Őszi sereghernyóveszély – mit kell tudniuk a hobbikertészeknek?

Az őszi sereghernyó, amely elsősorban Amerikában, a trópusi, szubtrópusi területeken honos, az utóbbi években rohamosan terjed Európában. Ciprustól kezdve Spanyolországig, legújabban pedig a szomszédos Romániában is felbukkant. Ez a kártevő elsősorban a pázsitfűféléket és olyan haszonnövényeket fogyaszt, mint a kukorica, rizs és cukornád, így a magyar növénytermesztésre is veszélyt jelenthet. Azonban tudni kell, hogy szinte mindent tud károsítani.

Mi is az az őszi sereghernyó?

A bagolylepkék családjába tartozó sereghernyó lepkék (Spodoptera nemzetség fajai) hossza 2-2,5 cm, szárnyainak fesztávolsága pedig 2,8-4 cm között mozog. Színe leggyakrabban szürke vagy barna árnyalatú, és bizonyos fajoknál mintázatok is megjelenhetnek a szárnyakon, ami segíthet a beazonosításukban.

Az őszi sereghernyó lepke életciklusa

Ennek a nemzetségnek egyik faja az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda). Polifág kártevő, ami azt jelenti, hogy sokféle növényen megél. A hatékony védekezés érdekében érdemes megismerni az őszi sereghernyó lepke életciklusát. A nőstények tojásaikat (100-200 db) a levelek fonákjára rakják, melyekből pár nap alatt kikelnek a lárvák. Ezek a lárvák a leveleket ablakosra rágják, és selyemszálakat képeznek, amelyekkel új növényi részekre jutnak. Fiatal növények zsenge részeit előnyben részesítik, például a kukoricát, ahol akár a csőkezdeményeket is károsíthatják, és nagy mennyiségű rágcsálékot hagynak maguk után. Tápanyaghiány esetén akár egymást is megtámadják. Kb. két hét múlva a lárvák a talajban bebábozódnak, majd egy új generáció fejlődik ki. Gyors fejlődésük miatt évente több nemzedékük is kialakul, így több növénykultúrára is veszélyt jelenthetnek.

A lárvák kártétele:

A lárvák tehát megráják a fiatal leveleket és a hajtáscsúcsokat is, ezzel rontják a növény fotoszintézisét és rombolják a növények szerkezetét. Emellett a terméshozás szempontjából fontos részeket is megtámadják, mint például a kukoricacsöveket, bibéket vagy a cirok virágzatát, ami közvetlenül csökkenti a termést. Megfelelő védekezés hiányában a kártevő akár a növények 100%-át is károsíthatja, ami a terméshozamot akár 73%-kal is csökkentheti.

Hogyan terjed?

Először a mediterrán régiókban jelent meg. A nemzetközi áruszállítás megkönnyítette Európában a terjedését: a növényi szállítmányokon kívül akár csomagokban vagy egyéb anyagokon is képes eljutni. A kifejlett lepke több száz kilométert repülhet, így a szél is hozzájárul terjedéséhez.

A kártevő világszerte, így az Európai Unió felé is gyorsan terjed: 2023 januárjában Cipruson, majd később Görögországban, Portugáliában és Romániában is hivatalosan megerősítették a jelenlétét. A beérkező árukon is kimutatták jelenlétét,. ezért az EU külön intézkedéseket vezetett be a kártevő terjedésének megakadályozására. Az őszi sereghernyó lepke gyors terjedése sürgetővé tette a növényvédelmi, mezőgazdasági kockázatok és hatékony védekezési lehetőségek kutatását, valamint olyan innovatív megoldások kidolgozását, amelyek az EU mezőgazdasági rendszereihez és gyakorlatához igazodnak.

Hogyan védekezhetünk?

A megelőzés kulcsfontosságú. A feromoncsapdák kihelyezésével a hímeket befoghatjuk, és így nyomon követhetjük a populáció alakulását. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) déli vármegyékben kezdte meg a monitorozást. Fontos, hogy figyeljünk az import növények eredetére, és az esetleges károsító jelenlétét jelentsük a helyi növényvédelmi hatóságnak.

Az őszi sereghernyó esetleges magyarországi megjelenése jelentős hatással lehet növényeinkre, ezért lényeges, hogy a hobbikertész is tisztában legyen a veszéllyel és informálódjon a védekezés lehetőségeiről.