Spárga

Tavasz a spárgaszezon ideje. A spárgát kertünkben is nevelhetjük! A spárga igényes növény ugyan, de megfelelő körülmények között az egyik legkönnyebben termeszthető zöldségek közé tartozik.

A spárga története

20 ezer évvel ezelőtt már fogyasztották a Nílus völgyében,és legalább ötezer éve termesztésbe vonták. 2 ezer évvel ezelőtt már megjelent a kínai orvoslásban, ahol gyulladáscsökkentő hatást tulajdonítottak neki.Ismerték az egyiptomiak, a görög és a rómaiak is.

A görög Teophrastos a vad aszparágusz gyűjtését írta le. A görögök afrodiziákumnak tartották, illetve Hippokratész hasmenés és húgyúti problémák, lumbágó kezelésére javasolta.

Ie. 150-ben Cato említi a “Di Agri Cultura”című művében. Leírja ültetését, termesztését és betakarítását. Viszontláthatjuk Pompeji falfestményein is. Idősebb Plinius vizelethajtó hatását emelte ki (“Historia naturalis”). Tavasszal nyersen ették, télire a Tiberis folyó partján termesztett sípokat az Alpok jegén fagyasztották. Julius Caesar olvasztott vajjal fogyasztotta. Apicius romai nemesember a spárga elkészítéséhez javasolta az alábbiakat: Alaposan mosd meg, és főzd meg úgy, hogy a hajtáscsúcs kiáll az edényből.

A középkorban nem foglalkoztak termesztésével. A modern korban afrikai közvetítéssel terjedt el, először Franciaországban (1469), később Németországban (1565) majd Angliában (1538) bukkant fel. A 16. században megjelent a királyi udvarok konyháján.

Észak-Itáliában a spárga ágyások a reneszánsz korban hírnévre tettek szert. Legfőképpen afrodiziákumként hasznosították, és száműzték a zárdák asztaláról. Ugyanakkor gyógyítási céllal alkalmazták, mint gyulladáscsökkentőt és fájdalomcsillapítót. Itáliai ínyencség a párolt spárga sáfránnyal és póréhagymával sütve – De li Sparaci (15. század)

Franciaországban egy 17. századi szakácskönyvben tesznek róla említést először gasztronómiai vonatkozásban. 14. Lajos a zöldségek királyának tartotta, és elrendelte üvegházi hajtatását (1643), hogy egész évben élvezhesse. Halványított termesztését kupacolással majd bakhátas műveléssel az 1750-es években dolgozták ki.

A legrégebbi termesztett fajta, amely az 1860-as évekre datálódik a lila spárga, tudományos nevén Asparagus officinalis ‘Precoc D’Argenteuil’, a neve is utal francia eredetére.

Németországban Stuttgart környékén az 1600-as évektől termesztették, de megmaradt a királyi udvart zöldségének, ezért a “Königsgemüse” névvel illeték. A németeknél a halványított változat terjedt el. 1852-ben. Brauschweigben pedig előállították az első tartósított spárgákat.

Spárga bemutatása

A spárgát (Asparagus officinalis) korábban a liliomfélék (Liliaceae) családjába, manapság a spárgafélék (Asparagaceae) családjába sorolják.

Bojtos gyökérzete raktározó és minden éveben újra képződő szívógyökerekből áll. A több évig élő és folyamatosan vastagodó raktározó gyökerek tenyészcsúcsa évről évre kihajt az öreg, elhalt gyökerek felett. Így a tönk folyamatosan a talajfelszín felé tör. A fásodó gyöktörzs (rizóma) vízszintes helyzetű, és évről évre elágazással növekszik.

Kb. 150 cm magasra növő hajtása minden tavasszal a gyöktörzsből tör elő, bókoló, dúsan elágazó. A vegetációs időszakban megvastagodó hajtások elfásodnak, elágaznak. Ezeket spárgaszárnak nevezzük, amelyek vastagsága elérheti a 2–2,5 cm-t.

Lomblevelei nincsenek, az elágazásoknál, a pikkelyszerű képződmények hónaljából rövid szártagú oldalhajtások képződnek, amelyeken 3–6 db, levél alakú szár (fillokládium) képződik. A levelek apró pikkelyekké módosultak.

A spárga kétlaki növény, egy növényen rendszerint csak hím- vagy csak nővirágok képződnek. A csöves virágok egyesével vagy kettesével állnak a szártagokon. Termése vörös vagy barnásvörös, fénylő bogyó (152. ábra).

Termesztésben megkülönböztetünk fehér-, lila- és zöld spárgát. A Gyömbér tanya így mutatja be:  Fehér spárga – bakhát alatt nő, ahol a síp a talaj felszínét repeszti a sípfej, ott kezd kibújni. A fehér spárga a legközkedveltebb, minél frissebb annál ízletesebb. Főzési ideje 12-15 perc. Lila spárga – azonos a fehér spárgával azonban a nappali fény hatására a hegye fokozatosan lilul. Ettől néz ki másként, az íze valamivel aromásabb. Főzési ideje szintén 12-15 perc. Zöld spárga – a föld felett nő. Íze intenzívebb, nem kell megpucolni, finom zsenge sípok. Főzési ideje 10-12 perc.

Spárga tápértéke

A spárga zárt fejű hajtásait sípjait fogyasztjuk. Szedési ideje április első napjaitól június közepéig tart.

A zöldspárga sípjában található az A-vitamin provitaminja, a karotin (0,2 g/100 g friss anyagban). A spárga sípja tartalmaz tovább B₁-, B₂– és B₆-vitamint. 100 g halványított nyers spárga kevesebb, a zöldspárga több C-vitamint tartalmaz, amely azonban főzéssel bomlik. Jelentős még P-vitamin, cukor, rost, és makro- illetve mikroelem tartalma.

