Nikandra

Az üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) ellen a Dél-Amerikában közönséges gyomnak tartott nikandrát, más néven perui almát ültethetünk. Bio- ültetvényekben eredményesen alkalmazható. Díszítő értéke is jelentős. Mutatós kék, harang alakú virágaiból felfújt lilás-zöld, többélű “lampionok” szerű toktermések fejlődnek, amelyeket a virágkötők is használnak száraz kötészetben.

Nikandra botanikája

A  burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó Nicandra nemzetség nevét a Colophoni Nicander, 2. századi görög költő után adta Michel Adanson francia természettudós a XVIII. században. Ránk maradt két művéből az egyikben, az Alexipharmaca címűben a növények és az állatok mérgező hatásaival foglalkozik, ajánlott szakirodalomként a toxikológiával foglalkozó diákok számára egészen a reneszánszig.

A perui alma, másoknak kopasz szilkesark (Nicandra physalodes) egynyári növény. A fajtanevet Rudolf Boehmer, német orvos, botanikustól kapta: aki úgy írta le a növényt, hogy az a Physalishoz, azaz földicseresznyéhez hasonlít.

Őshazájában, Közép- és Dél-Amerikában akár méteres magasra is megnő. Kék színű, forrt szirmú virágai mellett nagy, karéjos levelei is mutatósak. Virágait kora nyártól a fagyok beköszöntéig hozza, ám az egyes virágok mindössze egy napig nyílnak. Termése tok. A földicseresznye terméséhez hasonló “léggömbök” a virágkötészetben is kedveltek.

Nikandra hatóanyagai

1972-ben Michael J. Begley, és munkatársai a növény vizes kivonatából 17 egymással rokonságot mutató vegyületet mutattak ki, amelyekről megállapították, hogy a növényeket fogyasztó rovarlárvák táplálkozását gátolják. 2003-ban N. Dim­etry és S. El-Gengaihi, szerves oldószeres kivonással további hat vegyületet izoláltak a növényből, amelyekről kimutatták, hogy elpusztítják a hím közönséges takácsatkákat. A növény rovarkártevőkkel szembeni ellenálló képességét saját toxinjain kívül a levél felszínén található fedőszőröknek is köszönheti. Rovarölő hatása ellenére megfigyelték, hogy a növény alternatív gazdája a Jávai gyökérgubacs fonálféregnek.

Forrás

Nikandra felhasználása

Rovarölő hatása miatt házikertben főleg paprika, paradicsom, burgonya és uborka közé ajánlott egymástól 3-4 m-re egy-egy tő. A fehér legyek ellen egy 20 m-es paradicsom kordonhoz 6-7 tő elegendő. További információk

Dél-Amerikában leveleit megfőzve eszik akár a spenótot. Fogyasztásával mi ne kísérletezzünk, mert a növény mérgező. Őshazájában bőrbe dörzsölve a fiatal hajtását hatásos rovarűzőként alkalmazzák. Egyes lakóközösségekben a növény főzetét tejjel keverve rovarölő szerként alkalmazzák. Magvait a népgyógyászat előszeretettel használta, de javasolt háziszerként való fogyasztása.

Nikandra termesztése

Nedves, jó vízvezető képességű talajokban, napon, félárnyékban intenzíven fejlődik. Védett körülmények között áttelel. Az egynyári virágok legtöbbjéhez hasonlóan helybe vethető, vagy az előnevelt palánták a májusi fagyok után kiültethetők. Miután önvető, és jó a csírázási erélye, sok helyen közönséges gyomként kezelik. Elszórt, évekig csíraképes magjaiból – melyek akár madáreleségből is származhatnak – magától is kel a következő évben, a “fölösleges” magoncoktól pedig a török szegfűhöz és az őszirózsához hasonlóan kapával, gyomlálással meg lehet szabadulni.

A rovarok szinte elvesznek a virágkehelyben, melyeket körülvevő csészelevelek továbbfejlődésével lampion-szerű terméstokok fejlődnek bennük sötét bogyókkal. A földicseresznye terméséhez hasonló “lampionok” a virágkötészetben is használatosak.