November közepén lassan szedheted a datolyaszilvát

A datolyaszilva másik nevén káki, azok közé a szubtrópusi gyümölcsök közé tartozik, amelyeknek kiemelkedő élettani jelentőséget tulajdonítanak. A hobbikertészek egyik kedvence. Ne várd meg a szüreteléssel a fagyokat, mert tönkremegy a gyümölcs! Keresd a fagytűrő oltványokat, amelyeket márciusban ültetheted ki.

Az ébenfafélék (Ebenaceae) családjába tartozó datolyaszilvákat (Diospyros sp.) Kína, Korea, Törökország, Itália, Brazília meleg éghajlatú régióiban termesztik. Gyakran kivadult. Bár Európa nem tartozik a jelentős termesztők közé, a fogyasztók figyelme egyre inkább a datolyaszilva felé fordul egészségre gyakorolt pozitív hatásainak köszönhetően. Gyümölcséért termesztett fajai közül az ázsiai datolyaszilva Diospyros kaki a legkedveltebb faj.

Datolyaszilva őszi lombszíne.

A datolyaszilva közepes növekedési erélyű, idővel 12 méter magas, 7 méter széles fává terebélyesedik. Levelei bőrneműek. Őszi lombja mutatós narancssárgára vagy sárgára színeződik. Magas díszértékű kultúrnövény, szülője a D. roburghii. Fajtától függően kétlaki vagy egylaki. Május végén virágzik. 3-6 éves korában fordul termőre. Vannak meddő fajták, amelyek mag nélküli gyümölcsöt érlelnek.

Lombhullás után fán maradt datolya-szilva.

Ne ijedj meg, ha a nyár folyamán hullajtja a terméseit, mert “így szokta”. A fiatal fák kevesebb, az idősebb több gyümölcsöt tartanak meg őszre. A termés ősszel a lombját vesztett fán marad. Sokszor az első fagyok után szüretelik. Azonban a mínuszok hamar ehetetlenné teszik! Valójában októbertől a fagyokig szüretelhető. Különösen a magnélküli fajták fagyérzékenyek. Gyümölcse kerekded, vagy lapított, átmérőjük 7-8 cm, de a “Fuyu” japán fajta gyümölcse teniszlabda méretű. Az érett termés színe fajtától függően sárgától a narancsvörösig változik. Utóérő. Héja ehető. Mégis evés előtt általában meghámozzák, magját, ha van, eltávolítják. Harcz Endre káki termesztő friss fogyasztásra így ajánlja:  Egy papír zacskóba 4-5 alma mellé teszünk 2-3 káki gyümölcsöt, 4-6 nap alatt megérik, megpuhul, sárgás-pirosas színű és édes, zamatos lesz.

Costata sárgás-pirosra érő, éretten krémes állagú, kissé bordázot datolyafajta, -20 – 21  fokig télálló. Oltványa nálunk is kapható a – 24 fokig télálló Nikitával egyetemben. A fotó forrása: FaceBook.

Az érett termés nem savanyú. A megszotyósodott termés kevésbé, az éretlen termés gazdag tannin tartalma miatt székfogó hatású, . A japán  ‘Hachiya’ fajtát adsztringens hatása miatt termesztik. Az édesebb változatok adsztringens hatása csekélyebb. Ezek ropogós állapotban már fogyaszthatók. Ilyen például a szintén japán ‘Fuyu’. Az izraeli ’Sharon’ fajta mag nélküli, tannin tartalma alacsony, íze  kevésbé „vad”. A  ‘Rojo brillante’ a fajta neve bőtermő fajta, -20 ⁰C-ig bírja a hideget. Egy termés akár fél kg súlyú is lehet.

A termés A- és C-vitaminban, káliumban gazdag. A gyümölcs tápértékét tovább növelik a benne található karotin származékok, zeaxantin, lutein. Nem csak frissen fogyasztható, hanem készül belőle fagylalt és dzsem is. Több helyen aszalják, függesztve szárítják, és édes snack-ként fogyasztják. A csersav mentes fajták gyümölcse kevésbé tartható el.

Az éretlen datolyaszilvát meghámozzák, karikára vágják, és néhány napig aszalják kályhán, kemencén, radiátoron, vagy aszalógépet használnak.

Gyógynövényként fogyasztott termésével kapcsolatban már szóba került székfogó hatása. Ezen kívül a népgyógyászat lázcsökkentőként, érett gyümölcsének levét vérnyomás csökkentőként, a gyümölcs szárából készült teáját pedig köhögéscsillapítóként használja.

A datolyaszilva többhasznúságát ehető terméseinek, nagy árnyékadó képességének, mutatós lombjának köszönheti. További előnyös tulajdonságai: hosszú életű, remek fészkelőhely, nincsenek kártevői, ellenálló.

Az ősszel vásárolt konténeres növényt hűvös helyen, nyugalmi állapotban kell teleltetni, és tavasszal kell kiültetni. A datolyaszilva a középkötött, mélyrétegű talajokat kedveli. Napos helyre való. Nyáron öntözést, tápoldatozást kíván, de a vízállásos területeket nem viseli. Miután május végén virágzik, nem érzékeny a tavaszi fagyokra. Az idősebb fák -14, -20 ⁰C-ig fagytűrők. A fiatal és a dézsás növényeket télen takarni kell. Szemzéssel, oltással és az esetlegesen megjelenő tősarjakról szaporítható. Az ősszel szedett tősarjakat hűvös helyen történt tárolás után tavasszal ültesd ki.

FOtó: Nagy Sándor, “Hobbikertészek, ide!” FB csoport.

Tavasszal a teleltetésre szánt oltványok cserepéből takarítsd ki a leveleket. teleltesd őket hűvös (optimálisan 0-5 fok), zárt helyen. Melegebb helyen tárolva már februárban kipattanhatnak a rügyek, így kiültetésére március helyett csak áprilisban kerülhet sor. Fényre nincs szükségük.,

A friss, kiültetett csemetéket védeni kell a fagyoktól. Sátor szerűen takard, hogy a talajból sugárzó hő hasznosuljon. Ehhez egy vázat kell készíteni, amit hőszigetelő anyaggal takarsz, ez lehet pokróc, paplan, ezt takard erős fóliával. A rögzítésre figyelj oda, nehogy leessenek a szigetelők vagy elfújja őket a szél.

Az idősebb fák sokat teremnek, a termés gyakran lehúzza a fát ajánlott metszeni. Miután a termések a hajtásvégeken fejlődnek, elég az ágakat visszametszeni. A 6-8 éves fákat csonkolhatod ifjítás céljából.

Oltással szaporítják.