Spárgareceptek a mindmegette.hu oldalán.

Spárga termesztése kiskertben

Általános tudnivalók

• Egy négytagú család számára 10 tő spárga fedezi az éves mennyiséget, vagy két zacskó spárga mag.
• A helybevetést megelőzendő a homoktalajok szervesanyag-tartalmát hektáronként 60–80 t istállótrágya vagy 200 m³ komposzt bedolgozásával növeljük. A kisebb területekre a tápanyagigényt át kell számolni. Az egyszerűség kedvéért száz négyzetméterre 0,5-1 köbméter trágyával számoljunk. Az istállótrágyát az ültetést megelőző ősszel célszerű kijuttatni! Tápanyagellátás műtrágyával minden évben szükséges, folyóméterenként 50 gramm javasolt. Ősszel a sorok között bedolgozhatunk 50 gramm komplex műtrágyát, nitrogén-foszfor-kálium arány 12-10-18 .
• Eleinte a spárgalégy és a spárgabogarak ellen kell védekezni, később a gombabetegségek (Botrytis, Stemphylium, Puccinia, Fusarium) ellen is.
• Kötött, agyagos talajba spárgát ne telepítsünk!
• A bakháton termesztett sípok fehérek, legfeljebb lilás színűek, ezek a halványított spárgák, míg a sík felületen nevelt spárgák a zöldspárgák.
• Csak hím hibrideket válasszunk, mert azok hosszú, vastag sípokat nevelnek és magas hozamúak. A tuja.hu az alábbi spárgákat ajánlja kiskertbe: Fehérfejű – Braunschweigi; rózsaszínfejű – (később kékes) Argenteuili; zöldfejűek – Mary Washington, Márta Washington. Dr Fehér Béláné további fajtaajánlatai: az igen korai Fileas, a korai Mondeo, a korai és nagy hozamú Voltaire, a korai Gijnlim, a spárgarozsdára kevésbé érzékeny Thielim, a korai Grolim, a késői Backlim.

Spárga vetése és nevelése

A spárgamag csírázási ideje hosszú, de miután hidegtűrő, már októberben vagy kora tavasszal, de legkésőbb, ha öntözni is tudjuk, április elején lehet helybe vetni laza szerkezetű, leginkább homokos, meszes talajba, ahol a talajvíz nincs közelebb 1 méternél, meleg fekvésű helyre. A vetés mélysége kötöttebb talajon 2–3 cm, laza szerkezetű talajon 4–5 cm. A vetést 120 cm (zöld spárga) -150 cm (halványított spárga) sortávolságban, folyóméterenként 20 db maggal végezzük. A magoncokat május végén lehet szétültetni, kiegyelni. A halványított spárgát 150 cm sortávolságra, és 30–40 cm tőtávolságra telepítjük, míg a bakhátat nem igénylő zöld spárgát 120 cm sortávolságra, 20–30 cm tőtávolságra telepíthetjük. Amikor a hajtások elérik a 15–20 cm-es hosszúságot, a vegetációs időszak alatt 3–4 alkalommal megkapáljuk. Nagy szárazság idején, Június közepétől augusztus végéig az utóbbi években rendszeres öntözni kell.

Néhány tő spárga szükséglet esetén esetén kövessük Jamie Olivér tanácsát: A magokat tavasszal védett helyre ültessük el 5 cm-es cserépbe kettesével, majd amikor a hajtások elérik, a 3-4 ujjnyi magasságot, ültessük át őket 10-15 cm-es cserépbe. Fontos a jó vízáteresztő képességű laza virágföld. Ebben a cserépben védett helyen neveljük a spárgát, mert csak a következő évben érdemes kiültetni őket a szabadba. A gyöktörzset május elején ültessük ki a rügyes oldalával felfelé, kb. 10-15 cm mélyen a föld alá, egymástól 35-40 cm távolságra. Ültetés után jó alaposan öntözzük be a növényeket, és ne feledjük el a rendszeres gyomlálást sem. Télen takarjuk be a töveket komposzt vagy trágya takaróval, amit a spárga tavasszal fog meghálálni. Ezt a zöldség növényt akár egy cserépben is nevelhetjük a kertbe ehhez egy 35-40 cm széles cserép vagy edény a legmegfelelőbb, páfrányos levelei még díszítik is kertünket.

Két év nevelés után, a harmadik év márciusában, halványított spárga esetében, a növények köré húzzunk bakhátat, vagyis emeljünk kb. 30 cm magas dombot a növények köré.

A sípok a harmadik évtől szedhetők, amikor a hosszúságuk eléri a 20-25 cm-t. A szedés április elejétől egészen június elejéig tart, van, hogy kétszer vagy háromszor kell leszedni a termést, mert nagyon gyorsan nő. A sípokat úgy szedjük, hogy a bakhátakat ott bontjuk ki kapával, ahol a síp a talaj felszínét megrepeszti és a sípfej kezd kibújni.

Spárga szedés

A 15-20 cm nagyságú sípokat érdemes leszedni a növényről, amelyeket mindig a tövénél kell levágni vagy kitörni, fogjuk meg a tövénél és kezdjük el hajlítani a föld felé. A kitört sípokat rakjuk nedves vászonnal bélelt kosárba, és takarjuk, megóvva őket az elszíneződéstől és a fonnyadástól. A fehérspárga-sípokat öt órán keresztül áztassuk hideg vízbe, hogy lehűljenek. Mivel a spárga a leszedése után gyorsan megromlik, vagy azonnal fogyasszuk vagy fagyasszuk le vagy blansírozzuk és utána fagyasszuk.