. pincében, homokkal takarva jól tárolható.

A fagyok beállta előtt kiszedett rizómákat kötegelve, homokban tároljuk hűvös helyen. A jó méretű torma legalább 2,5 cm vastag és 20-25 cm hosszú.

Torma használata a biokertben

Vetőmagfürdő készítése tormaléből – a reszelt torma kipréselt levét 1-2 cm³/ 1 liter víz– palántadőlés ellen vagy csávázásra használható.

Monilia ellen torma leveléből készült főzet – a frissen szedett leveleket forrázd le, majd áztassuk 15 percig, és. 4x-es hígítva ezzel permetezzük a fákat hetente.

Trágyalének használva megakadályozza a káposztafélék gyökérgolyva-fertőzését.

Jó hatású, ha a tormát a gyümölcsfák köré ültetjük a koronacsurgóba, jól viseli a növény félárnyékot, monilia, tafrina ellen ajánlott ez a módszer.

A burgonya jó társnövénye. Burgonyabogár ellen a burgonya mellé ültetett torma riasztó hatású, és növeli a burgonya ellenállóképességét is egyben.

Gombabetegségek ellen, paradicsom baktériumos megbetegedései ellen  – tegyél 15 dkg durvára őrölt friss tormát 5 liter forrásban lévő vízbe. Szűrés 30 perc után. Hűtés után permetezd a növényekre, hígítás nélkül.

Torma gyógyhatásai

A torma gyökerének illóolaj tartalma a fekete mustármag olajához hasonlóan a kéntartalmú glikozidok mindkét válfaját (nyílt és gyűrűs szénláncú) egyaránt tartalmazza: Jellegzetesen csípős ízét a gyökérben lévő allilisotiocianát és a butiltiocianát okozza. Levegőn állva, melegítve azonban gyorsan lebomlanak. A vegyületek ingerlik a könnymirigyeket és a nyálkahártyát. A levélben jóval kisebb koncentrációban találhatóak. Ezen kívül a gyökér szénhidrátokat, fehérjét, zsírt, kalciumot, káliumot, vitaminokat és néhány antibiotikus anyagot is tartalmaz. Illóolaj-tartalma miatt nemcsak ételek ízesítésére, gyógyításra is használhatjuk.

A népi gyógyászatban fájós, reumás testrészekre helyezve alkalmazzák, ahol az helyi vérbőséget idéz elő. Meghűlés ellen az alábbi összeállítás javasolt: A torma levét jól keverjük össze azonos mennyiségű mézzel. Este és reggel 1-1 evőkanállal fogyasszunk belőle. Az éjszakánként (vagy hajnalban) fellépő rohamszerű makacs köhögésnek igen hatásos ellenszere a tormareszelék. Elkészítési módja a következő: 150 g reszelékhez adunk 1 dl mézet, jól átkeverjük, 24 órát állni hagyjuk. Felnőttek adagja: naponta kétszer egy kávéskanállal evés előtt félórával A szénanátha tüneteit is csökkenti. Kifejezetten emésztésjavító, ha fél teáskanál reszelt tormát egy pohár tejhez keverünk, és étkezés után megisszuk.

Túladagolása azonban kellemtelen tüneteket, hasmenést, hányást produkál. A növényi nedv szemirritációt okoz. Pajzsmirigy alulműködés esetén rendszeres fogyasztása nem javasolt.

Azt tartják, hogy a monília ellen a torma főzete hatásos permetszer.

Torma kulináris értékei

Gyökerét finomra reszelve remekül illik húsokhoz és halakhoz, meleg és hideg mártásokhoz, valamint salátákhoz. Ha a torma készítése könnyeket csal szemünkbe, tegyük a gyökeret kis időre a fagyasztóba. Reszelés után csepegtessünk rá kevés ecetet vagy citromlevet, így nem barnul meg. Erős ízét is könnyen csillapíthatjuk. Keverjük össze a tormát reszelt almával vagy körtével, vörös áfonyával, naranccsal, húslevessel vagy tejszínnel. Ezek közül bármelyik enyhíti erejét. A torma erősen csípős íze száraz melegítéssel is enyhíthető. A borecet jellegzetes, egyéni zamatot kap, ha fűszernövényeket pl. kapor, babérlevél, torma, tárkony, mustármag, citromfű, borsmenta, stb. teszünk az oldatba. A Szatmár-beregi hátságon töltike néven a levelét is felhasználják, gyakorlatilag a töltött káposzta töltelékét teszik a torma előkészített levelébe. Tormával lehet mustot tartósítani. A fiatal levelekből töltike készülhet.