A fahamut sokféleképpen felhasználhatod a kertben. Keletkezhet a fatüzelésű kazánban vagy kandallóban, de a nyári bográcsozás és grillezés után is összegyűjtheted. Kerti felhasználásra azonban csak teljesen kihűlt, tiszta, kezeletlen és nem szennyezett fa hamuja alkalmas.
Festett, lakkozott vagy impregnált fa, bútorlap, rétegelt lemez, szénnel vegyes tüzelés, faszénbrikett és háztartási hulladék hamuját ne használd fel. Ha a fahamu nem saját tüzelésből származik, csak akkor fogadd el, ha biztosan tudod, hogy kizárólag tiszta fa égett el benne.
A fahamut száraz, csapadéktól védett helyen, lefedve tárold.
Mit tartalmaz a fahamu?
A fahamu összetétele függ az elégetett fafajtól, a növényi résztől, a fa termőhelyétől és az égés körülményeitől. Nitrogént gyakorlatilag nem tartalmaz, viszont jelentős mennyiségű kálium, kalcium, foszfor és magnézium maradhat benne. Mikroelemek is előfordulnak benne, de ezek mennyisége szintén erősen változó.
A fahamuból származó kálium viszonylag könnyen oldhatóvá és felvehetővé válik a talajban. A magnézium és a kalcium oldhatósága mérsékeltebb, a foszforé pedig általában gyengébb.
Füzesi István vizsgálatai szerint az arzén, a kadmium és a kobalt koncentrációja a vizsgált fahamuban viszonylag alacsony, 10 mg/kg alatti volt. Ezt azonban nem lehet minden fahamura általánosítani, mert a nehézfém-tartalom nagymértékben függ a fa eredetétől és az égés körülményeitől. Ezért kerülhet a kertbe kizárólag ismert eredetű, tiszta fa hamuja.
Hogyan lúgosítja a talajt?
A fahamu erősen lúgos kémhatású, pH-értéke általában 8 és 13 között változik. A benne található kalciumvegyületek a talajba kerülve mészhatást fejtenek ki, ezért a fahamu alkalmas lehet a savanyú talaj kémhatásának javítására.
A talaj pH-értékének emelkedésével több, korábban kötött állapotban lévő tápelem válhat felvehetővé, és javulhat a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége is. A túlzott lúgosítás azonban már kedvezőtlen: magas pH-n csökkenhet egyes mikroelemek felvehetősége, romolhat a talajélet és felborulhat a növények tápanyagellátása.
Ezért a fahamu használata előtt érdemes ismerned a talaj kémhatását. Meszes, márgás, szikes vagy eleve lúgos talajon ne használj fahamut.
Tápanyagpótlás fahamuval
A fahamu a növények számára fontos makroelemek közül elsősorban káliumot és foszfort juttat a talajba. Nitrogént nem tartalmaz, ezért nem helyettesíti a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlást.
Füzesi István számítása szerint egy tonna fahamu tápanyagszolgáltató képessége megközelítőleg 25 kg P₂O₅- és 48 kg K₂O-hatóanyagú műtrágyáénak felelhet meg. A tényleges érték a fahamu összetételétől függ.
Mivel a fahamu nitrogént nem ad a talajhoz, rendszeres használatakor eltolódhat a növények tápanyagellátásának aránya. Kiskertben ez kevésbé jelent problémát, ha a talajt érett komposzttal vagy istállótrágyával is javítod. A nitrogén pótlásáról azonban külön kell gondoskodnod.
Fahamu használata röviden
| Felhasználás | Így alkalmazd |
|---|---|
| Savanyú talaj javítása | 5,5 pH alatt, mészkedvelő növényeknél évente egyszer legfeljebb 10 dkg/m², azaz 100 g/m². Körülbelül 15 cm mélyen, a vetés előtt 3–4 héttel dolgozd a talajba. |
| Paradicsompalánta | Körülbelül egy evőkanálnyi fahamut keverj el az ültetőgödör földjével. Ne kerüljön töményen, közvetlenül a gyökerekre. |
| Rózsa | A magyar forrás évente egyszer 1–2 cm-es réteget említ. Csak akkor alkalmazd, ha a talaj nem meszes vagy lúgos. |
| Gyümölcsfák | A korona csurgója alatti területen, egyenletesen eloszlatva használd. |
| Komposzt | Egy köbméter komposzthoz legfeljebb 3–5 kg fahamut keverj, vékonyan rétegezve a többi alapanyag közé. |
| Mohás gyep | Csak akkor lehet hasznos, ha a mohásodás egyik oka a talaj savanyú kémhatása. |
| Ide ne kerüljön | Meszes, márgás, szikes vagy lúgos talajra, valamint áfonya, azálea és rododendron köré. |
A fahamuval nem az a cél, hogy minél többet juttass a kertbe. Talajjavító és tápanyagpótló hatása mellett egyes kiskerti növényvédelmi módszerekben is szerepet kaphat, de ilyenkor is fontos a visszafogott használat.
Növényvédelem fahamuval
A magyar kiskerti tapasztalatok szerint a fahamu elsősorban a kártevők távol tartásában és a megelőzésben használható.
| Mire használják? | Alkalmazás |
|---|---|
| Gyökérzöldségek kártevői | Sárgarépa és petrezselyem vetésekor vékonyan a sorba hinthető. |
| Csigák | A növények vagy az ágyás köré szórd. Csak szárazon hatásos, nedvesség hatására elveszíti a riasztó hatását. |
| Pajzs- és levéltetvek | Lombhullás után a lemosott törzsre és vastagabb ágakra leheletfinoman szórható. |
| Burgonyabogár | A burgonya lombját nagyon vékonyan hintsd meg. A riasztó hatás az első esőig tart. |
| Káposztalepke hernyója | A káposztafélék lombjára leheletfinoman szórva csökkentheti a kártételt. |
| Fontos | Friss, zsenge hajtásokra ne kerüljön, mert megégetheti a leveleket. Eső után se pótold korlátlanul, mert a talaj lúgosító terhelése megmarad. |
A mértékletesség a legfontosabb
A fahamu értékes talajjavító és tápanyagpótló anyag lehet, de nem minden talajra és nem minden növényhez alkalmas. Csak tiszta, kezeletlen fa hamuját használd, előtte ellenőrizd a talaj kémhatását, és kerüld a túlzott kijuttatást.
A fahamu esetében különösen igaz, hogy a több nem feltétlenül jobb. Megfelelő helyen és visszafogott mennyiségben hasznosíthatod, túlzott használata viszont felboríthatja a talaj kémhatását és a növények tápanyagfelvételét.
Források:
Ziegler Gábor (2014): Fahamu hasznosítása kiskertekben. XII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülés, Piliscsaba.
Füzesi István (2015): A fahamu alkalmazási lehetőségei a mezőgazdaságban. Doktori értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola.
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás
Kövess minket a Facebook-on!