Szobanövények megvilágítása

Ahogy a nappalok rövidülnek, és a napfény ereje is csökken, érdemes elgondolkodni a fényigényes szobanövényeink mesterséges megvilágításán. Ha a növény elveszti jellegzetes formáját, megnyúlik, biztosra vehetjük, hogy fényhiányban szenved. Ilyenkor friss levelei aprók maradnak, színük sápadt. A variegát (zöld-fehér) növények levelei méregzöldre válthatnak, elveszthetik fehér mintázatukat. Segítsünk rajtuk!

 Fényerősség

A virágaink fejlődését segítő világítást több szempont szerint tervezzük. Nagyon fontos a megvilágítás erőssége, aminek mértékegysége lux, és az egységnyi felületre jutó fényáramból (lumen) számoljuk ki. A legtöbb szobanövénynek 1200-5000 lux már elegendő, némely növénynek, mint az orchideáknak, ennél jóval több, 2000-50000 lux-ra van szüksége.

Természetes fénytől távol, napi 10-15 órán át tartsuk bekapcsolva a lámpát, kiegészítő fényforrásként elegendő, ha csak pár órára kapcsoljuk be. A növényekhez minél közelebb helyezzük el, de minimálisan 25-30 cm távolságot tartsunk, nehogy a levelek megperzselődjenek.

Világítástechnikai alapismeretek

Hullámhossz igény

A növények fotoszintéziséhez szüksége hullámhossz: 440 és 660 nm. A növények fejlődéséhez, növekedéséhez vörös (660nm) és távoli vörös (735 nm) fény, a levélképződést segíti a kék (435 nm) fény. A 440 nm hullámhossz felelős a növények fény irányában történő mozgásáért. Válasszunk olyan fénycsöveket, amelyek ibolyakék és narancsvörös hullámhosszú fényt adnak, mert a növények ezt hasznosítják a legjobban.

A növények megvilágítására leginkább a fluoreszcens lámpák alkalmasak. Hőtermelésük csupán 13-20%. A levéldísznövények többsége szépen fejlődik, ha kék és vörös fényt kibocsátó izzókkal világítjuk meg őket. A halogén izzók fényspektruma áll a legközelebb a napfényéhez. Célszerű ezért a természetes fehér (F3) és a nappali fehér (F7) csövek együttes alkalmazása.

A csak standard fénycsővel történ megvilágítás nem megfelelő a növények termesztéséhez.

LED fényforrás növényre gyakorolt hatásai

Cikk ajánlat: A LED-es növénytermesztés története

Az utóbbi évtizedekben a LED lámpák forradalmasították a világítástechnikát alacsony
üzemeltetési költségük és hosszú élettartamuk miatt.

A hagyományos fényforrásokkal kialakított rendszerek ugyan elfogadottak és több évtizedes
rutin áll mögöttük, de sem a biológiai folyamatok, a fotoszintézis szempontjából, sem világítástechnikai vagy energetikai szempontból nem üzemelnek optimálisan. Az igényeknek megfelelő LED chipekkel előállítható a megfelelő spektrum, és minimalizálható a hasznosításra nem kerülő sugárzás előállítása.

A LED-ek olyan speciális diódák, amelyek nyitóirányú feszültség hatására különböző, az elektromágneses sugárzás spektrumának egy adott intervallumát lefedő hullámhosszúságú fényt
bocsátanak ki. A kisugárzott fény hullámhossza, ezáltal a színe és egyáltalán a láthatósága az alap félvezető kristály és a szennyező anyagok összetételétől függ. A változó színű fénykibocsátást színkeveréssel oldják meg.

A téli időszakban történő palántanevelésnél a fény a minimumban lévő tényező. Kíséreltek támasztják alá, hogy LED-es pótmegvilágítás esetén a LED-es lámpa alatt a fotoszintézis mértéke lényegesen nagyobb, mint a hagyományos 400 W-os asszimilációs lámpa alkalmazásakor.

A levelek klorofill és karotinoid tartalma a LED megvilágítások esetén magasabb,
mint a fémhalogén illetve az üvegházban nevelt növényeknél, ami a megvilágítás spektrumát
jól tükrözi. (Forrás)

LED megvilágítás alatt nevelt növények vízigénye a virágzás és termésérés idejéig kisebb. (Forrás)

A mélyvörös LED sugárzók kedvező hatással vannak a növények fejlődésére kiegészítő fényforrásként. Hatékonyságuk, virágzó növények esetében a kék színspektrummal fokozható.

Gondozás

Általában a piacon elérhető LED növénynevelő lámpák jellemzői

Vörös fényt (660 nm) virágzásra, kék fényt (460-470 nm) növekedésre bocsátanak ki, a hagyományos E27 foglalatba becsavarhatók, és akár 3 négyzetméter is bevilágítható velük. Élettartamuk elérheti az 50 000 órát.

A LED növénylámpák használata során akár 60-80%-os energia megtakarítás is elérhető. Hőtermelése jóval kisebb, mint a hagyományos izzóké, ezért a fényforrás a növényekhez közelebb is
elhelyezhető, mellyel elérhető a teljes növény egyenletes megvilágítása.

További részletek: Növénytermesztő izzók és lámpák erejének és hatékonyságának mérése

A csíráztatáshoz és hajtások gyökereztetéséhez napi 16 óra megvilágítás ajánlott. A frissen csírázott magoncok és kigyökerezett dugványoknál átültetés előtt akár 20 óra megvilágítás is hasznos lehet. A növénylámpához szoktatás ugyanúgy fontos, mint amikor tavasz végén kitesszük a kertbe szobanövényeinket. Ha elmarad a szoktatás, és egyből a tűző napra kerülnek, akkor könnyen megég a levelük. Ez növénylámpa alkalmazásánál is megtörténhet.

Ha a növényeket mesterséges fényben szeretnénk tartani, fokozatosan kell hozzászoktatnunk őket. Az indításhoz 15 perc megvilágítás javasolt. Ne feledjük, hogy a növények az extra megvilágítás hatására jobban fejlődnek, ezért víz és tápanyagellátásukra jobban oda kell figyelni. A nyugalmi periódus kialakítása céljából a megvilágítás időtartamát csökkentsük napi 3-4 órára, ritkábban, kevesebb vízzel öntözzünk, csökkentsük a hőmérsékletet, és álljunk le a tápozással.

A jól elhelyezett fényforrás nagymértékben növeli kedvenceink díszítő értékét. Különleges hatást kelt az erősebben vagy kevésbé megvilágított részeken a fény, és érdekes játékot képezhet az árnyék a szomszédos levélen, vagy a falon. A természetes fény pótlására tervezett világítás további előnyökkel jár. Lehetővé válik sötét sarkokban is, ablaktól távol, a zöld belső tér kialakítása, szebben és gyorsabban fejlődnek növényeink. A hosszú nappalt, vagy a különösen erős fényt kedvelő növényeket pedig szinte csak így lehet a lakásban igazán jól tartani. A lámpák elhelyezésekor gondoljunk rá, hogy az öntözéskor mellé csöpögő víz ne okozzon balesetet, a keletkező hő pedig megperzselheti a leveleket, ha nincs meg a kellő távolság.

További részletek: Mennyi fényre van szüksége a növényemnek?;