Mi közünk van a halloweenhez?

A  halloween ősi kelta és római hagyományokból ered, de az évszázadok során modern ünneppé fejlődött, amelyet jelmezek, bűvészkedés és különféle kísérteties ünnepségek jellemeznek. Gondoltad volna, hogy némi közünk nekünk van hozzá?

A Halloween legkorábbi gyökerei a Samhain kelta fesztiválra vezethetők vissza. Samhaint, ( gael nyelveken beszélő népeknél a november hónap elnevezése, valamint a kelta nyelvi-kulturális kör egyik legjelentősebb ünnepe, mely október 31-én sötétedéskor kezdődik és november 1-jén ér véget. – Wikipedia)  ünnepelték a kelták a mai Írország területén, az Egyesült Királyságban és Észak-Franciaországban. A betakarítási időszak végét és az év “sötétebb felének” kezdetét jelentette. Samhain volt az az idő is, amikor a kelták azt hitték, hogy az élők és a holtak közötti határ elmosódott, és a szellemek járhatják a Földet. Ne feledd, Magyarországon is éltek kelták, egyes törzseik Pannóniában telepedtek le, és már a rómaiak előtt itt éltek.

A Krisztus utáni első században a Római Birodalom meghódította a kelta területeket, és idővel a kelta és a római hagyományok összeolvadtak. A rómaiak bevezették saját ünnepeik elemeit, mint például a Feralia, amely a halottakat tisztelte, és Pomona, a gyümölcsök és fák római istennőjének ünnepe. Pomona gyakran kapcsolódik az almáért való bömbölés szokásához, amely ma is halloween-hagyomány.

Ahogy a kereszténység elterjedt a kelta országokban, az egyház igyekezett a pogány ünnepeket keresztényekkel helyettesíteni. A 7. században IV. Bonifác pápa november 1-jét mindenszentek napjának (vagy mindenszentek napjának) jelölte ki, a szentek és mártírok tiszteletének napjává. Az előző este “All Hallows’ Eve”, azaz mindenszentek előestéje néven vált ismertté, később Halloweenre rövidítették.

A középkori Európában a Halloween tovább fejlődött. Néhány samhaini szokás, mint például a máglyagyújtás és a jelmezek viselése, megmaradt. Az emberek azt hitték, hogy a jelmezek és maszkok jelenléte segíthet elűzni a gonosz szellemeket.

A Halloween széles körben ünnepelt ünnep lett a világ számos országában, jellemzői a jelmezek, a jellegzetes dekorációk, a bulikra és a háztól házig járó gyerekek, akik édességért mennek a házakhoz.. Míg egyes régióknak egyedi szokásai vannak, a modern Halloween nagyrészt különféle hagyományok ötvözete.

Napjainkban a Halloween egy szórakoztató és kísérteties ünnep, amelyet minden korosztály számára ünnepelnek, és az ősi kelta és római hagyományok, a keresztény befolyás és a modern szokások keveréke. Ez a jelmezek, a tökfaragások, a kísértetjárta látványosságok és a közösségi összejövetelek ideje, kísérteties és könnyed elemek keverékével.

Tudtad, hogy a 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok? A tökfaragásra a tökbetakarítása után került sor. Sok helyen tökvicsorinak hívták a betakarítást követően, néhol kifejezetten halottak napja és mindenszentek idején faragott tököt. A népszokás Erdélyben is kifejezetten kedvelt volt. A tök betakarítását követően, október közepén-végén, Halottak Napja és Mindenszentek környékén sokan vájták ki a nagy takarmánytököket, majd rá orrot, szemet, ijesztő, vicsorgó szájat faragtak, és gyertyát gyújtottak a tök belsejében. A töklámpásokat az ablakba vagy az ajtó elé helyezték, vagy kitűzték a kerítések tetejére.  – Forrás:: „Faragjon-e töklámpást a magyar gyerek..?”

Cikk ajánlat: Mindenszentek előestéjének négy bűvös növénye