Bevezetésképpen annyit nem árt tudni, hogy lepkék osztályozásában régóta megkülönböztetik a molyokat és a lepkéket, az elnevezés a köznyelvben a molyhos, kisebb testű lepkéket jelenti, de a tudomány régen áthágta ezeket a kereteket, ez a felosztás inkább arra jó, hogy valami fogalma legyen az olvasónak arról, vajon miért éppen molylepke névvel illetjük a molylepkét.
A pókhálós molyok (Yponomeuta) fajgazdag nemzetség a pókhálós molyok (Yponomeutidae) családjából. A fákon élő pókhálós molyok több faja található hazánkban. Tavasszal gyakran szó szerint behálózzák a fákat, a kirándulók néha tömegesen találkozhatnak velük az erdőben, sok helyen megjelennek a sorfákon is. Szerencsére emberre, állatra veszélytelenek. Viszont a legkevésbé kívánatos vendégei a házikertnek, gyümölcsösnek.
Egyesek a kecskerágót pusztítják (Yponomeuta cagnatellus), mások az almafán (Y. malinellus), megint mások (Y. padellus) csonthéjas gyümölcsfákat károsítanak. A pókhálós molyok nem keverendők össze a nagyszüleink által amerikai szövőlepkének titulált amerikai fehér medvelepkével. A pókhálós molyok lepkéi karcsúbbak, kisebbek, a hernyóik pedig végképp különbözőek. Amikor a medvelepke tojást rak, a pókhálós molyok már régen túl vannak rajta. A pókhálós molyok lárvái, a hernyók, 1,5 cm hosszúak, világosszürkék, a hátoldalukon két fekete pontsorral, testüket rövid és ritkás szőrzet borítja őket.
A pókhálós moly életciklusa
Mindkettejükre jellemző viszont, hogy a fák kérgébe, repedéseibe rakott tojások a fákon áttelelnek. Szerencse, hogy a két nemzedéket kinevelő medvelepkékkel szemben csak egy nemzedékük van. A nőstények sárga váladékkal borítják tojásaikat, ez a váladék idővel barna és ráncos felületű kéreggé alakul. A tojásokban már néhány hét múlva kialakulnak a kis hernyók, de nem jönnek elő, a barna védőréteg alatt telelnek át. Mindegyik pókhálós molyra jellemző, hogy a lárvái májusban, június elején károsítanak lerágva a lombot, majd bebábozódnak. Június-július hónapban rajzanak ki a fehéres apró fekete pontokkal tarka lepkék. A lepkék petéiket a fás részekre rakják, ott telelnek. Ezzel meg is érkeztünk a kiinduló ponthoz.
A pókhálós moly kártétele
Tavasszal a hernyók csoportosan rágják a leveleket, míg szövedékükkel sűrűn bevonják a lombot. Ha a levelek elfogytak, újabb fészket készítenek. Szerencsére minden fajuk ragaszkodik a saját tápnövényéhez, nem kozmopoliták. A lárvák nagyon fürgék, ha megzavarják őket, eliszkolnak, és eltűnnek az avarban, majd a vész elmúltával pókháló szerű szövedékszál segítségével visszaóvakodnak a fára. Később a lárvák ezekben a hálós fészkekben begubóznak, átalakulnak.
Védekezés a pókhálós moly ellen
A téli olajos lemosó permetezéssel az áttelelő példányok jól pusztíthatók. Később legegyszerűbb védekezés a hernyófészkek levágása és eltüzelése, már ahol lehetséges. Ha elkésett ez a vegyszermentes beavatkozás, még mielőtt a lárvák szétszélednek, használj Bacillus thuringiensis hatóanyagú Dipel DF, a metoxifenozid hatóanyagú Runner F2, és a cipermetrin, deltametrin hatóanyagú, hagyományos kontakt hatású rovarölő szereket
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás