Száraz kertek igénytelen szépsége a héjakút mácsonya

A héjakút mácsonyát tekinthetjük invazív gyomnak, vagy a száraz kertrészek mutatós díszének. A népgyógyászat is számon tartja. De azt kevesen tudják róla, hogy ragadozó! Kellően felkeltettük az érdeklődésed? Most minden kiderül!

Héjakút mácsonya kórója. Fotó:orszagalbum.hu

A loncfélék (Caprifoliaceae) családjába, a mácsonyaformák alcsaládjába ( (Dipsacoideae) tartozó mácsonya (Dipsacus) nemzetségbe mintegy 15 európai, ázsiai és afrikai faj tartozik. Egyikük a nálunk is honos héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus) útszéli és parlagi gyomtársulásokban előforduló növényünk. 40-200 cm magas, kétéves, tüskés, serteszőrös növény. Az első évben tőleveleket fejleszt, amelyek tagolatlanok, visszás-tojásdadok. Második évben fejlődő szárának csak a felső része elágazó. Szárlevelei átellenesen állnak, szabálytalanul szárnyasan osztottak. Virágai felálló, fészekszerű, hengeres virágzatba tömörülnek, amelyet elálló, hegyes murvalevelek vesznek körül. Apró virágainak 4 fehér vagy lilás sziromlevele van, amelyek csővé forrtak össze. Júliustól szeptemberig virágzik. Termése kaszat. Külső csészeköre a termés csúcsán koronaszerű függelékké módosul.

Külön érdemes megemlíteni, hogy a szárlevelek összenőtt levélvállaiból képződő kis medencében a mácsonyák összegyűjtik a csapadékvizet vagy harmatot. A mácsonya népies elnevezései is utalnak erre a tulajdonságára: betyárkulacs, héjakút. A népgyógyászat ennek a víznek gyógyító hatást tulajdonított. A 18. században az itt összegyűlt vizet külsőleg szeplő ellen, szembántalmak ellen borogatásként használták. De meg is itták. Manapság nincsenek konkrét tudományos eredmények, amelyek ezen víz gyógyhatását igazolnák. Viszont kimutatták, hogy ebben a vízben az elhullott rovarok testének fehérjéiből felszabadult foszfort, nitrogént, de talán más elemeket is felvesz a növény a vizes közegből. Ezáltal erőteljesebben fejlődik, több, egészséges, csíraképes magot terem. Tekinthetjük tehát a mácsonyát ragadozó növénynek is, amely tulajdonság persze nem hasonlítható össze a kifejezetten rovaremésztő növényekével. doi:  10.1371/journal.pone.0017935

Mácsonya összenőtt levélválla.

A mácsonya értéke

A mácsonya ökológiai értéke, hogy virágaiból származó nektár értékes táplálékforrás a beporzóknak, például a méheknek és a lepkéknek, míg magjai a madaraknak nyújtanak táplálékot. Kertben való jelenléte segíthet a helyi biológiai sokféleség támogatásában, hozzájárulva az egészségesebb ökoszisztémához.

A mácsonya gyökerét  széles körben használta a népgyógyászat. Főzetével rákos bőrbetegségeket, sipolyt, szemölcsöt kezeltek. Belsőleg hasmenést, gyomorfájást emésztési problémákat kezeltek vele, illetve vízhajtóként használták. A gyökereket koraősszel gyűjtötték, szárították. Levélből készült teájával mitesszeres bőrt borogattak. Manapság homeopátiás alkalmazásban bőrbetegségek kezelésére használják.

Különleges virágzata teszi a növényt a száraz kertek nyári favoritjává. Az egy bónusz, hogy fennhagyott terméses szára télen is díszére válik a kertnek, és a tengelicéket is etetheted. A magvak ugyanis a tengelicék kedvencei. A szárított virágzatot a virágkötészet is hasznosítja. Azon kertészek számára, akik fontolóra veszik ezt a növényt, döntő fontosságú, hogy tájékozódjanak a státuszáról saját régiójukban.

A mácsonya hátrányos tulajdonsága

Noha a mácsonyának megvannak a maga varázsa, van hátrányos tulajdonsága is. Ezek közül a legfontosabb az invazív képessége. Európában és Ázsiában őshonos, problémás fajjá vált Észak-Amerika számos részén, ahol emberi behatások által megzavart talajokon fejlődik, elnyomva az őshonos növényeket és megváltoztatva a helyi ökoszisztémákat.

A növény rengeteg magot termel, amelyet könnyen terjeszt a szél, víz, ez nemkívánatosterjedéshez  vezethet. Megtelepedés után a mácsonya sűrű, nehezen eltávolítható állományokat képezhet, így a művelt és a vad tájakon egyaránt problémás betolakodóvá válik.

A fotó a Tullni Kertekben készült, ahová kirándulást szerveztünk.

A mácsonya felelős termesztése

Ha úgy döntesz, hogy mácsonyát telepítesz a kertbe, a felelős termesztési gyakorlat elengedhetetlenek ahhoz, hogy megakadályozd invazívvá válását. Íme néhány tipp:

A mácsonyát ültesd ellenőrzött környezetbe, például zárt kerti ágyásba vagy olyan területre, ahol figyelemmel kísérheted növekedését és terjedését. Kerüld a természetes területek vagy vízforrások közelébe ültetését, ahol a magvak könnyen terjedhetnek.

A nemkívánatos önvetés megelőzése érdekében vágd le a virágokat, mielőtt magot vetnének. A virágfejek rendszeres eltávolítása korlátozza a növény szaporodási és terjedési képességét.

Ha úgy döntesz, hogy eltávolítod a növényt, ásd ki a teljes karógyökeret, mert újra kihajthat, ha a talajban marad. A növény gyökérrendszere mély és robusztus, ezért alapos eltávolításra van szükség az újranövekedés megakadályozása érdekében.

Esetleg fontold meg más díszítő kertészeti fajták vagy szerkezetileg hasonló, nem invazív növények ültetését, például kék iringó (Eryngium) vagy őshonos pázsitfűfélék ültetését, amelyek hasonló dekorációs értékkel bírnak anélkül, hogy az ellenőrizhetetlen terjedés veszélye fennállna.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a mácsonya tagadhatatlanul a kontrasztok növénye. Feltűnő formája és ökológiai előnyei vonzó választássá teszik bizonyos kerti stílusokhoz, de invazív hajlamai gondos kezelést igényelnek. A felelős termesztés gyakorlásával élvezheted ennek a növénynek a vad szépségét, miközben minimálisra csökkented a környező környezetre gyakorolt ​​lehetséges hatását.